Egy köznemesi női napló és szerzője

Felső-asgúthi Szentpétery Éva 1694 és 1702 közötti feljegyzéseinek konzekvenciái

Absztrakt

Az elmúlt években egyre több tanulmány jelent meg olyan arisztokrata nőkről, akik naplót vezettek. Ezek a feltárások segítenek egy egyre szélesebb képet adni a női műveltségről, női szerepekről és gondolkodásmódról. Míg azonban ezen a téren egyre többet látunk, addig a köznemesség tekintetében még mindig kevés a kutatás. A tanulmány egy olyan köznemes asszonytól származó terjedelmes naplót mutat be, amelyhez hasonló itthon eddig nem került publikálásra, és amelyből megismerhetővé válik ezen társadalmi réteg női oldala és műveltsége.
Szentpétery Éva saját kézzel írott naplója főként gazdasági bejegyzésekből és útleírásokból áll, azonban a szerző rengeteget ír benne érzelmeiről is. Ritka módon, majdnem minden évet imával zár le, amelyben kifejti az adott időszakkal kapcsolatos véleményét. A szerző a helyi közélet iránt is érdeklődik, és nagy magabiztossággal szervezi meg birtokainak napi ellátását és kereskedelmét. A szerző számos alkalommal igyekszik bejegyzéseivel emlékeztetőket készíteni a férjével közösen szerzett birtokokban lévő saját vagyonának tényéről is. A kutatásba bevont kontrollforrások ezeknek a női tulajdonjoggal kapcsolatos igényeknek a gyakorlati megvalósulását mutatják meg, például szerződések formájában.
A tanulmány – a szakirodalomban megtalálható köznemes férfiakkal és arisztokrata nőkkel összehasonlítva – feltárja Szentpétery Éva műveltségét, női szerepeit és érzelmeit. Az eredmény számos tekintetben arra mutat rá, hogy az ego-dokumentum több művelődéstörténeti adatot tartalmaz, mint a köznemes férfiak hasonló munkái, és sok esetben felveszi a versenyt a főnemes nőkével is.