Adalék Misztótfalusi Kis Miklós betűkészítő műhelyének sorsához

Absztrakt

Kolozsvárott 1702. március 20-án hosszas betegeskedés után hunyt el a neves tipográfus. Az általa vezetett országos református nyomda tevékenységének folytatása nem okozott gondot, a Református Főkonzisztórium a műhelyt május 20-án Misztótfalusi egyik tanítványának, Telegdi Pap Sámuelnek adta bérbe 75 magyar forintért. A betűkészítő műhely (matricák, patricák, öntőszerszámok stb.) sorsa már bizonytalanabb volt, lévén az a mester magántulajdona, és még 1692-ben az erdélyi református egyházra hagyta az özvegyének fizetendő 3000 forint ellenében. E rendelkezés végrehajtása végett az Erdélyi Református Főkonzisztórium 1702. április 25–28. között leltároztatta a műhely felszerelését, a Kaposi Juhász Sámuel gyulafehérvári professzor kezeí rásával készült inventárium pedig a Szebenben tartózkodó református főurak elé került. Az Egyházfőtanács Bethlen Miklós szebeni szállásán ülésezve tárgyalta meg a pénz előteremtésének különféle módozatait, ahol a kancellár biztató felvezetése ellenére sem ajánlottak a jelen lévő főrendek megfelelő összegeket. Fölvetődött a részletfizetés ötlete is, de az első ezer forintra sem gyűlt elegendő felajánlás. Nemrégiben előkerült levéltári forrás tájékoztat az akció további, eddig ismeretlen részleteiről.