Szent István vagy Szkander bég halála Antonio Bonfini Rervm Vngaricarvm Decades-e 1581-es kiadásában?

Könyvillusztrációk többszörös felhasználása Sigmund Feyerabend frankfurti nyomdájában

Absztrakt

Az 1560–1580-as években Frankfurtban tevékenykedő Sigmund Feyerabend könyvkiadó alkalmanként mind saját, mind más kiadók illusztrációit felhasználta kiadványai díszítésére. Hans Francolin 1561-ben Bécsben latinul és németül megjelent Thurnierbuch-ja rézkarcai kompozíciójának felhasználásával például Jost Ammannal fametszeteket készíttetett, melyeket mind Francolin könyvének 1566-os saját kiadásában, mind több más későbbi kiadványában felhasznált. Feyerabend emellett saját korábbi kiadványaiból is vett át illusztrációkat. 1581-ben németül megjelentette Mátyás király, illetve II. Ulászló udvari történetírója, Antonio Bonfini 15. század végén keletkezett magyar krónikáját (Rerum Hungaricarum decades), melynek mind a 45 fejezete előtt egy-egy illusztrációt tett közzé. Bár a régebbi és az újabb magyar könyvtörténeti és művészettörténeti kutatás ezeket a képeket a magyarországi történeti események közvetlen illusztrációiként, a hazai történeti ábrázolások korai példáiként értelmezte, a képek túlnyomó többségével valójában már Feyerabend korábbi, különböző témájú (ókori történelem, török krónikák, hadászati kiadvány, lovagi tornákkal foglalkozó könyv, stb.) is találkozunk. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy Feyerabend a képeket nem pusztán díszítésként alkalmazta. Gondosan ügyelt rá, hogy – a krónika szövegének ismeretében – a fejezetek elé helyezett fametszet tartalmi kapcsolatban legyen a szövegben olvasható valamelyik érdekes, különös, jellegzetes eseménnyel. Abban a fejezetben például, amelyikben IV. László magyar királynak a kedvelt kunjai által történt kegyetlen meggyilkolásáról olvashatunk, Feyerabend egy olyan, eredetileg Titus Livius Róma történetét bemutató könyvében található képet tett közzé, melyen egy földön fekvő ember meggyilkolását látjuk. Feyerabend tehát modern szemlélettel egyfajta sajátos, részleges hitelességre törekedett, hiszen az olvasó számára a képek pontosan szemléltették az adott szövegrészben leírtakat, annak ellenére, hogy a kép eredetileg nem azt az eseményt illusztrálta.