Legendák Mátyás királyról: hogyan lettek a falra festett csillagászokból csillagvizsgálók?

Absztrakt

Mátyás király és kora a későbbi tragikus események fényében megszépült, a király és környezetének tettei egyre jelentősebbeknek és nagyszerűbbnek tűntek az utókor szemében. A tudományos és ismeretterjesztő irodalom állításai szerint több csillagvizsgáló is működött ebben az időben hazánkban, a király udvarában tartózkodó humanisták pedig még Kopernikusznak is előfutárai voltak. A cikkben megmutatom, hogy ezek az állítások tévesek, és kísérletet teszek forrásuk felderítésére. A budai várról szóló korabeli beszámolók nem említenek csillagvizsgálót. Václav Vratislav 1591. évi leírása szerint két falra festett csillagász volt látható a könyvtárban, akik a mű német fordításában átalakultak csillagvizsgálóvá (Sternwarten). A magyar közvélemény e német fordítás alapján ismerte meg a cseh utazó írását, így már eleve csillagvizsgálóról értesült. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a német fordítások előtti magyar beszámolók nem emlegetnek budai csillagdát. A Mátyás udvarában megforduló humanistáknak tulajdonított prekopernikánus eszmék forrása feltehetően a Nap kiemelt szerepének hangsúlyozása. A Napot azonban nem a világ közepének tekintették, hanem a hét bolygó közül a negyediknek, azaz a középsőnek. Mindezen tévedések végső okai Mátyás korának idealizálása, vágyakozás egy dicső múlt után, és egyes fogalmak, például hogy mi egy csillagvizsgáló, túlzottan nagyvonalú kezelése.