A magyar fiatalok társadalmi rétegződésének változásai és tényezői, kisebbségben és többségben (2001-2020)
Absztrakt
A tanulmány tematikusan két kérdéskört vizsgál. Először is a kisebbségi magyar fiatalok munkaerő-piaci pozícióira, valamint foglalkozási és anyagi rétegződésére fókuszál 2001 és 2020 között, a Mozaik2001 és a Magyar Ifjúság Kutatás (2020) felmérések alapján, vizsgálva mind a társadalmi meghatározó tényezőket, mind pedig a jó anyagi helyzet elérésének időbeli változásait. Emellett összehasonlítja a tendenciákat a magyarországi fiatalok helyzetével, terjedelmi okokból nem fókuszálva rájuk. A kezdeti időszakban a kisebbségi magyar fiatalok a magyarországinál hátrányosabb helyzetűek voltak összességében, valamint van egy sajátos “kelet-nyugati” lejtő a piacgazdasági fejlettség és az anyagi jövedelmi viszonyok tekintetében, amely azonban 2020-ra alaposan átrendeződik, az országon belüli különbségek esetenként nagyobbak lesznek, de az anyagi egyenlőtlenségek is növekednek, illetve átrendeződnek. A tanulmány másik fókuszpontja a fiatalok többdimenziós társadalmi-kulturális rétegződésének vizsgálata, ahol az anyagi helyzet mellett az értékekkel, értékorientációval, jövőképpel, társadalmi tőkével (szervezeti tőke, baráti hálózat, offline és online) kapcsolatos attitűdök is szerepelnek a modellben. Az elemzés, bár a kisebbségi magyar fiatalokra fókuszál, hasonló dimenziókat használ, mint a nemrég megjelent Gondi-Bokányi et al. (2021) modell. A tanulmány egyik célja, hogy megmagyarázza a kulturálisan hátrányos helyzetűek főbb meghatározó tényezőit, valamint az országok közötti eltéréseket, mivel Magyarországhoz képest a hátrányos helyzetű klasztercsoportokban a határon túl élő, kisebbségi magyar fiatalok jelentősen magasabb arányban fordultak elő.
Hivatkozások
Angelusz R.–Tardos R. (1998): A kapcsolathálózati erőforrások átrendeződésének tendenciái a kilencvenes években, In: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vukovich Gy. (ed.). Társadalmi Riport 1998, Budapest: TÁRKI, 237–256.
Anghel, R. G. (2016): Migration in differentiated localities: changing statuses and ethnic relations in a multi‐ethnic locality in Transylvania, Romania, Population, Space and Place 22 (4), 356-366.
Beck, U. (1999): World Risk Society. Cambridge: Polity Press, 1999.
Beck, U. (2004, [first ed. 1983]): Túl renden és osztályon? Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése. In R. Angelusz (ed.). A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. 322–356.
Beck, U. (2002). The terrorist threat: World risk society revisited. Theory, culture & society, 19(4), 39-55.
Bokányi Z – Gyorgyovich M. – Pillók P. (2018): Rétegek és társadalmi mobilitás a fiatal társadalmi csoportban, In Székely L. (ed., 2018). Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Enigma Kiadó, 143-183.
Bourdieu, P. (1984): Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. Harvard University Press
Bourdieu, P. (1997): The Forms of Capital. In A.H. Halsey (Ed.), Education: Culture, Economy and Society Oxford: Oxford University Press, 241-258.
Breen, R. – Goldthorpe, J. H. (2001): Class, Mobility and Merit: The Experience of Two British Birth Cohorts. European Sociological Review, 17(2): 81–101.
Bukodi, E. – Záhonyi, M. (2004): A 2001. évi népszámlálás. 16. A társadalom rétegződése. KSH.
Bukodi, E. (2006): Társadalmunk szerkezete különböző nézőpontból. In Kovách, I. (szerk.) Társadalmi metszetek. Napvilág. 109–160.
Castells, M. (1996): The rise of the network society. (The information age: economy, society and culture. Vol. 1.). Blackwell Publishers.
Castells, M. (2012): Networks of Outrage and Hope. Social Movements in the Internet Age. Cambridge, Massachusetts: Polity Press.
Chan, T. W. – Goldthorpe J. H. (2005): The social stratification of theatre, dance and cinema attendance, Cultural Trends, 14(3), 193-212, DOI: 10.1080/09548960500436774
Christoph, B. (2010): The Relation Between Life Satisfaction and the Material Situation: A Re-Evaluation Using Alternative Measures. Social Indicators Research 98, 475–499. https://doi.org/10.1007/s11205-009-9552-4
Coleman, J. S. (1988). Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology, 94: 95–120.
Csata Zs. (2005): Az iskolázottsági esélyek társadalmi meghatározottsága az erdélyi magyar fiatalok körében. In: GÁBOR Kálmán – VERES Valér (szerk.): A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. Belvedere Kiadó, Szeged, 75–107.
Csata, Zs. (2017): Helyzetkép a határon túli magyar fiatalok munkaerőpiaci és gazdasági helyzetéről. In Papp Z., A. (szerk) Változó kisebbség. Kárpát-medencei magyar fiatalok, a Genezys 2015 kutatás eredményei. MCC – MTA TK Kisebbségkutató Intézet, 367–390.
Culic, I. (2006): Dilemmas of Belonging: Hungarians from Romania. Nationalities Papers, 34 (2).
Culic, I. (2014): From Restitution to Privileged Re-naturalisation: The Expansive Politics of Dual Citizenship in Romania after 1989. Minority Studies, 16, 125-152.
Erikson, R. – Goldthorpe, J. H. (1992): The Constant Flux: A Study of Class Mobility in Industrial Societies. Oxford University Press.
EU (2020): Wages and labour costs. Eurostat: Statistics explained. https://ec.europa.eu/eurostat/ statistics-explained/index.php/Wages_and_labour_costs, https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=earn_nt_net&lang=en
EUROSTAT (2022): Students in tertiary education - as % of 20-24 years old in the population [EDUC_UOE_ENRT08$DEFAULTVIEW] (https://ec.europa.eu/eurostat/ letöltve: 10.01.2022)
Facchinetti, S., Siletti, E. (2022): Well-being Indicators: a Review and Comparison in the Context of Italy. Soc Indic Res 159, 523–547. https://doi.org/10.1007/s11205-021-02761-0
Ferge Zs. (2002): Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban. Szociológiai Szemle, 4: 9–33.
Gabay-Egozi, L. – Shavit, Y. – Yaish, M. (2010): Curricular choice: a test of a rational choice model of education. European Sociological Review, (26): 447–463.
Gábor K. (2004): Globalizáció és ifjúsági korszakváltás. In Gábor K- Jancsák Cs. (ed.) Ifjúsági korszakváltás, ifjúság egy új évtizedben. Szeged: Belvedere. 28-71.
Gábor, K. – Veres, V. (2011): Ifjúsági korszakváltás Kelet-Európában. Az erdélyi magyar fiatalok helyzete. In: Kiss, T., & Barna, G. (ed.) Erdélyi magyar fiatalok. Összehasonlító elemzés. Cluj-Napoca> ISPMN–Kriterion, 37–53.
Goldthorpe, J. H. (2000): On Sociology: Numbers, Narratives and the Integration of Research and Theory. Oxford University Press.
Gondi-Bokányi Z. – Gyorgyovich M. – Pillók P. (2021): Magyarországi fiatalok társadalmi mobilitása és rétegződése. In: Székely L, (szerk., 2021). Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a magyar ifjúság kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001 Kiadó, Budapest, 33-57.
Gyurgyík L. (2014): A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig - Különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra. Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Gyurgyik L. – Kiss T. (2010): Párhuzamok és különbségek. A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése. EÖKIK, Budapest.
Hajdu, G. – Hajdu, T. (2011): Elégedettség és relatív jövedelem. Szociológiai Szemle, 21(3), 83–106.
Horváth, I. (2008): The Culture of Migration of Rural Romanian Youth. Journal of Ethnic and Migration Studies. 34(5): 771–786. https://doi.org/10.1080/13691830802106036
Horváth, I. – Anghelt R.G. (2009): Migration and its consequences for Romania. Comparative Southeast European Studies 57 (4): 386-403
Horváth. I. (ed.) (2017): Raport de cercetare – SocioRoMap. O cartografiere a comunităţilor de romi din România. Kisebbségkutató Intézet.
INS (2022): Tempo onine. www.insse.ro/tempo_online (Letöltve 2022. 12. 12.)
Kántor. Z. (2004): The Concept of Nation in the ECE"Status Laws”. Central European Political Science Review 5: 16-29.
Kapitány. B. – Spéder, Zs. (2004): Szegénység és depriváció. KSH–NKI.
Kollár D. – Gyorgyovich M. – Pillók P. (2021): Életvitelcsoportok Magyarországon – a társadalmi rétegződés többdimenziós modellje. In Barthel-Ruzsa Zsolt – Fűrész Gábor – Pillók Péter – Stefkovics Ádám (szerk.): Magyarország 2021 – Társadalom, gazdaság és politika napjainkban. Századvég Kiadó, Budapest. 163–191.
Kovách I. – Hajdu G. – Gerő M. – Kristóf L. – Szabó A. (2015): A magyar társadalom integrációs és rétegződésmodelljei. Szociológiai Szemle, 26 (3), 4–27.
McCrindle, M. (2021): Generation Alpha. Hachette UK.
Monostori, J. – Veres, V. (2009): A fiatal népesség rétegződése a vidéki Magyarországon és Erdélyben. In Spéder, Zs. (ed.) Párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón. Kutatási Jelentések (86), Budapest: KSH–NKI, 219–242.
Papp Z. A. (2008): Átmenetben: a romániai magyarok társadalmi pozícióinak alakulása 1992–2002 között. Regio, 19(4): 155–230.
Popescu, L. – Ivan, I., – Raț, C. (2016): The Romanian Welfare State at Times of Crisis. In Schubert, K., Villota, P., -- Kuhlmann, J. (ed.) Challenges to European Welfare Systems. (615–645. o.) Springer International.
Raț, C. – Popescu, L. – Ivan, V. (2019): The Romanian Welfare System. From the Shadow of Equality to the Dazzle of Dualisation. In Blum, S., Kuhlmann, J., Schubert, K. (ed.): Handbook of European Welfare Systems, Routledge, 445–465.
Ruff T. (2021): Mobilitási tervek és gyakorlatok, In: Székely L, (ed., 2021). Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a magyar ifjúság kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001 Kiadó, Budapest, 141 –160.
Scitanie.Sk (2023): Population - Extended results (Education and ethnicity). Statistical Office of the Slovak Republic. https://www.scitanie.sk/en/population/extended-results
Standing, G. (2012): The Precariat: from denizens to citizens? Polity, 44(4), 588–608.
Szabó A. – Bauer B. – Laki L., – Nemeskéri I., ed. (2002): Mozaik2001 Gyorsjelentés. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
Szabó J. – Hires-László K. (2018): Régi és új kultúra, In Székely L. (eds.), Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest: Enigma Kiadó. 317-351.
Szabó J. – Hires-László K. (2023): Szabadidő- és kulturális fogyasztás a határon túli magyar fiatalok körében. In Vita E –Veres V. (eds.): Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban. Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről, Cluj-Napoca: ISPMN.
Székely L. (ed., 2018): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Enigma Kiadó.
Székely L, (ed., 2021): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a magyar ifjúság kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001 Kiadó, Budapest.
Veres, V. (2005): Az erdélyi fiatalok társadalmi strukturális helyzete és jövőtervezése. In Gábor K, Veres V (szerk.). A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. (23–52. o.) Belvedere Kiadó.
Veres, V. (2011): A fiatalok munkaerőpiaci helyzete, a társadalmi közérzet és a problémaérzékelés rétegspecifikus eltérései. In Kiss, T.-- Barna, G. (szerk.) Erdélyi magyar fiatalok. Összehasonlító elemzés. (55–84. o.) ISPMN–Kriterion.
Veres, V (2014): Társadalmi rétegződés és anyagi-jövedelmi különbségek Magyarországon és az erdélyi magyarság körében. Szociológiai Szemle, 24(2), 4–46.
Veres, V. – Papp Z. A (2016): A szakválasztás és az iskolai kompetenciák társadalmi háttere és motivációi, nemzetiség szerint, a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében. Erdélyi Társadalom, 17(2): 35–64.
Veres, V. (2015): Népességszerkezet és nemzetiség. Egyetemi kiadó. Kolozsvár.
Veres V. (2023): A 2021. évi népszámlálás nemzetiségi adatait hangsúlyosan módszertan-specifikusan kell értelmezzük. Transtelex, 2023. 02.0 4.
Veres, V. – Raț, C. – Tobias, A. (2017): A községszintű depriváció vizsgálata három erdélyi megyében, figyelemmel a roma kisebbség hátrányos helyzetére. Erdélyi Társadalom, 15(1): 11–42.
Veres, V. (2020): Az erdélyi magyar ifjúság társadalomszerkezetének és iskolai mobilitásának változásai (2001–2016), In Veres V.(szerk.): Erdélyi magyar ifjúság. Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között. Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 15-67.
Veres V. – Vita E. (ed. 2023): Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban. Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről, Cluj-Napoca: ISPMN.
Voukelatou, V., Gabrielli, L., Miliou, I. et al. (2021): Measuring objective and subjective well-being: dimensions and data sources. International Journal of Data Science Analysis 11, 279–309. https://doi.org/10.1007/s41060-020-00224-2
