Changes and Factors Associated with the Social Stratification and Material Situation of Hungarian Minority and Majority Youth (2001-2020)
Abstract
The study examines two questions. First, it focuses on the labour market positions and the social and material stratification of minority Hungarian youth between 2001 and 2020, as assessed by Mozaik2001 and the Hungarian Youth Survey (2020), examining both the social determinants and changes over time regarding the attainment of a good material position. It also compares these trends with the general situation of young people in Hungary, without focusing on the latter for reasons of space. In the initial period, those living outside the borders of Hungary were observed to be living in more deprived conditions than those in Hungary, and a specific “East-West” slope in terms of market economy development and material income conditions was also noted. This situation, however, became thoroughly rearranged by 2020, with within country differences sometimes becoming larger and material inequalities increasing and being redistributed. The other focus of the study, is the multidimensional socio-cultural stratification. In addition, beside material situation, attitudes related to values, value orientation, vision of the future, and social capital (organisational capital, network of friends, offline and online) are included in the model. The analysis, although focusing on minority Hungarian youth, uses similar dimensions for comparison with Gondi-Bokanyi et al. (2021) model. One of the aims of this study is to explain the main determinants of the significantly larger proportion of culturally deprived minority persons compared to those in Hungary, as well as the variation among countries.
References
Angelusz R.–Tardos R. (1998): A kapcsolathálózati erőforrások átrendeződésének tendenciái a kilencvenes években, In: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vukovich Gy. (ed.). Társadalmi Riport 1998, Budapest: TÁRKI, 237–256.
Anghel, R. G. (2016): Migration in differentiated localities: changing statuses and ethnic relations in a multi‐ethnic locality in Transylvania, Romania, Population, Space and Place 22 (4), 356-366.
Beck, U. (1999): World Risk Society. Cambridge: Polity Press, 1999.
Beck, U. (2004, [first ed. 1983]): Túl renden és osztályon? Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése. In R. Angelusz (ed.). A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. 322–356.
Beck, U. (2002). The terrorist threat: World risk society revisited. Theory, culture & society, 19(4), 39-55.
Bokányi Z – Gyorgyovich M. – Pillók P. (2018): Rétegek és társadalmi mobilitás a fiatal társadalmi csoportban, In Székely L. (ed., 2018). Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Enigma Kiadó, 143-183.
Bourdieu, P. (1984): Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. Harvard University Press
Bourdieu, P. (1997): The Forms of Capital. In A.H. Halsey (Ed.), Education: Culture, Economy and Society Oxford: Oxford University Press, 241-258.
Breen, R. – Goldthorpe, J. H. (2001): Class, Mobility and Merit: The Experience of Two British Birth Cohorts. European Sociological Review, 17(2): 81–101.
Bukodi, E. – Záhonyi, M. (2004): A 2001. évi népszámlálás. 16. A társadalom rétegződése. KSH.
Bukodi, E. (2006): Társadalmunk szerkezete különböző nézőpontból. In Kovách, I. (szerk.) Társadalmi metszetek. Napvilág. 109–160.
Castells, M. (1996): The rise of the network society. (The information age: economy, society and culture. Vol. 1.). Blackwell Publishers.
Castells, M. (2012): Networks of Outrage and Hope. Social Movements in the Internet Age. Cambridge, Massachusetts: Polity Press.
Chan, T. W. – Goldthorpe J. H. (2005): The social stratification of theatre, dance and cinema attendance, Cultural Trends, 14(3), 193-212, DOI: 10.1080/09548960500436774
Christoph, B. (2010): The Relation Between Life Satisfaction and the Material Situation: A Re-Evaluation Using Alternative Measures. Social Indicators Research 98, 475–499. https://doi.org/10.1007/s11205-009-9552-4
Coleman, J. S. (1988). Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology, 94: 95–120.
Csata Zs. (2005): Az iskolázottsági esélyek társadalmi meghatározottsága az erdélyi magyar fiatalok körében. In: GÁBOR Kálmán – VERES Valér (szerk.): A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. Belvedere Kiadó, Szeged, 75–107.
Csata, Zs. (2017): Helyzetkép a határon túli magyar fiatalok munkaerőpiaci és gazdasági helyzetéről. In Papp Z., A. (szerk) Változó kisebbség. Kárpát-medencei magyar fiatalok, a Genezys 2015 kutatás eredményei. MCC – MTA TK Kisebbségkutató Intézet, 367–390.
Culic, I. (2006): Dilemmas of Belonging: Hungarians from Romania. Nationalities Papers, 34 (2).
Culic, I. (2014): From Restitution to Privileged Re-naturalisation: The Expansive Politics of Dual Citizenship in Romania after 1989. Minority Studies, 16, 125-152.
Erikson, R. – Goldthorpe, J. H. (1992): The Constant Flux: A Study of Class Mobility in Industrial Societies. Oxford University Press.
EU (2020): Wages and labour costs. Eurostat: Statistics explained. https://ec.europa.eu/eurostat/ statistics-explained/index.php/Wages_and_labour_costs, https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=earn_nt_net&lang=en
EUROSTAT (2022): Students in tertiary education - as % of 20-24 years old in the population [EDUC_UOE_ENRT08$DEFAULTVIEW] (https://ec.europa.eu/eurostat/ letöltve: 10.01.2022)
Facchinetti, S., Siletti, E. (2022): Well-being Indicators: a Review and Comparison in the Context of Italy. Soc Indic Res 159, 523–547. https://doi.org/10.1007/s11205-021-02761-0
Ferge Zs. (2002): Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban. Szociológiai Szemle, 4: 9–33.
Gabay-Egozi, L. – Shavit, Y. – Yaish, M. (2010): Curricular choice: a test of a rational choice model of education. European Sociological Review, (26): 447–463.
Gábor K. (2004): Globalizáció és ifjúsági korszakváltás. In Gábor K- Jancsák Cs. (ed.) Ifjúsági korszakváltás, ifjúság egy új évtizedben. Szeged: Belvedere. 28-71.
Gábor, K. – Veres, V. (2011): Ifjúsági korszakváltás Kelet-Európában. Az erdélyi magyar fiatalok helyzete. In: Kiss, T., & Barna, G. (ed.) Erdélyi magyar fiatalok. Összehasonlító elemzés. Cluj-Napoca> ISPMN–Kriterion, 37–53.
Goldthorpe, J. H. (2000): On Sociology: Numbers, Narratives and the Integration of Research and Theory. Oxford University Press.
Gondi-Bokányi Z. – Gyorgyovich M. – Pillók P. (2021): Magyarországi fiatalok társadalmi mobilitása és rétegződése. In: Székely L, (szerk., 2021). Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a magyar ifjúság kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001 Kiadó, Budapest, 33-57.
Gyurgyík L. (2014): A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig - Különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra. Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Gyurgyik L. – Kiss T. (2010): Párhuzamok és különbségek. A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése. EÖKIK, Budapest.
Hajdu, G. – Hajdu, T. (2011): Elégedettség és relatív jövedelem. Szociológiai Szemle, 21(3), 83–106.
Horváth, I. (2008): The Culture of Migration of Rural Romanian Youth. Journal of Ethnic and Migration Studies. 34(5): 771–786. https://doi.org/10.1080/13691830802106036
Horváth, I. – Anghelt R.G. (2009): Migration and its consequences for Romania. Comparative Southeast European Studies 57 (4): 386-403
Horváth. I. (ed.) (2017): Raport de cercetare – SocioRoMap. O cartografiere a comunităţilor de romi din România. Kisebbségkutató Intézet.
INS (2022): Tempo onine. www.insse.ro/tempo_online (Letöltve 2022. 12. 12.)
Kántor. Z. (2004): The Concept of Nation in the ECE"Status Laws”. Central European Political Science Review 5: 16-29.
Kapitány. B. – Spéder, Zs. (2004): Szegénység és depriváció. KSH–NKI.
Kollár D. – Gyorgyovich M. – Pillók P. (2021): Életvitelcsoportok Magyarországon – a társadalmi rétegződés többdimenziós modellje. In Barthel-Ruzsa Zsolt – Fűrész Gábor – Pillók Péter – Stefkovics Ádám (szerk.): Magyarország 2021 – Társadalom, gazdaság és politika napjainkban. Századvég Kiadó, Budapest. 163–191.
Kovách I. – Hajdu G. – Gerő M. – Kristóf L. – Szabó A. (2015): A magyar társadalom integrációs és rétegződésmodelljei. Szociológiai Szemle, 26 (3), 4–27.
McCrindle, M. (2021): Generation Alpha. Hachette UK.
Monostori, J. – Veres, V. (2009): A fiatal népesség rétegződése a vidéki Magyarországon és Erdélyben. In Spéder, Zs. (ed.) Párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón. Kutatási Jelentések (86), Budapest: KSH–NKI, 219–242.
Papp Z. A. (2008): Átmenetben: a romániai magyarok társadalmi pozícióinak alakulása 1992–2002 között. Regio, 19(4): 155–230.
Popescu, L. – Ivan, I., – Raț, C. (2016): The Romanian Welfare State at Times of Crisis. In Schubert, K., Villota, P., -- Kuhlmann, J. (ed.) Challenges to European Welfare Systems. (615–645. o.) Springer International.
Raț, C. – Popescu, L. – Ivan, V. (2019): The Romanian Welfare System. From the Shadow of Equality to the Dazzle of Dualisation. In Blum, S., Kuhlmann, J., Schubert, K. (ed.): Handbook of European Welfare Systems, Routledge, 445–465.
Ruff T. (2021): Mobilitási tervek és gyakorlatok, In: Székely L, (ed., 2021). Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a magyar ifjúság kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001 Kiadó, Budapest, 141 –160.
Scitanie.Sk (2023): Population - Extended results (Education and ethnicity). Statistical Office of the Slovak Republic. https://www.scitanie.sk/en/population/extended-results
Standing, G. (2012): The Precariat: from denizens to citizens? Polity, 44(4), 588–608.
Szabó A. – Bauer B. – Laki L., – Nemeskéri I., ed. (2002): Mozaik2001 Gyorsjelentés. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
Szabó J. – Hires-László K. (2018): Régi és új kultúra, In Székely L. (eds.), Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest: Enigma Kiadó. 317-351.
Szabó J. – Hires-László K. (2023): Szabadidő- és kulturális fogyasztás a határon túli magyar fiatalok körében. In Vita E –Veres V. (eds.): Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban. Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről, Cluj-Napoca: ISPMN.
Székely L. (ed., 2018): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Enigma Kiadó.
Székely L, (ed., 2021): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a magyar ifjúság kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001 Kiadó, Budapest.
Veres, V. (2005): Az erdélyi fiatalok társadalmi strukturális helyzete és jövőtervezése. In Gábor K, Veres V (szerk.). A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. (23–52. o.) Belvedere Kiadó.
Veres, V. (2011): A fiatalok munkaerőpiaci helyzete, a társadalmi közérzet és a problémaérzékelés rétegspecifikus eltérései. In Kiss, T.-- Barna, G. (szerk.) Erdélyi magyar fiatalok. Összehasonlító elemzés. (55–84. o.) ISPMN–Kriterion.
Veres, V (2014): Társadalmi rétegződés és anyagi-jövedelmi különbségek Magyarországon és az erdélyi magyarság körében. Szociológiai Szemle, 24(2), 4–46.
Veres, V. – Papp Z. A (2016): A szakválasztás és az iskolai kompetenciák társadalmi háttere és motivációi, nemzetiség szerint, a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében. Erdélyi Társadalom, 17(2): 35–64.
Veres, V. (2015): Népességszerkezet és nemzetiség. Egyetemi kiadó. Kolozsvár.
Veres V. (2023): A 2021. évi népszámlálás nemzetiségi adatait hangsúlyosan módszertan-specifikusan kell értelmezzük. Transtelex, 2023. 02.0 4.
Veres, V. – Raț, C. – Tobias, A. (2017): A községszintű depriváció vizsgálata három erdélyi megyében, figyelemmel a roma kisebbség hátrányos helyzetére. Erdélyi Társadalom, 15(1): 11–42.
Veres, V. (2020): Az erdélyi magyar ifjúság társadalomszerkezetének és iskolai mobilitásának változásai (2001–2016), In Veres V.(szerk.): Erdélyi magyar ifjúság. Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között. Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 15-67.
Veres V. – Vita E. (ed. 2023): Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban. Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről, Cluj-Napoca: ISPMN.
Voukelatou, V., Gabrielli, L., Miliou, I. et al. (2021): Measuring objective and subjective well-being: dimensions and data sources. International Journal of Data Science Analysis 11, 279–309. https://doi.org/10.1007/s41060-020-00224-2
