Generációkon átívelő ismétlődő (összetett) hátrányok hajléktalan családok körében
Absztrakt
A tanulmány a hajléktalan élethelyzetben élők összetett hátrányait térképezi fel a szakirodalmi összegzést követően 22 olyan család adatainak másodelemzése által, akiknek legalább két, néhány esetben három generációja vette igénybe a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei valamelyik hajléktalanellátó szolgáltatását. A szülők (a mintavétel sajátosságai miatt elsősorban anyák), gyermekeik és unokáik életén keresztül mutatja be a szegénység, szülői minták, abúzusok, szerhasználat, pszichoszociális fogyatékosság, nem megfelelő szülői vagy kiilleszkedett magatartás öröklődő mintázatait, melyek együtt traumaként is értelmezhetőek. A trauma befolyásolja az egyén érzelmeit, magatartását, és az amúgy problematikus viselkedés új értelmezést nyer: egy abnormális stresszhelyzetre adott megfelelő válasznak tűnik, nem pedig devianciának vagy kudarcnak. A szerzők ezek alapján javaslatokat fogalmaznak meg a szociális ellátórendszer megerősítésére, hogy meg tudják előzni ezek kialakulását, ismétlődését, és hozzájáruljanak az érintettek gyógyulásához, rehabilitációjához.
Hivatkozások
évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.tv
/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000001.scm
Adverse Childhood Experiences (ACEs). Prevention Resource for Action (2019). Division of Violence Prevention National Center for Injury Prevention and Control Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta. https://www.cdc.gov/violenceprevention/pdf/ACEs-Prevention-Resource_508.pdf
Albert, F. – Dávid, B. (2001): Ha elszakad a háló… Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Albert, F. – Hajdu, G. (2023): Szegénység és kapcsolati tőke. In Szabó-Morvai, Á. – Pető, R. (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2022. Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 159–163.
Ámon, K. (2023): Éves jelentés a lakhatási szegénységről. 2023. Budapest: Habitat for Humanity Magyarország.
Bancroft, L. (2022): Mi jár a bántalmazó fejében? Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi. Budapest: Gabo – NANE Egyesület.
Bancroft, L. (2023): Apa bántja anyát. Hogyan tud segíteni gyerekeinek a bántalmazott anya? Budapest: Gabo – NANE Egyesület.
Baptista, I. (2010): Women and homelessness. In O’Sullivan, E. et al. (szerk.): Homelessness Research in Europe. FEANTSA, 163–185.
Barron, J. – Friedman-Gell, L. (2023): Örökölt sebeink gyógyítása. Interaktív könyv a transzgenerációs traumák felismeréséhez és a gyógyuláshoz. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Békés, V. A. (2012): Trauma és narratíva. A Holokauszt-trauma reprezentációja. Budapest: Ad Librum.
Berentés, É. (2022): Mindenható gyermekkor. A korai életévek hatása a felnőttkorra. Budapest: Pro Personal.
Bourdieu, P. (2008): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Budapest: General Press.
Braun, E. – Gazdag, G. (2015): Pszichiátriai zavarok előfordulása hajléktalanok között. Psychiatria Hungarica, 30(1): 60–67.
Breitner, P. (2010): Az életútközpontú szociális munka. In Varga, D. (szerk.): Mentés másként. Tanulmányok a Van Esély Alapítvány programjáról. Budapest: Van Esély Alapítvány, 30–39.
Bretherton, J. – Mayock, P. (2016): Women’s Homelessness in Europe. London: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-54516-9
Butchart, A. – Harvey, A. (2006): Preventing child maltreatment: a guide to taking action and generating evidence. Geneva: WHO. https://www.who.int/publications/i/item/preventing-child-maltreatment-a-guide-to-taking-action-and-generating-evidence
Castel, R. (1993): A nélkülözéstől a kivetettségig – a „kiilleszkedés” pokoljárása. Esély, 5(3): 3–23.
Cramer, H. (2005): Informal and Gendered Practices in a Homeless Person Unit. Housing Studies, 20(5): 737–751. https://doi.org/10.1080/02673030500213987
Demetrovics, Zs. (2016): Beszélgetések a függőségről. Budapest: Libri.
Denborough, D. (2008): Collective Narrative Practice. Adelaide: Dulwich Center.
Erikson, E. H. (2004): Az ember nyolc korszaka. In Pléh, Cs. – Boros, O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Olvasmányok és feladatok a lélektan alapkérdéseinek tanulmányozásához. Budapest: Osiris, 596–615.
Erős, F. (2008): Trauma és történelem. In Dénes, I. Z: Liberalizmus és nemzettudat. Dialógus Szabó Miklós gondolataival. Budapest: Argumentum, 394–411.
ETHOS. A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája. https://www.feantsa.org/download/hu___2957983251444875415.pdf
Európai Unió Gyermekgarancia programja (2021). https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1428&langId=en
Dombrovszky, B. (2022): A nagyvárosi lakhatási válságra adható önkormányzati reakciók jogi keretei és realitások bemutatása Budapest VIII. kerületének példáján keresztül. Esély, 33(2): 39–64. https://doi.org/10.48007/esely.2022.2.3
Fábián, D. (2017): Trauma and Homelessness. Homeless in Europe, 2017(Winter): 2.
Fadgyas-Freyler, P. (2017): A hajléktalan emberek általános jellemzői és egészségi állapotuk egy adminisztratív adatbázis alapján. Esély, 28(3): 102–123.
Fehér, B. (2010): A narratív segítő beszélgetés. Esély, 21(3): 66–88.
Fehér B. (2012): A narratív segítés lehetőségei a hajléktalan emberek traumás élményeinek feldolgozásában. In Győri, P. – Vida, J. (szerk.): „A megértés útjai” – Hajléktalan sorsok, traumák és a segítő kapcsolat. Budapest: Menhely Alapítvány – BMSZKI, 91–96.
Fehér, B. – Lengyel, L. (2023a): A hajléktalanság női arca. Párbeszéd. Szociális Munka Folyóirat, 10(1): 83–99. https://doi.org/10.29376/parbeszed.2023.10/1/6
Fehér, B. – Lengyel, L. (2023b): Hajléktalanság családok több generációjában. Esély, 34(4): 3–19. https://doi.org/10.48007/esely.2023.4.1
Fehér, B. – Szabó, A. (2017): Signs of possible PTSD among homeless people. Homeless in Europe, 2017(Winter): 16–18.
Fitzpatrick, S. – Bramley, G. – Johnsen, S. (2013): Pathways into multiple exclusion. Homelessness in seven UK cities. Urban Studies, 50(1): 148–168. https://doi.org/10.1177/0042098012452329
Forward, S. (2014): Mérgező szülők. Budapest: Háttér Kiadó.
Gábos, A. – Tátrai, A. (2022): A jövedelmi szegénység kiterjedtsége és mélysége 2005 és 2020 között – eltérő küszöbértékek mentén. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest: Tárki, 243–260.
Gábos, A. – Tátrai, A. (2023): A szegénység helyzete Magyarországon In Szabó-Morvai, Á. – Pető, R. (szerk): Munkaerőpiaci tükör 2022. Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 151–156.
Gurbai, S. (2017): Jogszabályi környezet. In Perlusz, A. (szerk.): Kutatási beszámoló a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek társadalmi helyzetét feltáró országos kutatásról. Budapest: A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány, 9–17.
Gyöngyösi, K. (2019): Pszichoszociális fogyatékosság a fővárosi hajléktalan személyek körében: életutak, létező szolgáltatások és fejlesztési lehetőségeik. Új Nemzeti Kiválóság Program kutatási beszámoló.
Gyöngyösi, K. – Erdőhegyi, M. – Balog, Gy. (2021): „Mi vagyunk a legutolsó hely.” Pszichoszociális fogyatékosság (pszichés problémák) hajléktalan emberek között, budapesti alacsony küszöbű hajléktalanellátásban dolgozó szociális munkások tapasztalatai tükrében. Esély, 32(2): 114–138. https://doi.org/10.48007/esely.2021.2.7
Győri, P. (2020): Büntető törvény után – világjárvány előtt. Gyorsjelentés a 2020-as február 3-i adatfelvételről. http://menhely.hu/download.php?f=downloads/feb3/F3-Gyorsjelentes-2020-handout.pdf
Győri, P. (2021): „Így kallódunk el szépen egymás után.” Állami gondozottak voltak, ma hajléktalanok. Esély, 32(1): 92–111. https//doi.org/10.48007/esely.2021.1.6
Havelka, J. (2011): A transzgenerációs traumaátvitel egy lehetséges módja. PhD-értekezés. Pécs.
Healing Foundation. https://healingfoundation.org.au/looking-where-the-light-is/
Heller, Á. (2006): Trauma. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó.
Hill, J. (2021): Mert kihozod belőlem az állatot. A párkapcsolati erőszak szörnyű hétköznapisága. Pécs: Alexandra Kiadó.
Huszár, Á. (2022): Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest: Tárki, 159–173.
Jelinek, Cs. – Czifrusz, M. (2023): Megfizethető bérlakásszektor Budapesten? Egy kérdőíves felmérés eredményei. Budapest: Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont.
Kaló, Zs. (2020): Bevezetés a szerhasználó nők világába. Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan.
Kántor, Á. (2019): A külső és lelki otthontalanság együttes kutatása. PhD-értekezés, Budapest.
Kapitány–Föveny, M. (2019): Ezerarcú függőség. Felismerés és felépülés. Budapest: HVG.
Kozma, J. (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 14(2): 15-31.
Légmán, A. – Vályi, R. (2022): Pszichoszociális fogyatékos személyek médiareprezentációja. Fogyatékosság és Társadalom, 2022(1): 21–35. 10.31287/FT.hu.2022.1.3
Lengyel, L. (2021): Hajléktalan nők. Életutak és nemi identitás. PhD-értekezés, Budapest.
Levitas, R. (2006): The concept and measurement of social exclusion. In Pantazis, C. – Gordon, D. – Levitas, R. (szerk.): Poverty and Social Exclusion in Britain. Bristol: The Policy Press, 123–160.
Máté, G. (2022): A sóvárgás démona. Ismerd meg a függőségeidet. Budapest: Open Books.
Máté, G. – Máté, D. (2022): Normális vagy. Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. Budapest: Open Books.
Matevžič, G. (2017): Útmutató a kínzástúlélő menedékkérők támogatásához. Budapest: Magyar Helsinki Bizottság.
Merza, K. (2018): A borderline tünetprofil és a gyermekkori traumatizáció összefüggései. PhD-értekezés, Debrecen.
Miraiglase, L. et al. (2018): Un Abri pour Toutes. Mieux acceuilir les femmes dans les centres d’hebergement mixtes. Rapport n°1. Diagnostic réalisé auprès de centres d’hébergement d’urgence mixtes. https://fondationdesfemmes.org/fdf-content/uploads/2021/10/uapt-rapport-1-web.pdf
Nagy, K. (2015): Pszichózis és antipszichotikumok vizsgálata neurokémiai és viselkedési farmakológiai módszerekkel. PhD-értekezés, Budapest.
Oross, J. (2001): A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In Somorjai, I. (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 104–139.
Orvos-Tóth, N. (2018): Örökölt sors. Családi sebek és a gyógyulás útjai. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Paksi, B. – Magi, A. – Gurály, Z. (2021): Hajléktalan emberek pszichoaktív szerhasználata. Esély, 32(1): 62–91. https://doi.org/10.48007/esely.2021.1.5
Pelle, J. (1999): Beszámoló a fővárosi hajléktalanellátás kiépüléséről és feladatok a továbbfejlesztés tükrében. Budapest: Fővárosi Önkormányzat.
Perry, B. – Szalavitz, M. (2021): A ketrecbe zárt fiú – és már történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből. Budapest: Park Kiadó.
Pohárnok, M. – Lénárd, K. (2015): A trauma lélektana. In Kiss, E. Cs. – Sz. Makó, H. (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia, 233–234.
Révész, Gy. (2015): A rossz gyermekkori bánásmód következményei. In Kiss, E. Cs. – Sz. Makó, H. (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia, 276–290.
Saleebey, D. (szerk.) (2006): The strengths perspective in social work practice. Boston: Pearson Education.
Sen, A. (1983): Poor, Relatively Speaking. Oxford Economic Papers, 35(2): 153–169.
SOS Children’s Villages International – CELCIS (2021): A trauma és a gyermekvédelmi gondozás: Bevezetés a traumatudatos megközelítésbe. https://childhub.org/hu/online-learning-materials/trauma-and-alternative-care https://www.sos-childrensvillages.org/getmedia/65085142-68fc-49fb-a6ae-0f1c6a2e57f1/TIP-Practice-Guidance-(Hungarian).pdf
SOS Gyermekfalvak (2022): Szakpolitikai ajánlások. https://www.sos.hu/wp-content/uploads/2022/06/Szakpolitikai-ajanlasok-Traumaerzekeny-gyermekvedelem.pdf
Szoboszlai, K. (2012): Nők fedél nélkül. Győri, P. – Vida, J. (szerk.): A megértés útjai. Hajléktalan sorsok, traumák és a segítő kapcsolat. Budapest: Menhely Alapítvány – Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, 97–147.
Teicher, M. H. (2004): Soha be nem gyógyuló sebek. A gyermekbántalmazás neurobiológiája. In Pléh, Cs. – Boros, O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Olvasmányok és feladatok a lélektan alapkérdéseinek tanulmányozásához. Budapest: Osiris.
The Legacy Project. https://www.traumastoryhealing.ca
Theodoru, N. – Johnsen, S. (2017): Homelessness and Adverse Childhood Experience (ACE). Homeless in Europe, 2017(Winter): 4–8.
Ujhelyiné N., A. – Kuritárné Sz., I. (2020): Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra. Szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1): 1–36. https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.008
Virág, T. (2001): „Mély kútba tekinték.” Válogatott tanulmányok. Budapest: Animula.
Wolynn, M. (2023): Örökölt családminták. Félelmek, érzések és viselkedésminták, melyeket a tudtunkon kívül átvettünk. Budapest: Édesvíz Kiadó.
