Transgenerational disadvantages within homeless families
Abstract
The study explores the transgenerational disadvantages of homeless people, analysing data of 22 families where two or, in some cases, three generations have turned to homeless services in Budapest. Through the lives of the parents (mothers in most cases), children and grandchildren we follow patterns of poverty, parental role, abuse, substance use, psychological disorders, unfit parental behaviour and social disintegration, that together can be interpreted as trauma. Trauma influences the way an individual behaves and feels in certain situations, providing a rational explanation to the seemingly irrational, unruly or deviant behaviour. After the summary recommendations are proposed to strengthen social services, enabling them to prevent the regeneration of the above and taking part in the recovery of the members of these families.
References
évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.tv
/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000001.scm
Adverse Childhood Experiences (ACEs). Prevention Resource for Action (2019). Division of Violence Prevention National Center for Injury Prevention and Control Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta. https://www.cdc.gov/violenceprevention/pdf/ACEs-Prevention-Resource_508.pdf
Albert, F. – Dávid, B. (2001): Ha elszakad a háló… Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Albert, F. – Hajdu, G. (2023): Szegénység és kapcsolati tőke. In Szabó-Morvai, Á. – Pető, R. (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2022. Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 159–163.
Ámon, K. (2023): Éves jelentés a lakhatási szegénységről. 2023. Budapest: Habitat for Humanity Magyarország.
Bancroft, L. (2022): Mi jár a bántalmazó fejében? Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi. Budapest: Gabo – NANE Egyesület.
Bancroft, L. (2023): Apa bántja anyát. Hogyan tud segíteni gyerekeinek a bántalmazott anya? Budapest: Gabo – NANE Egyesület.
Baptista, I. (2010): Women and homelessness. In O’Sullivan, E. et al. (szerk.): Homelessness Research in Europe. FEANTSA, 163–185.
Barron, J. – Friedman-Gell, L. (2023): Örökölt sebeink gyógyítása. Interaktív könyv a transzgenerációs traumák felismeréséhez és a gyógyuláshoz. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Békés, V. A. (2012): Trauma és narratíva. A Holokauszt-trauma reprezentációja. Budapest: Ad Librum.
Berentés, É. (2022): Mindenható gyermekkor. A korai életévek hatása a felnőttkorra. Budapest: Pro Personal.
Bourdieu, P. (2008): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Budapest: General Press.
Braun, E. – Gazdag, G. (2015): Pszichiátriai zavarok előfordulása hajléktalanok között. Psychiatria Hungarica, 30(1): 60–67.
Breitner, P. (2010): Az életútközpontú szociális munka. In Varga, D. (szerk.): Mentés másként. Tanulmányok a Van Esély Alapítvány programjáról. Budapest: Van Esély Alapítvány, 30–39.
Bretherton, J. – Mayock, P. (2016): Women’s Homelessness in Europe. London: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-54516-9
Butchart, A. – Harvey, A. (2006): Preventing child maltreatment: a guide to taking action and generating evidence. Geneva: WHO. https://www.who.int/publications/i/item/preventing-child-maltreatment-a-guide-to-taking-action-and-generating-evidence
Castel, R. (1993): A nélkülözéstől a kivetettségig – a „kiilleszkedés” pokoljárása. Esély, 5(3): 3–23.
Cramer, H. (2005): Informal and Gendered Practices in a Homeless Person Unit. Housing Studies, 20(5): 737–751. https://doi.org/10.1080/02673030500213987
Demetrovics, Zs. (2016): Beszélgetések a függőségről. Budapest: Libri.
Denborough, D. (2008): Collective Narrative Practice. Adelaide: Dulwich Center.
Erikson, E. H. (2004): Az ember nyolc korszaka. In Pléh, Cs. – Boros, O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Olvasmányok és feladatok a lélektan alapkérdéseinek tanulmányozásához. Budapest: Osiris, 596–615.
Erős, F. (2008): Trauma és történelem. In Dénes, I. Z: Liberalizmus és nemzettudat. Dialógus Szabó Miklós gondolataival. Budapest: Argumentum, 394–411.
ETHOS. A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája. https://www.feantsa.org/download/hu___2957983251444875415.pdf
Európai Unió Gyermekgarancia programja (2021). https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1428&langId=en
Dombrovszky, B. (2022): A nagyvárosi lakhatási válságra adható önkormányzati reakciók jogi keretei és realitások bemutatása Budapest VIII. kerületének példáján keresztül. Esély, 33(2): 39–64. https://doi.org/10.48007/esely.2022.2.3
Fábián, D. (2017): Trauma and Homelessness. Homeless in Europe, 2017(Winter): 2.
Fadgyas-Freyler, P. (2017): A hajléktalan emberek általános jellemzői és egészségi állapotuk egy adminisztratív adatbázis alapján. Esély, 28(3): 102–123.
Fehér, B. (2010): A narratív segítő beszélgetés. Esély, 21(3): 66–88.
Fehér B. (2012): A narratív segítés lehetőségei a hajléktalan emberek traumás élményeinek feldolgozásában. In Győri, P. – Vida, J. (szerk.): „A megértés útjai” – Hajléktalan sorsok, traumák és a segítő kapcsolat. Budapest: Menhely Alapítvány – BMSZKI, 91–96.
Fehér, B. – Lengyel, L. (2023a): A hajléktalanság női arca. Párbeszéd. Szociális Munka Folyóirat, 10(1): 83–99. https://doi.org/10.29376/parbeszed.2023.10/1/6
Fehér, B. – Lengyel, L. (2023b): Hajléktalanság családok több generációjában. Esély, 34(4): 3–19. https://doi.org/10.48007/esely.2023.4.1
Fehér, B. – Szabó, A. (2017): Signs of possible PTSD among homeless people. Homeless in Europe, 2017(Winter): 16–18.
Fitzpatrick, S. – Bramley, G. – Johnsen, S. (2013): Pathways into multiple exclusion. Homelessness in seven UK cities. Urban Studies, 50(1): 148–168. https://doi.org/10.1177/0042098012452329
Forward, S. (2014): Mérgező szülők. Budapest: Háttér Kiadó.
Gábos, A. – Tátrai, A. (2022): A jövedelmi szegénység kiterjedtsége és mélysége 2005 és 2020 között – eltérő küszöbértékek mentén. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest: Tárki, 243–260.
Gábos, A. – Tátrai, A. (2023): A szegénység helyzete Magyarországon In Szabó-Morvai, Á. – Pető, R. (szerk): Munkaerőpiaci tükör 2022. Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 151–156.
Gurbai, S. (2017): Jogszabályi környezet. In Perlusz, A. (szerk.): Kutatási beszámoló a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek társadalmi helyzetét feltáró országos kutatásról. Budapest: A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány, 9–17.
Gyöngyösi, K. (2019): Pszichoszociális fogyatékosság a fővárosi hajléktalan személyek körében: életutak, létező szolgáltatások és fejlesztési lehetőségeik. Új Nemzeti Kiválóság Program kutatási beszámoló.
Gyöngyösi, K. – Erdőhegyi, M. – Balog, Gy. (2021): „Mi vagyunk a legutolsó hely.” Pszichoszociális fogyatékosság (pszichés problémák) hajléktalan emberek között, budapesti alacsony küszöbű hajléktalanellátásban dolgozó szociális munkások tapasztalatai tükrében. Esély, 32(2): 114–138. https://doi.org/10.48007/esely.2021.2.7
Győri, P. (2020): Büntető törvény után – világjárvány előtt. Gyorsjelentés a 2020-as február 3-i adatfelvételről. http://menhely.hu/download.php?f=downloads/feb3/F3-Gyorsjelentes-2020-handout.pdf
Győri, P. (2021): „Így kallódunk el szépen egymás után.” Állami gondozottak voltak, ma hajléktalanok. Esély, 32(1): 92–111. https//doi.org/10.48007/esely.2021.1.6
Havelka, J. (2011): A transzgenerációs traumaátvitel egy lehetséges módja. PhD-értekezés. Pécs.
Healing Foundation. https://healingfoundation.org.au/looking-where-the-light-is/
Heller, Á. (2006): Trauma. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó.
Hill, J. (2021): Mert kihozod belőlem az állatot. A párkapcsolati erőszak szörnyű hétköznapisága. Pécs: Alexandra Kiadó.
Huszár, Á. (2022): Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest: Tárki, 159–173.
Jelinek, Cs. – Czifrusz, M. (2023): Megfizethető bérlakásszektor Budapesten? Egy kérdőíves felmérés eredményei. Budapest: Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont.
Kaló, Zs. (2020): Bevezetés a szerhasználó nők világába. Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan.
Kántor, Á. (2019): A külső és lelki otthontalanság együttes kutatása. PhD-értekezés, Budapest.
Kapitány–Föveny, M. (2019): Ezerarcú függőség. Felismerés és felépülés. Budapest: HVG.
Kozma, J. (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 14(2): 15-31.
Légmán, A. – Vályi, R. (2022): Pszichoszociális fogyatékos személyek médiareprezentációja. Fogyatékosság és Társadalom, 2022(1): 21–35. 10.31287/FT.hu.2022.1.3
Lengyel, L. (2021): Hajléktalan nők. Életutak és nemi identitás. PhD-értekezés, Budapest.
Levitas, R. (2006): The concept and measurement of social exclusion. In Pantazis, C. – Gordon, D. – Levitas, R. (szerk.): Poverty and Social Exclusion in Britain. Bristol: The Policy Press, 123–160.
Máté, G. (2022): A sóvárgás démona. Ismerd meg a függőségeidet. Budapest: Open Books.
Máté, G. – Máté, D. (2022): Normális vagy. Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. Budapest: Open Books.
Matevžič, G. (2017): Útmutató a kínzástúlélő menedékkérők támogatásához. Budapest: Magyar Helsinki Bizottság.
Merza, K. (2018): A borderline tünetprofil és a gyermekkori traumatizáció összefüggései. PhD-értekezés, Debrecen.
Miraiglase, L. et al. (2018): Un Abri pour Toutes. Mieux acceuilir les femmes dans les centres d’hebergement mixtes. Rapport n°1. Diagnostic réalisé auprès de centres d’hébergement d’urgence mixtes. https://fondationdesfemmes.org/fdf-content/uploads/2021/10/uapt-rapport-1-web.pdf
Nagy, K. (2015): Pszichózis és antipszichotikumok vizsgálata neurokémiai és viselkedési farmakológiai módszerekkel. PhD-értekezés, Budapest.
Oross, J. (2001): A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In Somorjai, I. (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 104–139.
Orvos-Tóth, N. (2018): Örökölt sors. Családi sebek és a gyógyulás útjai. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Paksi, B. – Magi, A. – Gurály, Z. (2021): Hajléktalan emberek pszichoaktív szerhasználata. Esély, 32(1): 62–91. https://doi.org/10.48007/esely.2021.1.5
Pelle, J. (1999): Beszámoló a fővárosi hajléktalanellátás kiépüléséről és feladatok a továbbfejlesztés tükrében. Budapest: Fővárosi Önkormányzat.
Perry, B. – Szalavitz, M. (2021): A ketrecbe zárt fiú – és már történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből. Budapest: Park Kiadó.
Pohárnok, M. – Lénárd, K. (2015): A trauma lélektana. In Kiss, E. Cs. – Sz. Makó, H. (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia, 233–234.
Révész, Gy. (2015): A rossz gyermekkori bánásmód következményei. In Kiss, E. Cs. – Sz. Makó, H. (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia, 276–290.
Saleebey, D. (szerk.) (2006): The strengths perspective in social work practice. Boston: Pearson Education.
Sen, A. (1983): Poor, Relatively Speaking. Oxford Economic Papers, 35(2): 153–169.
SOS Children’s Villages International – CELCIS (2021): A trauma és a gyermekvédelmi gondozás: Bevezetés a traumatudatos megközelítésbe. https://childhub.org/hu/online-learning-materials/trauma-and-alternative-care https://www.sos-childrensvillages.org/getmedia/65085142-68fc-49fb-a6ae-0f1c6a2e57f1/TIP-Practice-Guidance-(Hungarian).pdf
SOS Gyermekfalvak (2022): Szakpolitikai ajánlások. https://www.sos.hu/wp-content/uploads/2022/06/Szakpolitikai-ajanlasok-Traumaerzekeny-gyermekvedelem.pdf
Szoboszlai, K. (2012): Nők fedél nélkül. Győri, P. – Vida, J. (szerk.): A megértés útjai. Hajléktalan sorsok, traumák és a segítő kapcsolat. Budapest: Menhely Alapítvány – Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, 97–147.
Teicher, M. H. (2004): Soha be nem gyógyuló sebek. A gyermekbántalmazás neurobiológiája. In Pléh, Cs. – Boros, O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Olvasmányok és feladatok a lélektan alapkérdéseinek tanulmányozásához. Budapest: Osiris.
The Legacy Project. https://www.traumastoryhealing.ca
Theodoru, N. – Johnsen, S. (2017): Homelessness and Adverse Childhood Experience (ACE). Homeless in Europe, 2017(Winter): 4–8.
Ujhelyiné N., A. – Kuritárné Sz., I. (2020): Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra. Szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1): 1–36. https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.008
Virág, T. (2001): „Mély kútba tekinték.” Válogatott tanulmányok. Budapest: Animula.
Wolynn, M. (2023): Örökölt családminták. Félelmek, érzések és viselkedésminták, melyeket a tudtunkon kívül átvettünk. Budapest: Édesvíz Kiadó.
