Emigration Intentions Among Hungarian Youth
Abstract
In our study, we examine the demographic and social characteristics of young people in Hungary who have plans to move abroad based on the last dataset of the Hungarian youth sociology research project, the Hungarian large-sample youth survey. Over the course of the research, 8,000 young Hungarians between the ages of 15 and 29 were interviewed in 2020, and the questionnaire also included questions about moving abroad. The social and economic consequences of emigration are largely determined by the social and demographic composition of the emigrating population.
References
Barna I. & Koltai J. (2018). A bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök belső szerkezete és az attitűdök változása 2002 és 2015 között Magyarországon a European Social Survey (ESS) adatai alapján. Társadalomtudományi Szemle, 8(2), 4–23.
Bernát A., Sik E., Simonovits B. & Szeitl B. (2015). Attitudes Towards Refugees, Asylum Seekers and Migrants: First Results. Budapest: TÁRKI.
Bernát A., Fekete Zs., Sik E. & Tóth J. (2019). Borders and the Mobility of Migrants in Hungary, Ceaseval Research on the Common European Asylum System, 29. Available at: http://ceaseval.eu/publications/29_WP4_Hungary.pdf. (Accessed: 2023. 03. 23.)
Blaskó Zs. (2012). Az elvándorlók, és amit nem tudunk róluk. SEEMIG Hírlevél, 1. szám 4.
Blaskó Zs. & Gödri I. (2014). Kivándorlás Magyarországról: szelekció és célországválasztás az „új migránsok” körében. Demográfia, 57(4), 271–307.
Coleman, D. – Salt, J. (1992): The British Population: Patterns, Trends and Processes. Oxford: Oxford University Press.
Chort, I. (2012): New insights into the selection process of Mexican migrants. What can we learn from discrepancies between intentions to migrate and actual moves to the U.S.? Paris: School of Economics, Working paper, 2012 – 18.
Fawcett, J. T. (1985): Migration psychology: new behavioral models. Population and Environment, 8(1/2), 5–14.
Florida, R. (2002): The rise of the creative class: and how it’s transforming work, leisure, community and everyday life. New York, Basic Books.
Gardner, R. W. – De Jong, G. F. – Arnold, F. – Cariño, B. V. (1985): The best-laid schemes: an analysis of discrepancies between migration intentions and behaviour. Population and Environment, 8(1/2), 63–77.
Gazsó, D. (2020): Ki a migráns? A jelenkori magyar társadalmat érintő migrációs folyamatok összegzése. Demográfia, 63(4), 357–385.
DOI: 10.21543/DEM.63.4.3
Gábriel D. & Horváth V. (2020). Visszatérő migránsok transznacionális gyakorlatai a hazatérést megelőzően. Demográfia, 63(1), 35–71.
DOI: 10.21543/DEM.63.1.2
Gertler, M. – Florida, R. – Gates, G. & Vinodrai, T. (2002): Competing on Creativity: Placing Ontario’s Cities in North American Context. Toronto, Ontario Ministry of Enterprise, Opportunity and Innovation and the Institute for Competitiveness and Prosperity.
Goldsmith, H. C. – Beegle, J. A. (1962). The initial phase of voluntary migration. East Lansing: Michigan State University, Rural Sociology Studies, No. 1.
Gödri I. (2013). A magyarországi migrációs statisztika adminisztratív adatforrásai – lehetőségek és korlátok. SEEMIG hírlevél, 2(3).
Gödri Irén & Feledy Gábor Attila (2013) Migrációs tervek megvalósulása egy követéses vizsgálat tükrében. Demográfia, 56/4, 281–332.
Gödri I., Soltész B. & Bodacz-Nagy B. (2014). Immigration or Emigration Country? Migration Trends and Their Socio-Economic Background in Hungary: A Longerterm Historical Perspective. Working Papers on Population, Family and Welfare, 19. 1-76.
Gödri I. (2015). Nemzetközi vándorlás. In Monostori J., Őri P. –& Spéder Zs. (szerk.), Demográfiai portré 2015. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 187–211.
Gödri I. (2016). Elvándorlási szándékok – álmok és konkrét tervek között. A migrációs potenciál jellemzői és meghatározó tényezői a 18–40 évesek körében Magyarországon. Kutatási Jelentések 98. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Hautzinger Z., Hegedüs J. & Klenner Z. (szerk.) (2014). A migráció elmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hárs Á. (2012). Munkapiaci válságok, változások, válaszok. In Kolosi T. & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi riport 2012. Budapest: TÁRKI, 159–189.
Hárs Á. (2013). Magyarok külföldön. Gondolatok a magyarok külföldi munkavállalásáról. Magyar Tudomány, (3), 286–291.
Hárs Á. (2016): Elvándorlás, bevándorlás és a magyar munkaerőpiac. Jelenségek, hatások, lehetőségek. In Kolosi T. & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi riport 2016. Budapest: TÁRKI, 243–262.
Hárs Á. & Simon D. (2016). Munkaerő-migráció, ingázás, kivándorlás. In Blaskó Zs. & Fazekas K. (szerk.), Munkaerőpiaci tükör 2015. Budapest: MTA KRTK, 72–85.
Hegedűs G. & Lados G. (2017). A visszavándorlás és az identitásváltozás kapcsolatának vizsgálata a hazatérő magyarok példáján. Területi Statisztika, 57(5), 512–536.
DOI: 10.15196/TS570503
Illés S. & Kincses Á. (2009). Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87(7-8): 729–747.
Kajdi L., Ligeti A. S., Nagy-Jamalia N. & Schwartz A. É. (2019). A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői. Statisztikai Szemle, 97(9), 855–874.
https://doi.org/10.20311/stat2019.9.hu0855
Kapitány B. & Rohr A. (2014): Kivándorlás Magyarországról – egy új becslési eljárás eredményei. In Spéder Zs. (szerk.), A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 67–85.
Kiss-Kozma, G. (2022). A magyar fiatalok nemzetközi mobilitása. In Székely L. (szerk.), HorizontON – Aktuális kérdések a magyarországi fiatalok élethelyzetéről és életmódjáról. Budapest: MCC, 37–61.
Kley, S. (2011). Explaining the stages of migration within a life-course framework. European Sociological Review, 27(4), 469–486.
Kley, S. – Mulder, C. H. (2010): Considering, planning, and realizing migration in early adulthood. The influence of life-course events and perceived opportunities on leaving the city in Germany. Journal of Housing and the Built Environment, 25. 73–94.
Melegh, A. (2004): Munkások vagy migránsok? Globalizáció és migráció a társadalomtudományi irodalom tükrében. Eszmélet, 16(62), 83-101.
Mishra, S.K. (1981): Factors and Process of Migration in Developing Economy. In: Mandal, R.B. ed.: Frontiers in Migration Analysis. Concept Publishing Company, New Delhi.
Newman, J.L. – Matzke, G.e. (1984): Population: Pattern, Dynamics, and Prospects. New Jersey: Prentice-Hall, Inc., Englewood Cliffs.
Nyírő, Zs. (2013): A migrációs potenciál alakulása Magyarországon. Magyar Tudomány, 2013(3), 281–285.
Rossi, P. H. (1955): Why families move. New York: The Free Press.
Ruff, T. (2013). Ifjúsági mobilitás: hajlandóság, lehetőségek és tervek. In Székely L. (szerk.), Magyar ifjúság 2012: tanulmánykötet. Budapest: Kutatópont, 152–178.
Ruff, T. (2022). Mobilitási tervek és gyakorlatok. In Székely, L. (szerk.), Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején: Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma, 141–158.
Sik E., Simonovits B. & Szeitl B. (2016). Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. Regio, 24(2), 81–108.
DOI: 10.17355/rkkpt.v24i2.114
Sik E. & Szeitl B. (2016). Some Characteristics of the European Public Opinion on Migrants and Asylum Seekers. In Simonovits B. & Bernát A. (szerk.), The Social Aspectsts of the 2015 Migration Crisis in Hungary. Budapest, TÁRKI, 16–31.
Siskáné Sz. B. & Halász L. (szerk.) (2018). Boldogulni itthon vagy külföldön. Legújabb trendek a magyaroroszági kivándorlásban. Miskolc, Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézet.
Szabó A. F. (2006). A nemzetközi migráció és korunk biztonságpolitikai kihívásai. Budapest: Zrínyi Kiadó.
Van Dalen, H. P. – Henkens, k. (2008): Emigration Intentions: Mere Words or True Plans? Explaining International Migration Intentions and Behavior. Tilburg University, Center for Economic Research.
Várhalmi Z. & Kováts A. (2014). Módszertani problémák a migrációkutatásban. In Kováts A. & Várhalmi Z. (szerk.), A válaszhiányok kezelésétől a résztvevő megfigyelésig: Módszertani problémák a migrációkutatásban. Budapest: Nemzetközi Összehasonlító Kutatásokat Támogató Alapítvány, 9–42.
