Parallel narratives and conflicting aspects of energy transition and heritage protection. A case study of a Hungarian urban estate

  • Gergely Horzsa HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet
Keywords: resilience, energy community, local community, cultural heritage, energy transition

Abstract

This paper employs a case study to show how the issue of energy transition is structured in a metropolitan locality and how it conflicts with heritage conservation concerns. The case study is set in a pre-1945 housing estate of single and two-storey twin and condominium houses in a major Hungarian city, which estate has important architectural value. The scientific relevance of the thesis is that research on sustainable energy use and social attitudes and actions related to renewable energy issues is poor in the Hungarian social science literature, while Hungarian sociology does not deal with topics of significant social relevance such as energy communities. The research is based on semi-structured interviews with 12 local civil society activists involved in heritage conservation and energy transition issues. Results of the research show that heritage conservation is associated with concepts of aesthetics, respect for the spirit of place, immobility and nuisance, while energy transition is associated with concepts of practicality, financial return, self-care, and the possibility of solving natural and social challenges. In many cases, the two sets of concepts are linked: in that both are technology-oriented, linked to local traditions, there is a certain pessimism that runs through them, and this stems from another common point: the effort of civil work for a struggling, labelled right cause, while local and national authorities cause in many cases barriers to resolving the conflict.

References

Bajomi, A. Z. (2018): A szociális tüzelőanyag-támogatás Magyarországon. https://habitat.hu/wp-content/uploads/2018/09/hfhh_tuzifa_tanulmany.pdf

Baráth, G. – Szépvölgyi, Á. (2006): A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere. Tér és társadalom, 20(1): 21–36.

Bodor, Á. – Titov, A. – Varjú, V. (2018): Környezeti attitűd a baranyai határtérség rurális területein. In Megújuló energia és energiahatékonysági lehetőségek rurális terekben. Pécs: MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 22–34.

Carrosio, G. (2021): The Emergence of the Sociology of Energy. In Magnani, N. – Carrosio, G. (szerk.): Understanding the Energy Transition: Civil society, territory and inequality in Italy. Cham: Springer International Publishing, 7–26.

Casanovas, X. – Campanero, J. A. A. – Campisi, T. (2024): Cultural heritage and energy transition – A lesson from the past. AGATHÓN | International Journal of Architecture, Art and Design, 15 58–69. https://doi.org/10.19229/2464-9309/1542024

Chodkowska-Miszczuk, J. – Kola-Bezka, M. – Lewandowska, A. – Martinát, S. (2021): Local Communities’ Energy Literacy as a Way to Rural Resilience—An Insight from Inner Peripheries. Energies, 14(9). https://doi.org/10.3390/en14092575

Czene, Z. (2002): A kulturális örökség területfejlesztési megközelítése. Tér és társadalom, 16(4): 25–38.

Cziner, S. (2024): Önkormányzati válságkezelés : Válaszok az energiaszegénységre a települési támogatás szabályozásán keresztül. Máltai Tanulmányok. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóirata, 6(1): 24–36. https://doi.org/10.56699/MT.2024.1.2

Csanádi, G. – Csizmady, A. – Kőszeghy, L. – Tomay, K. (2006): Belső-erzsébetvárosi rehabilitáció. Tér és társadalom, 20(1): 73–92.

Csanádi, G. – Csizmady, A. – Olt, G. (2011): Urban Renewal and Gentrification in Budapest City Center. In Szirmai, V. (szerk.): Urban Sprawl in Europe. Budapest: Aula Kiadó, 209–252.

Dalglish, C. – Leslie, A. – Brophy, K. – Macgregor, G. (2018): Justice, development and the land: the social context of Scotland’s energy transition. Landscape Research, 43(4): 517–528. https://doi.org/10.1080/01426397.2017.1315386

Del Curto, D. – Garzulino, A. – Turrina, A. (2024): Sustainability and energy transition – Perspectives for an integrated approach to the built heritage. AGATHÓN | International Journal of Architecture, Art and Design, 15 114–123. https://doi.org/10.19229/2464-9309/1582024

Fejérdy, T. (2007): Műemlékvédelem és ingatlanfejlesztés. Műemlékvédelem, 51(4): 217–220.

Fejérdy, T. (2017): Pillanat vagy történeti folyamatosság? : Rekonstrukció és/vagy helyreállítás. Építés – Építészettudomány, 45(1–2): 31–39. https://doi.org/10.1556/096.2017.45.1-2.6

Ferro, L. – György, E. – Oláh, G. – Teixeira Lopes, J. – Sonkoly, G. – Apolinário, S. – Azevedo, N. – Ricardo, J. (2024): Gentrification and touristification in urban heritage preservation: threats and opportunities. Cultural Trends, 1–16. https://doi.org/10.1080/09548963.2024.2352407

Franco, G. – Mauri, S. (2024): Reconciling Heritage Buildings’ Preservation with Energy Transition Goals: Insights from an Italian Case Study. Sustainability, 16(2). https://doi.org/10.3390/su16020712

Gubbins, N. (2010): The role of community energy schemes in supporting community resilience. York: JRF.

Harlov-Csortán, M. (2018): Heritage and the City. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 8(6): 118–121.

Hegedüs, K. (2019): Földgázfüggőség, levegőszennyezés és energiaszegénység. Magyarország példáján keresztül. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem.. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1056/1/Hegedus_Krisztina_dhu.pdf

Horst, D. van der (2014): Landscapes of Lost Energy: Counterfactual Geographical Imaginary for A More Sustainable Society. Moravian Geographical Reports, 22(2): 66–72. https://doi.org/doi:10.2478/mgr-2014-0013

Jankó, F. (2006): Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában. Tér és társadalom, 20(1): 109–123.

Jiang, L. – Lucchi, E. – Curto, D. D. (2023): Adaptive reuse and energy transition of built heritage and historic gardens: The sustainable conservation of Casa Jelinek in Trieste (Italy). Sustainable Cities and Society, 97, 104767. https://doi.org/10.1016/j.scs.2023.104767

Keresztély, K. (2006): A történelmi belvárosok társadalmi fenntarthatósága Kelet-Közép-Európa városaiban. Tér és társadalom, 20(1): 147–158.

Khan, M. I. – Chhetri, A. B. – Islam, M. R. (2007): Community-based energy model: a novel approach to developing sustainable energy. Energy Sources, Part B 2(4): 353–370.

Kiss, V. (2023): Háztartási energiafelhasználás, fenntarthatóság és társadalmi igazságosság : Kvantitatív elemzés a lakosságienergia-kvóták hazai háztartásokra gyakorolt lehetséges hatásairól. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 13(4): 1–27. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2023.4.1

Kökény, L. – Stefkovics, Á. – Hortay, O. (2021): A szubjektív energiaszegénység mérésének problémái Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 68(7–8): 753–772. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.7-8.753

Kramer, A. – Belding, S. – Coney, K. (2023): Community Resilience Options: A menu for enhancing local energy resilience. Golden, CO (United States): National Renewable Energy Laboratory (NREL).

Lampropoulos, I. – Alskaif, T. – Schram, W. – Bontekoe, E. – Coccato, S. – van Sark, W. (2020): Review of Energy in the Built Environment. Smart Cities, 3(2): 248–288. https://doi.org/10.3390/smartcities3020015

Lucchi, E. (2023): Renewable Energies and Architectural Heritage: Advanced Solutions and Future Perspectives. Buildings, 13(3). https://doi.org/10.3390/buildings13030631

Martins, A. – Madaleno, M. – Dias, M. F. (2020): Energy literacy assessment among Portuguese university members: Knowledge, attitude, and behavior. The 7th International Conference on Energy and Environment Research—“Driving Energy and Environment in 2020 Towards A Sustainable Future”, 6 243–249. https://doi.org/10.1016/j.egyr.2020.11.117

Mazur, C. – Hoegerle, Y. – Brucoli, M. – van Dam, K. – Guo, M. – Markides, C. N. – Shah, N. (2019): A holistic resilience framework development for rural power systems in emerging economies. Applied Energy, 235 219–232. https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2018.10.129

Mentes, D. – Szemmelveiszné Hodvogner, K. (2018): Biomassza szerepe az energiaszegénység mérséklésében kistelepüléseken. Energiagazdálkodás, 59(3–4): 42–47.

Michalkó, G. (2005): A turisztikai miliő földrajzi értelmezése. Tér és társadalom, 19(1): 43–63.

Nemes, C. – Pomázi, I. (2022): Energiaközösségi kezdeményezések az Európia Unióban. Energiagazdálkodás, 63(3): 6–11.

Németh, K. – Mezőfi, N. – Németh, K. – Péter, E. (2024): Megújuló energiaforrások lakossági megítélése – egy magyarországi felmérés tapasztalatai. Tér és Társadalom, 38(2): 50–70. https://doi.org/10.17649/TET.38.2.3526

Rogers, J. C. – Simmons, E. A. – Convery, I. – Weatherall, A. (2012): Social impacts of community renewable energy projects: findings from a woodfuel case study. Energy Policy, 42, 239–247. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2011.11.081

Salvatore, M. (2021): Energy Transition and its Societal Challenges. Themes, Gaps and Possible Developments in Sociology. Fuori Luogo Journal of Sociology of Territory, Tourism, Technology, 10(2). https://doi.org/10.6093/2723-9608/8321

Scotti, I. – Minervini, D. (2017): Performative connections: translating sustainable energy transition by local communities. Innovation: The European Journal of Social Science Research, 30(3): 350–364. https://doi.org/10.1080/13511610.2016.1237282

Sonkoly, G. (2000): A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei. Regio: Kisebbség, Politika, Társadalom, 11(4): 45–66.

Stanojević, A. D. – Milošević, M. R. – Milošević, D. M. – AJ. Turnšek, B. – Lj. Jevremović, L. (2021): Developing multi-criteria model for the protection of built heritage from the aspect of energy retrofitting. Energy and Buildings, 250 111285. https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2021.111285

Stojilovska, A. – Dokupilová, D. – Gouveia, J. P. – Bajomi, A. Z. – Tirado-Herrero, S. – Feldmár, N. – Kyprianou, I. – Feenstra, M. (2023): As essential as bread: Fuelwood use as a cultural practice to cope with energy poverty in Europe. Energy Research & Social Science, 97, 102987. https://doi.org/10.1016/j.erss.2023.102987

Tamáska, M. (2020a): Gondolatok az építészetszociológia és a szociológia viszonyáról. Szociológiai Szemle, 30(1): 4–20.

Tamáska, M. (2020b): Városkép és építészetszociológia : Gondolatok Elisabeth Lichtenberger munkásságáról. Tér és Társadalom, 34(3): 244–263. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3258

Tamáska, M. (2021): Architectural sociology: theories, methods and subjects. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 10(SI8): 1–4. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020en.1

Tóth, B. Z. (2023): Posztkommunista típusú energiaszegénység a Rákoskeresztúr-városközponti lakótelepen. In Hegedűs, R. (szerk.): Válságról válságra. Budapest: Magyar Szociológiai Társaság, 131–131.

Published
2024-12-31
How to Cite
HorzsaG. (2024). Parallel narratives and conflicting aspects of energy transition and heritage protection. A case study of a Hungarian urban estate. Hungarian Review of Sociology, 34(4), 61-86. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.17000