Are there value-independent climate policy experts and responses?
Abstract
Undoubtedly, climate change is now a hot issue in the social sciences. Numerous national and international studies explore attitudes towards climate change using both quantitative and qualitative methods. This paper aims to illustrate the aspects that domestic climate scientists tend to associate with when representing themselves as climate scientists. Furthermore, the study focuses on how these interconnections — with a particular focus on the political ones — influence the interpretation of climate change. The research is based on a series of 30 expert interviews. The structured interviews, lasting between 30 and 60 minutes, were conducted in 2021 with climate experts from civil society, local government, academia and the governmental sector across Hungary. The analysis is conducted along three layers at a time. On the one hand, the study analyses the experts’ constructs on climate change, on the other hand, the experts’ perception of the (domestic social actors’) attitude towards climate change, and it examines the social, “belonging” patterns of the experts (constructors) and their influencing effect. The study concludes that the experts, regardless of belonging, remained largely within the expert field, but there was a point (a quote from the Prime Minister) when all experts, crossed over into the political field. After that, however, the majority of them ‘re-entered’ the expert frame. Besides, the value choice of the experts influences their constructions on climate policy.
References
Ajzen, I. (1991): The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2): 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Bartholy, J. – Pongrácz, R. – Barcza, Z. – Haszpra, L. – Gelybó, G. – Kern, A. – Hidy, D. – Torma, C. – Hunyady, A. – Kardos, P. (2007): A klímaváltozás regionális hatásai: a jelenlegi állapot és a várható tendenciák. Földrajzi Közlemények, 55(4): 257–269.
Blake, J. (1999): Overcoming the ‘value‐action gap’ in environmental policy: Tensions between national policy and local experience. Local Environment, 4(3): 257–278. https://doi.org/10.1080/13549839908725599
Bodor, Á. – Grünhut, Z. (2021): A klímaváltozás megítélésének dimenziói Európában: mintázatok és összefüggés a társadalmi bizalommal. Területi Statisztika, 61(2): 209–228. https://doi.org/10.15196/TS610205
Bodor, Á. – Grünhut, Z. – Varjú, V. (2023): Klímaaggodalom és környezettudatos cselekvés a bizalom tükrében. Szociológiai Szemle, 33(4): 4–23. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2023.4.1
Bodor, Á. – Varjú, V. – Grünhut, Z. (2020): The Effect of Trust on the Various Dimensions of Climate Change Attitudes. Sustainability, 12(23): 10200. https://doi.org/10.3390/su122310200
Buta, N. – Holland, S. M. – Kaplanidou, K. (2014): Local communities and protected areas: The mediating role of place attachment for pro-environmental civic engagement. Journal of Outdoor Recreation and Tourism, 5–6, 1–10. https://doi.org/10.1016/j.jort.2014.01.001
Buzási, A. – Csizovszky, A. (2021): Fenntarthatóság és klímaadaptáció a városfejlesztésben – lock-in elemzés Budapest XVII. kerületének példáján keresztül. Tér és Társadalom, 35(1): 72–91. https://doi.org/10.17649/TET.35.1.3291
Casaló, L. V. – Escario, J.-J. (2018): Heterogeneity in the association between environmental attitudes and pro-environmental behavior: A multilevel regression approach. Journal of Cleaner Production, 175, 155–163. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.11.237
Conversi, D. – Friis Hau, M. (2021): Green nationalism. Climate action and environmentalism in left nationalist parties. Environmental Politics, 30(7): 1089–1110. https://doi.org/10.1080/09644016.2021.1907096
Eagly, A. H. – Chaiken, S. (1993): The psychology of attitudes. Orlando, FL, US: Harcourt Brace Jovanovich College Publishers.
Éltető, A. – Ricz, J. (2023): Zöld iparpolitika a hibridrendszerekben – retorika versus gyakorlat. Politikatudományi szemle, 32(2): 72–97. https://doi.org/10.30718/poltud.hu.2023.2.72
Fabók, V. – Kovács, E. (2019): A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nézőpontok vizsgálata Q-módszerrel. Szociológiai Szemle, 29(2): 68–93. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.2.4
Faragó, T. (2021): Éghajlatváltozás: A nemzetközi és a magyarországi klímatudományi együttműködés és klímapolitika. Budapest: Magyar Természetvédők Szövetsége. https://www.academia.edu/93424115/%C3%89ghajlatv%C3%A1ltoz%C3%A1s_A_nemzetk%C3%B6zi_%C3%A9s_a_magyarorsz%C3%A1gi_kl%C3%ADmatudom%C3%A1nyi_egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s_%C3%A9s_kl%C3%ADmapolitika
Farkas, J. Z. – Rakonczai, J. – Hoyk, E. (2015): Környezeti, gazdasági és társadalmi éghajlati sérülékenység: esettanulmány a Dél-Alföldről. Tér és Társadalom, 29(1): 149–174. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2675
Farkas, X. (2019): A zöld közösség politikai kommunikációja. In Kiss, B. (szerk.): A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006–2015. Budapest: MTA TK Politikatudományi Intézet, 209–257.
Glied, V. – Bumberák, M. (2011): Klímavándorlás, klímaigazságosság és a globális NGO-k Afrikában. Afrika Tanulmányok, 5(3): 4–33.
Grosz, E. (2020): Volatile Bodies: Toward a Corporeal Feminism. 1. kiad. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003118381
Gustafsson, K. M. (2013): Environmental discourses and biodiversity: the construction of a storyline in understanding and managing an environmental issue. Journal of Integrative Environmental Sciences, 10(1): 39–54. https://doi.org/10.1080/1943815X.2013.769455
Hafenscher, P. – Jankó, F. (2022): Environmental communication, from engagement to action: lessons from interviews with environmental experts, Hungary. Environmental Education Research, 28(12): 1777–1788. https://doi.org/10.1080/13504622.2022.2068506
Hage, G. (1997): At Home in the Entrails of the West: Multiculturalism, “Ethnic Food” and Migrant Home Building’. In Grace, H. – Hage, G. – Johnson, L. – Langsworth, J. – Symonds, M. (szerk.): Home/World Space, Community and Marginality in Sydney’s West. Western Sydney: Pluto Press.
Hajdú, Z. (2007): A földrajzi nihilizmus, a földrajzi determinizmus és a földrajzi posszibilizmus. In Pap, N. (szerk.): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Pécs: Lomart Kiadó, 39–56.
Hannigan, J. (2006): Environmental Sociology. A Social Constructionist Perspective. 2. kiad. New York: Routledge.
Hofmeister-Tóth, Á. (2014): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Jankó, F. – Móricz, N. – Pappné Vancsó, J. (2011): Klímaváltozás: diskurzusok a katasztrófától a kételkedésig (2. rész). Földrajzi Közlemények, 135(1): 3–16.
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma-szolgáltatások közösségi részvételen alapuló ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola.
Kerekes, S. – Szlávik, J. (2001): A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Budapest: Complex Kiadó.
Kiss, E. – Fazekas, I. – Balla, D. (2021): A klímaváltozással kapcsolatos fogalmi hálók feltárása a kiválasztott Hajdú-Bihar megyei településcsoportokban. Területi Statisztika, 61(5): 605–630. https://doi.org/10.15196/TS610503
Kovács, E. – Kelemen, E. – Kalóczkai, Á. – Margóczi, K. – Pataki, G. – Gébert, J. – Málovics, G. – Balázs, B. – Roboz, Á. – Krasznai Kovács, E. – Mihók, B. (2015): Understanding the links between ecosystem service trade-offs and conflicts in protected areas. Ecosystem Services, 12, 117–127. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2014.09.012
Kövér, Á. – Antal, A. – Deák, I. (2021): Civil Society and COVID-19 in Hungary: The Complete Annexation of Civil Space. Nonprofit Policy Forum, 12(1): 93–126. https://doi.org/10.1515/npf-2020-0060
Krueger, T. – Page, T. – Hubacek, K. – Smith, L. – Hiscock, K. (2012): The role of expert opinion in environmental modelling. Environmental Modelling & Software, 36, 4–18. https://doi.org/10.1016/j.envsoft.2012.01.011
Lennert, J. (2019): A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig, különös tekintettel a klímaváltozás szerepére a belső vándormozgalom alakításában. Területi Statisztika, 59(5): 498–525. https://doi.org/10.15196/TS590503
Lennert, J. – Koós, B. – Vasárus, G. (2024): A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei. Tér és Társadalom, 38(2): 103–129. https://doi.org/10.17649/TET.38.2.3525
Levine, D.S. – Strube, M.J. (2012): Environmental Attitudes, Knowledge, Intentions and Behaviors Among College Students. The Journal of Social Psychology,152(3): 308-326. https://doi.org/10.1080/00224545.2011.604363
McCright, A. M. – Dunlap, R. E. (2011): The Politicization of Climate Change and Polarization in the American Public’s Views of Global Warming, 2001–2010. The Sociological Quarterly, 52(2): 155–194. https://doi.org/10.1111/j.1533-8525.2011.01198.x
MEA – Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. World Research Institute. Washington, DC: Island Press.
Mikecz, D. – Oross, D. (2019): Klímaaktivizmus Magyarországon. A II. és III. Globális Klímasztrájk során végzett kérdőíves tüntetéskutatás eredményei. Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. https://politikatudomany.tk.hu/uploads/files/Klimaaktivizmus_jelentes_v1.pdf
Mikecz, D. – Oross, D. (2020): Hungary. In de Moor, J. – Uba, K. – Wahlström, M. – Wennerhag, M. – De Vydt, M. (szerk.): Protest for a future II: Composition, mobilization and motives of the participants in Fridays For Future climate protests on 20-27 September, 2019, in 19 cities around the world. 139–149. https://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:1397070/FULLTEXT01.pdf
Molnár, V. (2019): Civil Society in an Illiberal Democracy. Government-friendly NGOs, „Foreign Agents,” and Uncivil Publics. In Kovács, J. M. – Trencsenyi, B. (szerk.): Brave New Hungary: Mapping the „System of National Cooperation”. London (UK): Lexington Books, 51–72.
Negahdari, D. – Poursaeed, A. – Eshraghi Samani, R. – Arayesh, M.-B. – Naseri, B. (2023): Modeling the environmental behavior of the rural people of Ilam province in the protection of the oak forests of south Zagros. Environmental and Sustainability Indicators, 19, 100265. https://doi.org/10.1016/j.indic.2023.100265
Németh, K. – Baranyai, N. H. – Vincze, A. – Tóth-Kaszás, N. – Péter, E. (2022): Generational approaches to climate change with special regard to tourism and recreational habits — Results of a Hungarian survey. Society and Economy, 44(1): 83–101. https://doi.org/10.1556/204.2021.00021
Ngu, N. H. – Tan, N. Q. – Non, D. Q. – Dinh, N. C. – Nhi, P. T. P. (2023): Unveiling urban households’ livelihood vulnerability to climate change: An intersectional analysis of Hue City, Vietnam. Environmental and Sustainability Indicators, 19, 100269. https://doi.org/10.1016/j.indic.2023.100269
Ojala, M. (2012): Hope and climate change: the importance of hope for environmental engagement among young people. Environmental Education Research, 18(5): 625–642. https://doi.org/10.1080/13504622.2011.637157
Oskamp, S. (2000): Psychology of Promoting Environmentalism: Psychological Contributions to Achieving an Ecologically Sustainable Future for Humanity. Journal of Social Issues, 56(3): 373–390. https://doi.org/10.1111/0022-4537.00173
Pásztor, E. – Oborny, B. (szerk.). (2004): Ökológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. https://bookline.hu/product/home.action?_v=Pasztor_Erzsebet_Oborny_Beata_szerk_&type=22&id=64363
Pataki, G. (2009): Ecological modernization as a paradigm of corporate sustainability. Sustainable Development, 17(2): 82–91. https://doi.org/10.1002/sd.403
Pirmack, R. B. – Standovár, T. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. https://www.libri.hu/konyv/richard_b_primack.a-termeszetvedelmi-biologia-alapjai.html
Safi, A. S. – Smith Jr., W. J. (2013): Public attitudes toward Climate Change in the United States. In Black, B. C. – Hassenzahl, D. M. Ph.D. – Stephens, J. C. – Weisel, G. – Gift, N. (szerk.): Climate Change: An Encyclopedia of Science and History. 4. kiad. Santa Barbara, U.S: ABC-CLIO, 1158–1170.
Săplăcan, Z. – Márton, B. (2019): Determinants of Adopting a Zero Waste Consumer Lifestyle. Regional and Business Studies, 11(2): 25-39. https://doi.org/10.33568/rbs.2410
Steg, L. – Vlek, C. (2009): Encouraging pro-environmental behaviour: An integrative review and research agenda. Journal of Environmental Psychology, 29(3): 309–317. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2008.10.004
Trafford, J. (2019): Against Green Nationalism. Resilience. https://www.resilience.org/stories/2019-04-01/against-green-nationalism/ [Letöltve: 2023. február 21.]
Varga, Á. – Csordás, T. (2021): Az ismeretlen ismerős. A neuromarketing iránti attitűdök szentimentelemzése. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 52(6): 44–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.04
Vicente-Molina, M. A. – Fernández-Sainz, A. – Izagirre-Olaizola, J. (2018): Does gender make a difference in pro-environmental behavior? The case of the Basque Country University students. Journal of Cleaner Production, 176, 89–98. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.12.079
Wolka, K. – Uma, T. – Tofu, D. A. (2023): The role of integrated watershed management in climate change adaptation for small-scale farmers in Southwest Ethiopia. Environmental and Sustainability Indicators, 19, 100260. https://doi.org/10.1016/j.indic.2023.100260
Yuval-Davis, N. (2006): Belonging and the politics of belonging. Patterns of Prejudice, 40(3): 197–214. https://doi.org/10.1080/00313220600769331
Yuval-Davis, N. (2011): The Politics of Belonging. Intersectional contestations. London: SAGE Publication Ltd.
Yuval-Davis, N. (2015): Situated Intersectionality and Social Inequality. Raisons politiques, 58(2): 91–100. https://doi.org/10.3917/rai.058.0091
Yuval-Davis, N. – Meier, I. – Rosen, R. – Varjú, V. (2023): Press discourses on ecological crises in the UK, Israel, and Hungary. Frontiers in Sociology, 8. https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fsoc.2023.1186410 [Letöltve: 2023.08.23].
