Ki marad szívesebben?
Az immobilitási törekvéseket támogató egyéni és intézményi tényezők Közép-Európa magyar felsőoktatási hallgatóinak körében
Absztrakt
Elemzésünkben Carling (2002), de Haas (de Haas, 2021) és Schewel (Schewel 2020) migrációs modelljei alapján vizsgáljuk Közép-Európa kisebbségi és többségi magyar hallgatóinak (im)mobilitási törekvéseit, a modellek alapján az az otthonmaradásukat immobilitási stratégiaként értelmezzük. A kutatások azon irányához kívánunk csatlakozni, amelyek amellett érvelnek, hogy a mobilitás mellett az immobilitás is egy lehetséges válasz, amit az egyén életkörülményeire vagy azok megváltozására adhat (Fischer–Malmberg 1997). Célunk, hogy azonosítsuk azokat az egyéni és a hallgatók tanulmányaival összefüggő, intézményi tényezőket, melyek az immobilitási törekvésik kialakításában hipotéziseink szerint támogatják a hallgatókat. Empirikus adataink egy nemzetközi kérdőíves adatfelvételre támaszkodnak. A kvantitatív, valószínűségi mintavételen alapuló adatfelvétel Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia és Szerbia magyar nyelvű felsőoktatási intézményeinek hallgatói körében történt 2019-ben (N=2210). Többváltozós és logisztikus regressziós elemzések eredményeiből kiderült, hogy az immobilitási törekvések kialakítását szociodemográfiai és kapcsolathálózati tényezőkön túl intézményi és a tanulmányokkal kapcsolatos tényezők, például lokális professziókra készítő képzési területek, a felsőoktatási intézménybe és szereppartnerekbe vetett magasabb bizalomszint is támogatják. Eredményeinkkel a közép-európai kisebbségi és többségi magyarok migrációs döntéseit elemző tudományos diskurzushoz kívánunk hozzájárulni, és a felsőoktatási integráció eddig kevéssé detektált területen mutatkozó hatására is felhívjuk a figyelmet.
Hivatkozások
Abel, J. R. – Deitz, R. (2012): Do colleges and universities increase their region’s human capital? Journal of Economic Geography, 12(3): 667–691. https://doi.org/10.1093/jeg/lbr020
Al-Khudairy, S. I. A. (2024): Theories of Migration: Sociological and Conceptual Dilemmas. European Journal of Sustainable Development, 13(1): 31–31. https://doi.org/10.14207/ejsd.2024.v13n1p31
Arango, J. (2000): Explaining Migration: A Critical View. International Social Science Journal, 52(165): 283–296. https://doi.org/10.1111/1468-2451.00259
Bárdi, N.(2017) Álságos állítások a magyar etnopolitikában. In Jakab, A. – Urban, L. (szerk.): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó, 130–155.
Baryla, E. A. – Dotterweich, D. (2001): Student Migration: Do Significant Factors Vary by Region? Education Economics, 9(3): 269–280. https://doi.org/10.1080/09645290110086135
Baudassé, T. – Bazillier, R. – Issifou, I. (2018): Migration and institutions: exit and voice (from abroad)? Journal of Economic Surveys, 32(3): 727–766. https://doi.org/10.1111/joes.12212
Bocsi, V. – Fényes, H. – Pusztai, G. (2022): First-generation Students at Universities from the Aspect of Achievement, Motivation and Integration. Revija za sociologiju, 52(1): 61–85. https://doi.org/10.5613/rzs.52.1.3
Boyd, M. – Grieco, E. (2003): Women and migration: Incorporating gender into international migration theory. Migration Information Source, 1(35), 28.
Carling, J. (2002): Migration in the age of involuntary immobility: Theoretical reflections and Cape Verdean experiences. Journal of Ethnic and Migration Studies, 28(1): 5–42. https://doi.org/10.1080/13691830120103912
Carling, J. (2019): Measuring migration aspirations and related concepts. MIGNEX Background Paper. https://www.mignex.org/sites/default/files/2024-01/mbp-d023-measuring-migration-aspirations-v1-2019-08-30.pdf
Carling, J. – Schewel, K. (2018): Revisiting aspiration and ability in international migration. Journal of Ethnic and Migration Studies, 44(6): 945–963. https://doi.org/10.1080/1369183X.2017.1384146
Corcoran, J. – Faggian, A. (2017) Graduate migration and regional development: an international perspective. In Corcoran, J. – Faggian, A. (eds.): Graduate Migration and Regional Development. Edward Elgar Publishing.
Coulter, R. (2013): Wishful thinking and the abandonment of moving desires over the life course. Environment and Planning A, 45(8), 1944–1962. https://doi.org/10.1068/a45314
Creighton, M. J. (2013): The role of aspirations in domestic and international migration. The Social Science Journal, 50(1), 79–88. https://doi.org/10.1016/j.soscij.2012.07.006
Debray, A. – Ruyssen, I. – Schewel, K. (2023): The aspiration to stay: A global analysis. International Migration Review, 0(0). https://doi.org/10.1177/01979183231216087
De Haas, H. (2010): Migration and Development: A Theoretical Perspective. International Migration Review, 44(1): 227–264. https://doi.org/10.1111/j.1747-7379.2009.00804.x
De Haas, H. (2021): A theory of migration: the aspirations-capabilities framework. Comparative Migration Studies, 9(1): 8. https://doi.org/10.1186/s40878-020-00210-4
De Jong, G. F. – Root, B. D. – Gardner, R. W. – Fawcett, J. T. – Abad, R. G. (1985): Migration intentions and behavior: Decision making in a rural Philippine province. Population and Environment, 8(1), 41–62. https://doi.org/10.1007/BF01263016
De Jong, G. F. (2000): Expectations, gender, and norms in migration decision-making. Population Studies, 54(3): 307–319. https://doi.org/10.1080/713779089
De Sherbinin, A. – Grace, K. – McDermid, S. – Van Der Geest, K. – Puma, M. J. – Bell, A. (2022): Migration Theory in Climate Mobility Research. Frontiers in Climate, 4, 882343. https://doi.org/10.3389/fclim.2022.882343
Dzimińska, M. – Fijałkowska, J. – Sułkowski, Ł. (2018): Trust-Based Quality Culture Conceptual Model for Higher Education Institutions. Sustainability, 10(8): 2599. https://doi.org/10.3390/su10082599
Faggian, A. – McCann, P. (2008): Human capital, graduate migration and innovation in British regions. Cambridge Journal of Economics, 33(2): 317–333. https://doi.org/10.1093/cje/ben042
Fényes, H. – Pusztai, G. (2020): Nemi szerepattitűdök és vallásosság a felsőoktatási hallgatók körében. Szociológiai Szemle, 30(3): 49–69. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.3.3
Fernández-Carro, C. – Evandrou, M. (2014): Staying put: Factors associated with ageing in one’s ‘lifetime home’. Insights from the European context. Research on Ageing and Social Policy, 2(1), 28–56. https://doi.org/10.4471/rasp.2014.02
Fischer, P. A. – Malmberg, G. (1997): Immobility in Sweden. Finnish Yearbook of Population Research, 71–86. https://doi.org/10.23979/fypr.44922
Golovics, J. (2018): Intézményi bizalom és elvándorlási hajlandóság. Educatio, 27(4): 657–668. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.8
Golovics, J. (2019): Migrációs statisztikák: kihívások és dilemmák. Statisztikai Szemle, 97(10): 933–948. https://doi.org/10.20311/stat2019.10.hu0933
Gödri, I. (2005). Nők és férfiak a migrációs folyamat különböző szakaszaiban. In Nagy, I. - Pongrácz, T. - Tóth, I. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. Budapest: Tárki, 149-164.
Gray, B. (2011): Becoming non-migrant: lives worth waiting for. Gender, Place & Culture, 18(3): 417–432. https://doi.org/10.1080/0966369X.2011.566403
Gruber, E. (2021): Staying and immobility: new concepts in population geography? A literature review. Geographica Helvetica, 76(2): 275–284. https://doi.org/10.5194/gh-76-275-2021
Haapanen, M. – Tervo, H. (2012): Migration of the highly educated: evidence from residence ppells of university graduates, Journal of Regional Science, 52(4): 587–605. https://doi.org/10.1111/j.1467-9787.2011.00745.x
Hagan, J. – Ebaugh, H. R. (2003): Calling upon the sacred: migrants' use of religion in the migration process. International Migration Review, 37(4), 1145–1162. https://doi.org/10.1111/j.1747-7379.2003.tb00173.x
Haug, S. (2008): Migration Networks and Migration Decision-Making. Journal of Ethnic and Migration Studies, 34(4): 585–605. https://doi.org/10.1080/13691830801961605
Haug, W. (2000): National and immigrant minorities: Problems of measurement and definition. Genus, 56, 133–147.
Irwin, M. – Blanchard, T. – Tolbert, C. – Nucci, A. – Lyson, T. (2004): Pourquoi certains ne migrent pas : L’impact du contexte local sur la sédentarité aux États-Unis. Population, 59(5): 653. https://doi.org/10.3917/popu.405.0653
Kaas, L. – Manger, C. (2012): Ethnic discrimination in Germany’s labour market: A field experiment. German Economic Review,13(1), 1–20. https://doi.org/10.1111/j.1468-0475.2011.00538.x
Kovács, K. – Pusztai, G. (2024): An empirical study of Bourdieu’s theory on capital and habitus in the sporting habits of higher education students learning in Central and Eastern Europe. Sport, Education and Society, 29(4): 496–510. https://doi.org/10.1080/13573322.2022.2164266
Lewicka, M. (2011): Place attachment: How far have we come in the last 40 years? Journal of Environmental Psychology, 31(3): 207–230. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2010.10.001
Massey, D. S. – Arango, J. – Hugo, G. – Kouaouci, A. – Pellegrino, A. – Taylor, J. E. (1993): Theories of International Migration: A Review and Appraisal. Population and Development Review, 19(3): 431. https://doi.org/10.2307/2938462
Mata-Codesal, D. (2015): Ways of Staying Put in Ecuador: Social and Embodied Experiences of Mobility–Immobility Interactions. Journal of Ethnic and Migration Studies, 41(14): 2274–2290. https://doi.org/10.1080/1369183X.2015.1053850
Mata-Codesal, D.(2017): Gendered (im) mobility: Rooted women and waiting Penelopes. Crossings: Journal of Migration & Culture, 8(2), 151–162. https://doi.org/10.1386/cjmc.8.2.151_1
Mulder, C. H. – Malmberg, G. (2014): Local Ties and Family Migration. Environment and Planning A: Economy and Space, 46(9): 2195–2211. https://doi.org/10.1068/a130160p
Myers, S. M. (2000): The Impact of Religious Involvement on Migration. Social Forces, 79(2): 755. https://doi.org/10.2307/2675516
Pusztai, G. (2011): Láthatatlan kéztől a baráti kezekig: hallgatói értelmező közösségek a felsőoktatásban. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Pusztai, G. (2018): Ha elvész a bizalom. Educatio, 27(4): 623–639. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.6
Pusztai, G. – Márkus, Z. (2019): Paradox of assimilation among indigenous higher education students in four central European countries. Diaspora, Indigenous, and Minority Education, 13(4): 201–216. https://doi.org/10.1080/15595692.2019.1623193
Schewel, K. (2020): Understanding Immobility: Moving Beyond the Mobility Bias in Migration Studies. International Migration Review, 54(2): 328–355. https://doi.org/10.1177/0197918319831952
Schiff, M. – Morrison, A. R. (eds.) (2007): The international migration of women. World Bank Publications.
Skeldon, R. (2012): Migration Transitions Revisited: Their Continued Relevance for The Development of Migration Theory. Population, Space and Place, 18(2): 154–166. https://doi.org/10.1002/psp.667
Stockdale, A. – Haartsen, T. (2018): Editorial introduction: Putting rural stayers in the spotlight. Population, Space and Place, 24(4): e2124. https://doi.org/10.1002/psp.2124
Sütő, Z. (2020): The Influencing Factors of Dropout and Persistence of Central European Hungarian Minorities in Higher Educational Institutions. Central European Journal of Educational Research, 2(3): 90–98. https://doi.org/10.37441/CEJER/2020/2/3/8282
Szanyi-F., E. – Susánszky, P. (2018): Iskolapadból a munkaerőpiacra – magyar fiatalok karrierpályaszakaszainak elemzése. In Székely, L. (szerk.): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest: Kutatópont – Enigma 2001, 207–230.
Tjaden, J. (2021): Measuring migration 2.0: a review of digital data sources. Comparative Migration Studies, 9(1): 59. https://doi.org/10.1186/s40878-021-00273-x
Van Dalen, H. P. – Henkens, K. (2008): Emigration intentions: Mere words or true plans? Explaining international migration intentions and behavior. Explaining International Migration Intentions and Behavior (June 30). http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1153985
Venhorst, V. – Van Dijk, J. – Van Wissen, L. (2010): Do the best graduates leave the peripheral areas of the Netherlands? Tijdschrift Voor Economische En Sociale Geografie, 101(5): 521–537. https://doi.org/10.1111/j.1467-9663.2010.00629.x
Veres, V. (2023) Társadalmi helyzet: A kisebbségi magyar fiatalok társadalmi rétegződése és az anyagi helyzetük változását befolyásoló tényezők 2001–2020 között. In Vita, E. – Veres, V. (szerk.): Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban. Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 18–70.
Zaiceva, A. (2014): The impact of aging on the scale of migration. IZA World of Labor.
