A művészet nyelvének születése
Művészet- és nyelvelméleti megközelítés
Absztrakt
A nyelv nem pusztán a gondolatközlés eszköze, hanem maga is a kezdetektől fogva megfelel a művészet lényegének, úgymint: mimézis; társadalmi, alkotó, a játékhoz hasonlóan élvezetet (örömöt) jelentő tevékenységforma. Művészet és nyelv ezen túl is több síkon összekapcsolódik. A kezdeti kapcsolat az idők homályába vész, de kikövetkeztethető. Minden művészeti és nyelvi tevékenység az ember legjellemzőbb tulajdonsága. A művészet és nyelv strukturális, funkcionális, valamint metafizikai megközelítésében a kettő között egyaránt szoros, ontológiai (antropológiai) kapcsolatot feltételezhetünk. Művészet és nyelv kialakulásának párhuzamában a következő jelenségek érdemelnek kiemelt figyelmet: ősi differenciálatlan tudatformák, szinkretizmus, ősfolklór, alapformák. Ezekben már megfigyelhető az absztrakció. A művészetnek és a nyelvnek az alapja a jelentésátvitel: vagyis a konkrét, megragadható jelek jelentésének (absztrakció, azaz elvonatkoztatás segítségével) más jeltárgyakra való átvitele. A kezdeti együttállást (szinkretizmus) alapvető folyamatok, ösztönös összekapcsolódások (ritmus, ismétlés, indexikalitás, ikonicitás), analógiák hozzák mozgásba. Mozgásból, dallamból, énekből, képből keletkezik a nyelv. A jelenségek közötti átjárást elősegíti az izomorfia. Eredménye pedig a biológiaira ráépülő kulturális evolúció, amely az evolúció megszaladásával, megugrásával jár együtt. Az absztrakció eredményeként az ember képes lesz a kettős kódolásra, másodlagos modelláló rendszerek, újabb és újabb tudatformák létrehozására.
Hivatkozások
Balázs Géza. 2000. Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelve. Budapest: Magyar Rádió.
Balázs Géza. 2008. „Gondolkodási formák, gondolatalakzatok, szövegalaptípusok. A szövegtípusok antropológiai jellegű megközelítései.” In Szöveg, szövegtípus, nyelvtan, szerkesztette Tátrai Szilárd és Tolcsvai Nagy Gábor, 79–88. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80.).
Balázs Géza. 2010. „A nyelvi öröm”. Életünk 10: 86–92.
Balázs Géza. 2013. „Álom, emlékezet, identitás. Az onirikus (álombeli) tevékenység szemiotikai megközelítése.” In Emlékezet: ünnep – fesztivál, szerkesztette Pölcz Ádám, 45–55. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.
Balázs Géza. 2020. „A nyelvi öröm.” In Nyelvszokások, szerkesztette Balázs Géza, 97–104. Budapest: Inter–IKU. (IKU-monográfiák, 4.).
Balázs Géza, szerk. 1994. Érettségi témakörök, tételek. Magyar nyelv. Budapest: Corvina Kiadó. (12. kiadás). Átdolgozott, új kiadás: Balázs 2005.
Balázs Géza, szerk. 2005. Magyar nyelv. Új érettségi. Budapest: Corvina Kiadó. (További új kiadások is.).
Bárány-Horváth Attila, Vitályos Gábor Áron és Uray Zoltán. 2012. „Jeltovábbítás és kommunikáció az élővilágban.” Korunk 4: 39–42.
Bárczi Géza. 1953. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó.
Crsystal, David. 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó.
Csányi Vilmos. 1999. Az emberi természet. Humánetológia. Budapest: Vince Kiadó.
Csíkszentmihályi Mihály. 2007. A fejlődés útjai. A flow folytatása. Budapest: Nyitott Könyvműhely.
Fónagy Iván. 1996/97. „Nyelvi jelek dinamikus szerkezete.” Nyelvtudományi Közlemények 95: 45–81.
Grétsy László és Kovalovszky Miklós, főszerk. 1985. Nyelvművelő kézikönyv. 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hamvas Béla. 1995. Scientia sacra II. (1. rész – 2. kötet). Szentendre: Medio Kiadó.
Hárdi István és Vértes O. András, szerk. 1985. Beszéd és mentálhigiéné. Budapest: Pest Megyei Köjál és Pest Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság.
Harlap M. G. 1982. „A népi-orosz zenei rendszer és a zene eredete.” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 218–277. Budapest: Gondolat Kiadó.
Ivanov, V. V. 1982. „A művészet és a piktográfia egy archaikus jeltípusáról.” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 111–146. Budapest: Gondolat Kiadó.
Jankovics Marcell. 1998. Mély a múltnak kútja. Gondolatok a kultúráról. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Karapetjanc A. M. 1982. „Képzőművészet és írás az archaikus kultúrában. (Kína az i. e. első évezred közepéig)”. In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 467–492. Budapest: Gondolat Kiadó.
Langleben M. M. 1982. „Néhány ősi zenei rendszerről és lejegyzési módról.” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 452–466. Budapest: Gondolat Kiadó.
Lotman, J. M. 1973. Szöveg – modell – típus. Budapest: Gondolat Kiadó.
Lotz János. 1976. Szonettkoszorú a nyelvről. Budapest: Gondolat Kiadó.
Markó Bálint. 2012. „Hangyák a szagösvényen. Avagy a kémiai kommunikáció ábécéje.” Korunk 4: 57–64.
Meletyinszkij, Je. M. 1982. „A szó művészetének ősi forrásai.” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 147–190. Budapest: Gondolat Kiadó.
Nyekljudov, Sz. Ju., szerk. 1982. A művészet ősi formái. Budapest: Gondolat Kiadó.
Nyekljudov, Sz. Ju. 1982. „A kifejezőeszközök rendszerének sajátosságai az irodalom előtti elbeszélő művészetben.” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 191–217. Budapest: Gondolat Kiadó.
Pap Gábor. 1993. Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. Pódium Műhely Egyesület – Debrecen: Magányos Kiadó.
Sebeok, Thomas. 1983. A művészet előzményei. Fordította Pléh Csaba. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szabolcsi Anna. 1978. „Jelek és jelrendszerek.” In Tanulmányok a nyelvről, szerkesztette Takács Etel, 43–54. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet.
Sztoljar, A. D. 1982. „A képzőművészeti tevékenység genezise és szerepe a tudat kialakulásában.” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 30–82. Budapest: Gondolat Kiadó.
Tánczos Vilmos. 2007. „Határhelyzet. Régheny Tamás interjúja Tánczos Vilmossal.” Ökotáj 37–38. Megtekintve 2021. július 24-én.
https://doi.org/10.1055/s-0041-1735734
Toporov, Vladimir N. 1982. „Adalék néhány költői szimbólum eredetének kérdéséhez (Paleolitikum).” In A művészet ősi formái, szerkesztette Sz. Ju. Nyekljudov, 83–110. Budapest: Gondolat Kiadó.
Voigt Vilmos. 2014. „Egyszerű formák; einfache Formen.” In A folklorisztika alapfogalmai. Szócikkek, szerkesztette Voigt Vilmos, 221. Budapest: Equinter, Argumentum.
Wilhelm Sándor. 2012. „Némák-e a halak? Biokommunikáció a halak világában.” Korunk 4: 65–71.
