A nyelv drámai ereje

Közelítések a cselekvő értelemhez

  • Fazekas István Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kulcsszavak: nyelv, cselekvés, drámai eszköz, drámai cselekmény, valódi cselekvés

Absztrakt

A legfontosabb dramaturgiai eszköz maga a nyelv, s a helyesen használt nyelv segítségével a drámai feszültséghez szervesen illeszkedő dramaturgia a történetbe bevonja a nézőt. A válságba került hőssel való együttérzés a cselekmény részesévé teszi a befogadót, s ha a befogadó eljut a drámai feszültség epicentrumába: megtörténik a beavatás. A beavatás – a distancia valamelyest megtartása mellett – a színpadi beszéd cselekvő elemzése, ami tagadhatatlanul azt jelenti, hogy általa megismerjük a szöveg mögötti gondolkodás folyamatát, az indulati erőtereket és a cselekvés irányát. A nyelv és a drámai cselekmény természetes kapcsolatából elementáris erővel tör elő: a drámai cselekmény a létezésnek épp olyan koncentrátuma, mint amilyen komprimált formája a színpadi cselekvés a valódi cselekvésnek. A tanulmány a nyelv drámai erejét, valamint annak a színpadon való esélyeit és lehetőségeit vizsgálja.

Hivatkozások

Almási Miklós. 1966. Színházi dramaturgia. Budapest: Színháztudományi Intézet.

Alt, Albrecht. 1953. Die Ursprünge des israelitischen Rechts. München: CH Beck’sche Verlagsbuchhandlung.

Arisztotelész. 1974. Poétika. Budapest: Magyar Helikon Könyvkiadó.

Assmann, Jan. 2018. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.

Augustinus, Aurelius. 1987. Vallomások. Budapest: Gondolat Kiadó.

Austin, L. John. 1990. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Adamik Tamás, szerk. 2012. Cicero összes retorikaelméleti művei. Pozsony: Kalligram Kiadó.

Balogh Elemér és Kerényi Imre. 1983. Rivalda. Szerkesztette Kardos György. Budapest: Magvető Könyvkiadó.

Czakó Gábor. 1987. „Belépés a történetbe.” Vigilia 2: 132–135.

Dethlefsen, Thorwald. 1997. Oidipusz, a talány megfejtője. Budapest: Magyar Könyvklub.

Dangelmaier, Emil. 1893. Militär-Reichtliche und Militär-Ethische Abbandlungen. Wien und Leipzig: Wilhelm Braumüller.

Dietrich, Walter. 1997. The Early Monarchy in Israel. The Tenth Century B.C.E. Trans. Joachim Vette, Atlanta: Society of Biblical Literatur.

Fischer-Lichte, Erika. 1984. “The Dramatic Dialogue – Oral or Literary Communication, in Schmid.” In Semiotics of Drama and Theatre, szerkesztette Herta, Kesteren, van Aloysius. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. https://doi.org/10.1075/llsee.10.10fis

Fischer-Lichte, Erika. 2001. A dráma története. Pécs: Jelenkor Kiadó.

Gadamer, Hans-Georg. 2001. „A platóni dialektikához.” Kellék 1: 18–20.

Garsiel, Moshe. 2018. “The Book of Samuel.” The Journal of Hebrew Scriptures 19: 1783–1791. Jerusalem: Rubin Mass Publishers.

Hacker Ervin. 1924. Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe. Pécs: Dunántúl Könyvkiadó és Nyomda Rt.

Heller Ágnes. 2020. Az akarat szabadsága. Az érzelmek szerepe a műalkotások befogadásában. Budapest: Noran Libro Kiadó.

Horst, Friedrich. 1956. „Recht und Religion im Bereich des Alten Testaments.” Evangelische Theologie 1: 49–65. https://doi.org/10.14315/evth-1956-0105

Karasszon István. 2002. Az Ószövetség fényei. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó.

Kessler, Rainer. 2011. Az ókori Izráel társadalma. Budapest: Kálvin Kiadó.

Kotte, Andreas. 2020. Színháztörténet. Jelenségek és diskurzosok. Budapest: Balassi Kiadó.

Pfister, Manfred. 2001. Das Drama. Wien: Böhlau Verlag.

Ratiu, Dan-Eugen. 2001. „A hermeneutika ontológiai fordulata.” Kellék 2: 18–20.

Rost, Leonhard. 1982. The Succession to the Throne of David. Sheffield: Almond.

Ruszt József. 1960. Színészdramaturgia és színészmesterség. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda.

Schultz, Samuel J. 2014. Üzen az Ószövetség. Budapest: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány.

Steiner, George. 2009. Bábel után 1. Budapest: Corvina Kiadó.

Warning, Rainer. 1974. Funktion und Struktur. München: Die Ambivalenz des geistlichen Spiels.

Megjelent
2021-12-15
Hogyan kell idézni
FazekasI. (2021). A nyelv drámai ereje: Közelítések a cselekvő értelemhez. Uránia Interdiszciplináris Folyóirat, 1(1), 24-43. https://doi.org/10.56044/UA.2021.1.2
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány