A csillag nyomában
Betlehem és szakrális dráma a középkortól a barokkig
Absztrakt
A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a karácsonyi ünnepkör kedvelt tartozékának, a betlehemeknek az eredetét és funkcióját a liturgiában. A kora keresztény időszakban nagy érdeklődés övezte Jézus életének színhelyeit s ezért számos zarándok kereste fel a Szentföldet. Már Szent Jeromos egyházatya leveleiben megtaláljuk a betlehemi látogatás felidézte érzelmek leírását. Rómában, a Santa Maria Maggiore bazilikában őrizték a betlehemi jászol töredékeit, ezért itt található az egyik legkorábbi betlehem, Arnolfo di Cambio szoborcsoportja (13. sz. vége). Arnolfo munkáját ugyanaz a IV. Miklós pápa rendelte meg, aki az Assisi-i ferences bazilika díszítését is támogatta. Giotto Assisi-i freskóciklusának egyik jelenete Szent Ferenc grecciói csodáját ábrázolja, vagyis a jászol felett bemutatott szentmisét és a jászolba helyezett kisgyermek megelevenedését. A reneszánsz és a barokk időszakában számos példát találunk a betlehemekre, mind a festészet, mind a szobrászat műfajából. A liturgiában, a hívek áldozati körmenetéből kialakult a szakrális dráma műfaja, amely a templomtérből kilépve misztériumjátékká terebélyesedett. A misztériumjátékok hatását mutató betlehemek elsősorban a megtestesülés csodáját akarták kézzelfoghatóan valóságossá tenni a hívők számára.
Hivatkozások
Baranyai Béláné. 1975. „Mesterek és műhelyek az északkelet-magyarországi barokk szobrászatban.” In Magyarországi reneszánsz és barok, Művészettörténeti tanulmányok, szerkesztette Galavics Géza, 313–450. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Baxandall, Michael. 1986. Reneszánsz szemlélet – reneszánsz festészet. Fordította Falvay Mihály. Budapest: Corvina Kiadó.
Bálint Sándor. 1989. Karácsony, Húsvét, Pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. 3. kiadás. Budapest: Szent István Társulat.
Berliner, Rudolf. 1946. “The Origins of the Crèche.” Gazette des Béaux-Arts 30: 249– 278. https://doi.org/10.2307/3047476 https://doi.org/10.1080/00043079.1953.11408173
Berliner, Rudolf. 1953. “A Relief of the Nativity and a Group from an Adoration of the Magi.” The Art Bulletin 35/2: 145–150.
Braun, Joseph. 1924. Der Christliche Altar in seiner geschichtliche Entwicklung. I–II. München: Alte Meister Guenther Koch & Co.
Chastel, André és Angela Ottino Della Chiesa. 1997. Caravaggio festői életműve. Fordította Aczél Ferenc. Budapest: Corvina Kiadó.
Dávid Ferenc. 1983. „Sopronbánfalva-kolostorhegyi lépcső. Adatok Schweitzer György soproni szobrász működéséhez.” Építés-építészettudomány 15: 55–92.
Dercsényi Dezső. 1950. „Adalékok a pécsi domborművek ikonográfiájához.” Archaeológiai Értesítő 77: 90–96.
E. Abaffy Erzsébet. 1997. Debreceni kódex 1519. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Bev. tan. Madas Edit és Reményi Andrea. [Régi Magyar Kódexek 21]. Budapest: Argumentum Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Falkenburg, Reindert. 2007. “Hieronymus Bosch’s Mass of Saint Gregory and ‘sacramental vision’.” In Das Bild der Erscheinung. Die Gregorsmesse im Mittalalter, szerkesztette Andreas Germans és Thomas Lentes, 178–206. Berlin: Dietrich Reimer Verlag.
Forsyth, William H. 1989. “Popular Imagery in a Fifteenth-Century Burgundian Crèche.” The Metropolitan Museum Journal 24: 117–126. https://doi.org/10.2307/1512873
Földváry Miklós István. 2017. Egy úzus születése. A Chartvirgus-pontifikálé és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században. Budapest: Argumentum – ELTE-BTK Vallástudományi Központ Liturgiatörténeti Kutatócsoport.
Friedlaender, Walter. 1955. Caravaggio studies. Princeton: Princeton University Press.
Garas Klára. 1960. Franz Anton Maulbertsch (1724–1796). Budapest: Verlag der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.
Groiss, Eva. 1979. Die Bildhauerstadt Weilheim. In Die Bildhauerfamilie Zürn. 1585– 1724, szerkesztette Benno Ulm, 85–94. Braunau am Inn: Land Oberösterreich.
Guinommet, Claire. 2017. Das italienische Sakramentstabernakel im 16. Jahrhundert. München: Hirmer.
Hatfield, Rab. 1970. “The Compagnia de’ Magi.” Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 33: 107–161. https://doi.org/10.2307/750893
Házi Jenő. 1939. Sopron középkori egyháztörténete. Sopron: Székely és Társa Kiadó.
Hidász Ferenc és Várnai Jakab, szerk. 1996. Celanói Tamás életrajzai Szent Ferencről. Fordította Balanyi György. [Ferences források 2]. Újvidék – Szeged – Csíksomlyó: Agapé Kiadó.
Jernyei Kiss János. 2019. Barokk freskófestészet Magyarországon I. Fejér, Esztergom és Veszprém megye. Budapest: MMA Kiadó.
Kapossy János. 1930. Maulbertsch sümegi freskóműve. Archaeológiai Értesítő 44: 179–193.
Karsai Géza. 1938. Középkori vízkereszti játékok. A győri »Tractus stellae« és rokonai. Budapest: Szent István Társulat.
Krautheimer, Richard. 1963. Early Christian and Byzantine Architecture. Harmondsworth, Middlesex: The Penguin Books.
Ostrow, Steven F. 1996. Art and Spirituality in Counter-Reformation Rome: the Sistine and Pauline Chapels in S. Maria Maggiore. Cambridge – New York: Cambridge University Press.
Panofsky, Erwin. 1971. Early Netherlandish Painting. Its Origins and Character. I–II. New York: Icon Editions, Harper & Row.
Pécsváradi Gábor. 1983. Jeruzsálemi utazás. Fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Holl Béla. [Magyar ritkaságok]. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Pomarici, Francesca. 1988. Il Presepe di Arnolfo di Cambio: nuova proposta di ricostruzione. Arte Medievale 2: 155–174.
Ridderbos, Bernhard. 1990. Die Geburt Christi des Hugo van der Goes. Form, Inhalt, Funktion. Jahrbuch der Berliner Museen 32: 137–152. https://doi.org/10.2307/4125824
Szauder József. 1977. Kövek és könyvek. Esszék Itáliáról. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Szent Jeromos. 2005. Levelek. I-II. Fordította Puskely Mária és Takács László. Budapest: Szenzár Kiadó.
Teres Ágoston. 2005. Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. 4. kiadás. Kecskemét: Korda Kiadó.
Tóth Melinda. 1994. „A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban.” In Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541, szerkesztette Takács Imre és Mikó Árpád, 123–154. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Türks, Paul. 2004. Néri Szent Fülöp, az öröm prófétája. Fordította Lerch Gabriella. Budapest: Kairosz Kiadó.
Végh János. 2000. „Gótikus szobrok barokk oltárokban.” In Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, szerkesztette Mikó Árpád és Sinkó Katalin, 471–477. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Vigorelli, Giancarlo és Edi Baccheschi. 1984. Giotto festői életműve. Fordította Nádasdy Ádám. Budapest: Corvina Kiadó.
Williamson, Beth. 2013. Sensory Experience in Medieval Devotion: Sound and Vision, Invisibility and Silence. Speculum 88/1: 1–43. https://doi.org/10.1017/S0038713413000523
Young, Karl. 1933. The Drama of the Medieval Church. I–II. Oxford: Clarendon Press.
