A folyók természeti és természetfeletti léte az antropocén előtt, alatt és után

Mentalitástörténeti és művészetantropológiai esszé

Kulcsszavak: antropocén, örök lét-metafora, evilági és transzcendens, kényszerhelyzet

Absztrakt

A folyók ősidők óta kísérik az emberiséget – és az ember is a folyókat. Metaforáink kiapadhatatlan forrásává váltak: folyton változó, mégis örök lét-metaforaként Hérakleitosztól József Attiláig sorolhatnánk a filozófusokat, költőket, akik a folyókat a pusztán természeti szférájukon jóval túlmutató valóságként látták. Tükrükben nemcsak magukat ismerték fel az emberek, hanem megkerülhetetlen beágyazottságukat is az evilági és transzcendens létszövedékbe. Mi változott az elmúlt évtizedek (vagy évezredek?) alatt, hogy a folyók energia- és élelemtermelő eszközzé, megzabolázandó tereptárggyá, netán ellenséggé váltak? A túlnépesedés és a túltermelés miatti kényszerhelyzet? Mentalitásunk kificamodása? A tempójában követhetetlenné váló és megemészthetetlenül fölénk tornyosuló technológiai „fejlődésünk”? 

Hivatkozások

Ajpin, Jeremej. 2002. Szűzanya a véres havon. Budapest: Magyar Napló.

Appianosz. 2008. Róma története. Budapest: Osiris Kiadó.

Baker, Samuel. 1895. A memoir. London, New York: Macmillan & Co.

Csáji László Koppány. 2004. Tündérek kihalófélben III. Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből. Budapest: Napkút Kiadó.

Csáji László Koppány. „A fanatikus.” Napút online. Megtekintve 2020. február 18-án. https://www.naputonline.hu/2020/02/18/csaji-laszlo-koppany-a-fanatikus/

Eginitis, Dimitrios. 1929. „The problem of the tide of Euripus.” Astronomische Nachrichten 236(19): 321. https://doi.org/10.1002/asna.19292361904

Foucault, Michel. (1969) 2001. A tudás archeológiája. Budapest: Atlantisz.

Heidegger, Martin. (1950) 1988. A műalkotás eredete. Fordította Bacsó Béla. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Hesse, Herman. (1922) 1988. Siddhartha. New York: Bantam Books.

Hope, Bradley. 2012. „Egypt’s new Nile Valley: grand plan gone bad.” The National online. Megtekintve 2023. október 8-án. https://www.thenationalnews.com/world/mena/egypt-s-new-nile-valley-grand-plan-gone-bad-1.402214

Lamb, Harold. 1980. Világhódító Nagy Sándor. Budapest: Gondolat.

Lévi-Strauss, Claude. 1952. Race and history. Párizs: UNESCO.

Morris-Kay, Gillian. 2010. „The evolution of human artistic creativity.” Journal of Anatomy. 16(2010): 158–176. https://doi.org/10.1111/j.1469-7580.2009.01160.x

Paul, Sanu. 2018. „River as a Legal Entity: An Analysis in the Light of Mohammed Salim vs. State of Uttarakhand.” The IUP Law Review 8(4): 33–41.

Tamás Ildikó. 2007. Tűzön át, jégen át. A sarkvidéki nomád lappok énekhagyománya. Budapest: Napkút.

Tolcsvai Nagy Gábor. 2011. Kognitív szemantika. Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara: Europica varietas sorozat.

Turner, Victor. 1974. Dramas, fields, and metaphors; symbolic action in human society. Ithaca N.Y.: Cornell University Press.

Megjelent
2023-06-15
Hogyan kell idézni
CsájiL. K. (2023). A folyók természeti és természetfeletti léte az antropocén előtt, alatt és után: Mentalitástörténeti és művészetantropológiai esszé. Uránia Interdiszciplináris Folyóirat, 3(1), 91-101. Elérés forrás https://ojs3.mtak.hu/index.php/urania/article/view/16356
Folyóirat szám
Rovat
Esszé