Vitéz Mihály ébresztése
Csokonai Vitéz Mihály színműveinek bemutatóiról, 1911-1948
Absztrakt
Csokonai Vitéz Mihály drámáit csak a huszadik század elején fedezték fel a színházi alkotók. Legelőször a Karnyóné és a két szeleburdiak című vígjátéka került színre 1911-ben a Nyugat című folyóirat matinéján. Ady Endre erre az alkalomra írta Vitéz Mihály ébresztése című ódáját. Csokonai előtérbe állítása egyértelműen irodalompolitikai tettnek számított ekkor. A tanulmány az első előadás feldolgozása mellett bemutatja, hogyan folytatódott a debreceni író színpadi műveinek pályafutása a két világháború között. Bár a nemzeti repertoárba nem kerültek be Csokonai drámai művei, a Karnyóné alkalmi előadásai többször bizonyították, hogy az egykori iskolai színjáték remek lehetőséget nyújt új, merészebb játékstílus kialakítására. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az sem, hogy a 18. századi színjátékok 20. századi előadásai a politikai, színházpolitikai csatározásoknak is részévé váltak.
Hivatkozások
Ady Endre. 1966. „Csokonai Vitéz Mihály”. In Ady Endre összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok, sajtó alá rendezte: Varga József, 169–170. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Babits Mihály. 1912. „A kolozsváriak.” Nyugat 1: 893.
Balassa Imre. 1948. „Méla Tempefői a Nemzeti Kamara Színházban.” A Reggel, 05/31.
[Bányai Elemér] Zuboly 1911. „Csokonai a Vígszínházban.” Magyar Nemzet, 01/31.
Barcs Sándor. 1942a. „Kitűnőek színháza.” Újság, 10/22.
Barcs Sándor. 1942b. „Karnyóné feltámadása.” Újság, 10/30.
Barcs Sándor. 1945. „Karnyóné. Bemutató a Nemzeti Kamaraszínházban.” Szabadság, 03/03.
Becsky Andor. 1961. „Emlékezés a Független Színpadra.” Valóság 6: 87–92.
Csokonai [Vitéz Mihály]. 1938. „Tempefői.” Független Színpad 4–5: 13–14.
Csokonai Vitéz Mihály. 1978. Színművek., 1. 1793–1794. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Pukánszkyné Kádár Jolán. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dancs Rózsa, dr. (szerkesztő). 1989. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai, 1945. február–1945. december. Budapest: Magyar Színházi Intézet.
Független Színpad dramaturgiai közössége, A. 1938. „A Méla Tempefői 1938-ban…” Független Színpad 6–7: 11–12.
Galamb Sándor, dr. 1939. „Prológus. Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak. Vígjáték három részben. Írta: Csokonai Vitéz Mihály.” In Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia 1938/39 tanévről szóló értesítője: LXXV. tanfolyam, összeállította: Szentesy Lajos. 46–48. Budapest: Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia.
[Gergely Jenő] (G. J.) 1929c. „Ifjúsági előadások az Új Színházban.” Új Nemzedék, 04/01.
Gobbi Hilda. 1984. Közben… Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
h. 1938. „A Méla Tempefői szabadtéren.” Népszava, 05/25.
Haraszty Árpádné. 1957. Balog István hagyatéka a Színháztörténeti Múzeumban. Budapest: Színháztudományi és Filmtudományi Intézet Országos Színháztörténeti Múzeum.
Hárs László. 1948. „Méla Tempefői.” Kossuth Népe, 06/1.
Hatvany Lajos. 1911. „Mit hagyott ránk Csokonay? [sic!]” Magyar Hírlap, 01/31.
Hatvany Lajos. 1960. „Mit hagyott ránk Csokonai?” In Hatvany Lajos: Irodalmi tanulmányok 1, 330–333. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
(h. s.). 1942. „Özvegy Karnyóné.” Újság, 10/29. https://doi.org/10.2307/3386543
Janovics Jenő. 1907. A magyar dráma irányai. Budapest: Benkő Gyula könyvkereskedése.
Janovics Jenő. 1913. „Csokonay [sic!] Vitéz Mihály.” In A magyar dráma fejlődése. A Kolozsvári Nemzeti Színház által rendezett drámatörténelmi sorozatos előadások bevezető beszédei, 23–29. Budapest: Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség.
Jókai Mór. 1904. „Az én színpadi életem.” In Jókai Mór önmagáról. Önéletrajz és egyéb emlékezések, 247–269. Budapest: Franklin Társulat.
Kárpáti Aurél. 1945. „A’ özvegy Karnyóné s két szeleburdiak. Csokonai vígjátéka a Nemzeti Kamaraszínházban.” Új Szó, 03/04.
Koltai Tamás. 1986. Major Tamás. A Mester monológja. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó.
Kosztolányi Dezső. 1978. „Kolozsváriak.” In Kosztolányi Dezső: Színházi esték, 2., szerkesztette Réz Pál, 432–434. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Lengyel Menyhért. 1911. „Karnyóné – Nyugat-matiné a Vígszínházban.” Nyugat 1: 304–305.
[–lgy–] 1943. „Miért nem kellett Csokonai Vitéz Mihály Ady Endre városának?” Népszava, 07/25.
M[olnár] M[iklós]. 1948. „Méla Tempefői avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon. Csokonai Vitéz Mihály színjátéka a Nemzeti Kamaraszínházban.” Szabad Nép, 06/02.
Németh Andor. 1938. „Csikorgó vagy Tempefői?” Újság, 05/03.
[Ism.] 1911a. „Modern Könyvtár új kötete.” Ellenzék, 01/26.
[Ism.] 1911b. „Csokonai-matinèe.” Pesti Hírlap, 01/31.
[Ism. 1911c. „A »Nyugat« a Vígszínházban.” Népszava, 01/31.
[Ism.] 1911d. „Klasszikus est Kolozsvárott.” Az Újság, 11/01.
[Ism.] 1912. „Gerson du Malhereux.” Pesti Napló, 05/05.
[Ism.] 1914. „Az első klasszikus est.” Felvidéki Újság, 11/12.
[Ism.] 1919a. „Mit játszanak a proletárkultúra színházaiban?” Színházi Élet 14: 12–18.
[Ism.] 1919b. „A sötét ház […]: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak. Vígjáték 2 felvonásban, írta Csokonai Vitéz Mihály. (Mind a kettőt előadták a Vígszínházban 1919. április 19-én).” Az Újság, 04/20.
[Ism.] 1920a. „Csokonai-est. (Ünnepi előadás a Csokonai-színházban).” Debreczeni Független Újság, 11/19.
[Ism.] 1920b. „Csokonai napja. A Csokonai-színház díszelőadása.” Egyetértés, 11/19.
[Ism.] 1924. „Anatol France és Csokonai Vitéz Mihály.” Ellenzék, 11/13.
[Ism.] 1929a. „Csokonai az Új Színházban.” Pesti Napló, 04/10.
[Ism.] 1929b. „Az Új Színház ifjúsági előadássorozatai.” Magyarság, 04/10.
[Ism.] 1938. „Nemzetrágalmazásért fogházra ítélték a »Márciusi Front« öt vezetőjét.” Pesti Napló, 04/22.
[Ism.] 1939. „Meglepetések a Színművészeti Akadémia utolsó vizsgaelőadásán.” Pesti Napló, 05/16.
[Ism.] 1943. „Csak röviden.” Újság, 08/07.
[Ism.] 1945. „Csorba contra Csokonai.” Népszava, 04/19.
[Ism.] 1983. „Ortutay Gyula levelei Babits Mihályhoz.” Tiszatáj 12: 63–67.
[Pósa Péter] [–éter]. 1948. „Méla Tempefői.” Tiszántúli Néplap, 05/30.
[Sebesi Samu] (s.). 1911. „Gerson du Malhereux vagy az ördögi mesterségekkel talált ifjú. (A drámatörténeti cyklus 3-ik estéje).” Ellenzék, 10/31.
Staud Géza. 1945. „Az első színházi előadás az új Budapesten.” Népszava, 03/03.
Tar Károly, dr. 1976. „A felszabadulástól az államosításig 1944. okt. 19.–1949. szept. 2.” In A debreceni színészet története, szerkesztette Katona Ferenc, 149–163. Debrecen: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya.
Timár András. 2023. „A’ özvegy Karnyóné feltámasztása. Ruszt József Csokonai-értelmezésének körüljárása.” Uránia 2: 45–60. https://doi.org/10.56044/UA.2023.2.3
Újvári Imre. 1938. „Százötven év múltán bemutatják Budapesten Csokonai Vitéz Mihály színdarabját.” Brassói Lapok, 02/04.
