A színházszociológiai befogadás-kutatások
Kutatási irányok és lehetőségek
Absztrakt
A tanulmány röviden összefoglalja a magyar színházszociológia és a színházi recepciókutatás helyzetét, eddigi eredményeit, megjelölve a Károli Gáspár Református Egyetemen induló új Színházi nevelés és Színházszociológai Kutatócsoport főbb kutatási irányait. A második részben egy nagy mintán végzett nemzetközi kérdőíves kutatás beszámolóját olvashatjuk, mely a későbbi kutatásoknak módszertani és teoretikus alapjaként szolgálhat. A 2005-ben több európai egyetem együttműködésében megvalósult STEP (Project on European Theatre Systems) nemzetközi színházszociológiai kutatócsoport 2010–2013 között rögzítette négy európai város nézőinek részletes előadásértékeléseit azzal a céllal, hogy feltérképezhesse a nézői tapasztalatok és attitűdök eltéréseit igen eltérő színházi rendszerekkel rendelkező országokban (Hollandia, Egyesült Királyság, Észtország, Magyarország). A kutatásban 156 előadás szerepelt, és összesen 7121 néző vett részt. A kutatási módszertan és az általános eredmények bemutatása mellett a jelen tanulmány az előadások (személyes és társadalmi) relevanciájának értékelésére tér ki.
Hivatkozások
Demcsák Katalin, Imre Zoltán és P. Müller Péter. 2005. Színház és szociológia határán. Budapest: Kijárat Kiadó.
Domokos Johanna és Sepsi Enikő, szerk. 2021. Poetic Rituality in Theater and Literature. Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó – Károli Könyvek.
Edelman, Joshua, Louise Ejgod Hansen, Quirijn Lennert van den Hoogen. 2016. The Problem of Theatrical Autonomy: Analysing Theatre as a Social Practice. Amsterdam: Amsterdam University Press. https://doi.org/10.1515/9789048530274
Edelman, Joshua és Šorli, Maja. 2015. „Measuring the value of theatre for Tyneside audiences.” Cultural Trends 24:3, 232–244. https://doi.org/10.1080/09548963.2015.1066074
Edelman, Joshua, Maja Šorli és Mark Robinson. 2014. The Value of Theatre and Dance for Tyneside’s Audiences. Arts and Humanities Research Council – Cultural Value Project. Megtekintve 2022. május 1-jén. https://www.thinkingpractice.co.uk/wp-content/uploads/2014/08/Value-for-Tyneside-Audiences.pdf
Šorli, Maja, szerk. 2015. Amfiteater 3 (1-2), AGFRT Ljubljana, 235–273. Megtekintve 2022. 06. 03-án. https://issuu.com/ul_agrft/docs/amfiteater__web_3pika1-2
van den Hoogen, Quirijn Lennert és Anneli Saro. 2015. „How theatre systems shape outcomes.” Amfiteater 3 (1-2), AGFRT Ljubljana, 357–363.
van Maanen, Hans. 2009. How to Study Art Words On the Societal Functioning of Aesthetic Values, 150–202. Amsterdam: Amsterdam University Press. https://doi.org/10.5117/9789089641526
van Maanen, Hans, Andreas Kotte és Anneli Saro, szerk. 2009. Global Changes – Local Stages. How Theatre Functions in Smaller European Countries. Amsterdam: Rodopi. https://doi.org/10.1163/9789042026131
Pavis, Patrice. 2003. Előadáselemzés, fordította Jákfalvi Magdolna. Budapest: Balassi Kiadó.
Sepsi Enikő, Kasek Roland és Lázár Imre. 2022. Művészeti befogadás pszichofiziológiai vizsgálata Noldus Facereader segítségével. In: Érzelmek élettana járvány idején, szerkesztette Lázár Imre, 212–227. Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó – Károli Könyvek.
Sepsi Enikő. 2019. A művészetbefogadás pszichofiziológiai vizsgálatának lehetőségei (irodalom, színház, film). In A társas-lelki és művészeti folyamatok pszichofiziológiája, szerkesztette Lázár Imre, 293–299. Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó – Károli Könyvek.
Szabó Attila. 2019. A kortárs színház társadalmi és személyes relevanciája egy nemzetközi színház-szociológiai kutatás eredményei alapján. In: Színház és néző, szerkesztette Burkus Boglárka és Tinkó Máté, 152–176. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Irodalomtudományi Osztály.
Vásárhelyi Mária. 2005. „A színház egy zárt világ?” In Színházi jelenlét – színházi jövőkép, szerkesztette Szabó István, 139–151. NKA Kutatások 1. Budapest: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.
