Az előadásmódról

Verbális és nem verbális technikák

  • Adamikné Jászó Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kulcsszavak: retorika, előadásmód, kiejtés, verbális, nemverbális, testbeszéd, beszédhiba, kiejtési hiba, beszédtechnika, artikulációs bázis, szupraszegmentum, hangszimbolika

Absztrakt

Az előadásmódot évszázadon át tárgyalták a retorikák, majd kivált a retorikából és önálló diszciplína lett. A klasszikus retorikusok szerint az előadásmód a szónok öt feladatának egyike. Cornificius nyolcféle előadásmódot tárgyal, ehhez nyolcféle testmozgást csatol. A 20. századi magyar retorikatörténetben Kodály Zoltán 1937-ben elhangzott rádióelőadása nyomán (A magyar kiejtés romlásáról) szinte egyeduralkodó terület lett az előadásmód. Az előadásmód lehet: verbális és nemverbális. A verbális szóbelit, szavakkal megvalósulót jelent. A nemverbális (nonverbális) egyrészt a szavakat kísérő vokális, azaz hangzó elemeket, másrészt a testmozgást vagy testbeszédet jelenti. A tanulmány röviden bemutatja a beszédhibákat, részletesen tárgyalja a kiejtési hibákat, valamint a konkrét példákkal és tanácsokkal segíti beszédtechnika fejlesztését. Az elméleti háttér megismerése fontos a szónok- és színészképzés számára.

Hivatkozások

Acsay Ferenc. 1879. A prózai művek elmélete. Budapest: Kókai Kiadó.

Adamikné Jászó Anna. 2013. Klasszikus magyar retorika. Budapest: Holnap Kiadó.

Adamik Tamás–A. Jászó Anna–Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris tankönyvek, Budapest: Holnap Kiadó.

A. Jászó Anna szerk. 2004. A magyar nyelv könyve. Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Trezor Kiadó.

A. Jászó Anna szerk. 2008. Az előadásmód és a szónoki beszéd. Budapest: Trezor Kiadó.

Balázs Géza. 2000a. Médianorma. A nyilvános megszólalás esztétikája. Budapest: Magyar Rádió Részvénytársaság Oktatási Osztálya.

Balázs Géza. 2000b. Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelve. Budapest: Magyar Rádió Részvénytársaság Oktatási Osztálya.

Balázs Géza. 2000. Lehetséges nyelvi szabványok. Budapest: A–Z Kiadó.

Balázs Géza. 2008. „A média nyelvi hatásai.” 43–57. In Az előadásmód és a szónoki beszéd, szerkesztette A. Jászó Anna. Budapest: Trezor Kiadó.

Balázs Géza. 2017a. „A média nyelvi normája: hagyjuk vagy fejlesszük?” 23–29. In Sajtónyelv – médianyelv, szerkesztette Balázs–H. Varga. Budapest: Hungarovox.

Balázs Géza. 2017b. „Médianyelvi stílusok.” 53–56. In Sajtónyelv – médianyelv, szerkesztette Balázs–H. Varga. Budapest: Hungarovox.

Buvári Márta. 2001. Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Budapest: Bárczi Géza Értékőrző Kiejtési Alapítvány.

Elekfi László–Wacha Imre. (é. n. [2004]) Az értelmes beszéd hangzása. Mondatfonetika kitekintéssel a szövegfonetikára. Budapest: Szemimpex Kiadó.

Fekete László. 1995. Kiejtési szótár. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Fekete László. 2016. Magyar kiejtési nagyszótár. A 20-21. századi magyar köznyelvi kiejtés szótára. I–II. Budapest: Püski Kiadó.

Ferenczy Géza. 1962. „Egy terjedő kiejtési hiba: a »nyekergés«.” In Magyar Nyelvőr 86: 17–24).

Pease, Allan. 1989. Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park Kiadó.

Péchy Blanka. 1974. Beszélni nehéz. Budapest: Magvető Kiadó.

Szitás Benedek. 1977. A védőbeszéd. Budapest: Országos Ügyvédi Tanács.

Szitás Benedek. 2009. „A gesztus szerepe a szónoki előadásban.” 17—25. In A testbeszéd és a szónoklat, szerkesztette A. Jászó Anna. Budapest: Trezor Kiadó.

Vértes O. András. 1987. Érzelmi világunk és a nyelv történeti változásának kölcsönhatása. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 179.

Megjelent
2022-12-15
Hogyan kell idézni
Adamikné JászóA. (2022). Az előadásmódról: Verbális és nem verbális technikák. Uránia Interdiszciplináris Folyóirat, 2(2), 06-33. https://doi.org/10.56044/UA.2022.2.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány