A magyar kultúra nemzeti karaktere
Kihívások az újmédiatérben
Absztrakt
A globalizáció és a kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése soha nem látott kihívások elé állította a kulturális örökség megőrzéséért és fenntartásáért felelős államokat. A digitális tartalomgyártás korában kulcsfontosságúvá váltak az értékmegőrzés, az értékteremtés és az értéktovábbadás hármasságát magukra vállaló, ennélfogva közszolgálati szerepet betöltő állami kulturális intézmények. Ezen szervezetekre hárul ugyanis a felelősség, hogy a globalizáció negatív hatásaival szemben megőrizzék a kultúra nemzeti karakterét, és megteremtsék annak 21. századi, az újmédiatér és a közösségi hálózatok által támasztott követelményeknek megfelelő verzióját.
Hivatkozások
Aczél Petra. 2014. „Az Új.” In Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról, szerkesztette Lányi András és László Miklós, 15–29. Budapest: Complex Kiadó.
Andok Mónika. 2016. Digitális média és mindennapi élet. Budapest: L’Harmattan Könyvkiadó.
Antal Zsolt. 2011. Közszolgálati média Európában – Az állami részvétel koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó.
Antal Zsolt. 2017. „Közszolgálati kommunikáció, közbizalom és médiaszabályozás.” In In Medias Res 2: 319–338.
Balázs Géza. 2003. „Az új média retorikája.” Vigilia 1: 12–18.
Barabási Albert-László. 2022. Behálózva. Budapest: Libri Könyvkiadó Kft.
Barna Gábor. 2011. Kultúra és identitás. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Megtekintve 2022. február 15-én. https://mek.oszk.hu/10900/10902/10902.pdf
Bayer József. 2002. Globális média, globális kultúra. Magyar Tudomány 6: 748–761.
Belenioti, Zoe-Charis és Vassiliadis, Chris A. 2017. „Branding in the New Museum Era.” In Strategic innovative marketing, szerkesztette Kavoura, Androniki-Sakas, P. Damianos és Tomaras, Petros, 115–121. Athén: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-33865-1_14
Cascone, Sarah. 2020. „The British Museum Has Put 300,000 Images of Its Most Famous Artworks Online So You Can Play Around With Them.” Megtekintve 2022. október 18-án. https://news.artnet.com/art-world/britishmuseum-makes-collectionavailable-online-1850229
Castells, Manuel (2005–2007 [1996–1998]). Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra I–III. Budapest: Gondolat Kiadó – Infonia Alapítvány.
Christensen, Christian. 2013. „@Sweden: Curating a Nation on Twitter.” In Popular Communication: The International Journal of Media and Culture 11(1): Geopolitics and the Popular, 33–46. London: Intellect Ltd. https://doi.org/10.1080/15405702.2013.751855
Csepeli György. 1987. A szociálpszichológia vázlata. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó.
Egedy Gergely. 1998. „Konzervativizmus és nemzettudat.” Magyar Szemle 7, 7–8: 135–162.
Fekete Péter. 2020. „Büszkék lehetünk az életünk minden mozgásterét befedő és meghatározó magyar kultúrára.” Magyar Hírlap. Megtekintve 2022. október 18-án. https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200122-buszkek-lehetunk-az-eletunk-minden-mozgasteret-befedo-es-meghatarozo-magyar-kulturara
Hansen, Allen C. 1984. USIA, Public Diplomacy in the Computer Age. New York: Praeger Publishers Division.
Hoffmann, Helen. 2015. „Digital public diplomacy on Twitter? The case of @sweden.” International Journal of Diplomacy and Economy 2, 4: 278–298. https://doi.org/10.1504/IJDIPE.2015.073931
Káel Csaba. 2021. „Élmény! Minden tekintetben. Kulturális FMCG, avagy fast moving cultural goods.” Valóság: Társadalomtudományi Közlöny LXIV: 96–101.
Kucsera Tamás Gergely. 2021. „Globalizált média, mediatizált kultúra.” Valóság: Társadalomtudományi Közlöny LXIV: 90–94.
Löfgren, Emma. 2016. „That epic time Denmark and Sweden got into a Twitter war.” Megtekintve 2022. február 11-én. https://www.thelocal.se/20160707/that-time-sweden-and-denmark-got-into-a-twitter-war/
Lukácsy György. 2019. „A Nemzeti mindenkié program is bemutatkozott a Magyar Művészeti Akadémia nagy sikerű konferenciáján.” Megtekintve 2022. október 10-én. https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2019/04/a-nemzeti-mindenkie-program-isbemutatkozott-a-magyar-muveszeti-akademia-nagy-sikeru-konferenciajan
McQuail, Denis. 2003. A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris Kiadó.
Morvay Szabolcs. 2019. „Európa Kulturális Fővárosa projekt: A veszprémi, győri és debreceni pályázatok összehasonlító elemzése.” Polgári Szemle 15, 4–6: 321–339. https://doi.org/10.24307/psz.2019.1221
Nemesi Attila László. 2015. „A nyelv a nyilvánosságban: versengő és társdiskurzusok.” Replika 6: 97–111. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.3.300
Petrovics Gabriella. 2022. „Az összetartozás esszenciája Hamlettől Bartókig.” Magyar Nemzet. https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/04/az-osszetartozas-esszenciaja-hamlettol-bartokig Megtekintve 2022. október 10-én.
Poszler György. 2000. Európai egység és szociális gondolat. Vigilia 10: 722–730.
Rogers, Everett M. 1962. Diffusion of Innovations. Glencoe: Free Press.
Schumpeter, Joseph A. 1980. A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Simon-Nagy Lilla. 2012. Nyilvános diplomácia. Budapesti Corvinus Egyetem. Megtekintve 2022. május 29-én. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/705/1/Simon_Nagy_Lilla.pdf
Suzuki, Tadashi. 2022. „Van még remény a valódi globális kommunikációra” Megtekintve 2022. október 10-én. https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/2022/10/vanmeg-remeny-a-valodi-globalis-kommunikaciora
Szörényi András. 2010. „A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században.” Külügyi Szemle 4: 137–157.
Toor, Amar. 2017. „It’s a weird time to be in charge of Sweden’s Twitter account.” Megtekintve 2022. február 11-én. https://www.theverge.com/2017/2/20/14670612/sweden-twitter-fake-terrorist-attack-president-trump-tweets
Tóth Loretta. 2022. Az udvariatlanság pragmatikája – Diplomácia 280 karakterben: a nemzetközi kapcsolatok alakulása a twiplomácia aranykorában. PhD dolgozat. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Vidnyánszky Attila. 2018. „Nemzeti – a nemzet színháza. Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázat.” Megtekintve 2022. október 10-én. https://nemzetiszinhaz.hu/uploads/files/pdf/Vidnyanszky_Attila_vezerigazgatoi_palyazat.pdf
Virilio, Paul. 1991/2003. Háború és televízió. Budapest: Magus Design Stúdió Kft.
Virilio, Paul. 1998/2002. Az információs bomba. Budapest: Magus Design Stúdió Kft. Virilio, Paul és Lotriger, Sylvére. 1993. Tiszta háború. Budapest: Balassi Kiadó.
Virilio, Paul. 2018. „Ellenállókká kell válni.” Tillmann J. A. interjúja. Szcenárium 6, 8: 22–33
