Euripidész Bakkhánsnők című drámája a Nemzeti Színházban
Absztrakt
Az új interpretációk gyakorta megfigyelhetőek Euripidész darabjainál is, különösen a Bakkhánsnők esetében. Theodórosz Terzopulosz egyik felismerése az, hogy a drámai feszültség nem kizárólag a lélekről, hanem magáról a testről is árulkodik. Az emberi komplexum poliperspektivikus értelmezése szinte felkínálja azt a színpadi látásmódot, mely által a tragikus előérzetek nemcsak lelki kitörésként jönnek elő, de ott hullámzanak már a testben is, még mielőtt bármi lényeges megtörténne. Még el sem kezdődik az előadás, mégis Terzopulosz felfogásában máris részesei vagyunk valaminek, amit csakis a színház tud megadni és semmi más, hogy a színpad határfelület, a lét és az emberi létezés határfelülete, s ezen örvénylik, majd cselekvés-indulatú formát nyer az életért való dulakodás, a természetes élethalálharc.
Hivatkozások
Fischer-Lichte Erika. 2001. A dráma története. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Eliade, Mircea. 1994. Vallási hiedelmek és eszmék története I. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó.
Euripidész. 1944. Bakkhánsnők, szerkesztette E.R. Dodds. Oxford: Clarendon Press.
Theodórosz Terzopulosz: Dionüszosz visszatérése – A test. Megtekintve 2022. április 9-én. https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2019/10/dionuszosz-visszaterese
Theodórosz Terzopulosz – Interjú a Bakkhánsnők rendezőjével. Megtekintve 2022. május 23-án. https://www.youtube.com/watch?v=xBdSOEuSFBY