The Birth of the Language of Art
An artistic and linguistic approach
Abstract
Language is not merely a vehicle for communicating thoughts. Indeed, it has always been an art medium in itself; mimesis: a form of social, creative activity, bringing joy to those who use it. Art and language are also intertwined on a variety of other planes. The concept underlying the connection between the two is no longer visible. It has been hidden by the passing of time, but deduction may shed light on it. Artistic and linguistic activities represent man’s most characteristic attribute, making us who we are. In a structural, functional, and metaphysical approach to art and language one can presume a close ontological (or anthropological) link between the two. The following phenomena all merit particular attention in the parallel evolution of art and language: ancient, undifferentiated forms of awareness, syncretism, ancient folklore, and basic forms, in which abstraction may already be observed. Art and language rely on the transfer of meaning, that is, the transfer of the meaning of concrete, specific signs to other referents by way of abstraction. The original syncretism is moved by fundamental processes and instinctive connections, such as rhythm, repetition, indexicality and iconicity. Language comprises movement, tune, song, and image. Isomorphy facilitates interoperability between phenomena, resulting in a cultural evolution based on biological evolution, involving accelerations and leaps, as in the process of evolution. Abstraction enables man to exercise dual encoding and create secondary modelling systems, generating an endless series of new forms of awareness.
References
Balázs Géza. 2000. Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelve. Budapest: Magyar Rádió.
Balázs Géza. 2008. „Gondolkodási formák, gondolatalakzatok, szövegalaptípusok. A szövegtípusok antropológiai jellegű megközelítései.” In Szöveg, szövegtípus, nyelvtan, Tátrai Szilárd and Tolcsvai-Nagy Gábor, eds., 79–88. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80.).
Balázs Géza. 2010. „A nyelvi öröm”. Életünk 10: 86–92.
Balázs Géza. 2013. „Álom, emlékezet, identitás. Az onirikus (álombeli) tevékenység szemiotikai megközelítése.” In Emlékezet: ünnep – fesztivál, Pölcz Ádám, ed., 45–55. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.
Balázs Géza. 2020. „A nyelvi öröm.” In Nyelvszokások, Balázs Géza, ed., 97–104. Budapest: Inter–IKU. (IKU-monográfiák, 4.).
Balázs Géza, ed. 1994. Érettségi témakörök, tételek. Magyar nyelv. Budapest: Corvina Kiadó. (12th edition). Revised and republished in 2005.
Balázs Géza, ed. 2005. Magyar nyelv. Új érettségi. Budapest: Corvina Kiadó. (additional later editions).
Bárány-Horváth Attila; Vitályos Gábor Áron and Uray Zoltán. 2012. „Jeltovábbítás és kommunikáció az élővilágban.” Korunk 4: 39–42.
Bárczi Géza. 1953. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó.
Crystal, David. 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó.
Csányi Vilmos. 1999. Az emberi természet. Humánetológia. Budapest: Vince Kiadó.
Csíkszentmihályi Mihály. 2007. A fejlődés útjai. A flow folytatása. Budapest: Nyitott Könyvműhely.
Fónagy Iván. 1996/97. „Nyelvi jelek dinamikus szerkezete.” Nyelvtudományi Közlemények 95: 45–81.
Grétsy László and Kovalovszky Miklós, eds. 1985. Nyelvművelő kézikönyv. 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hamvas Béla. 1995. Scientia sacra II. (1. rész – 2. kötet). Szentendre: Medio Kiadó.
Hárdi István and Vértes O. András, eds. 1985. Beszéd és mentálhigiéné. Budapest: Pest Megyei Köjál és Pest Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság.
Harlap, M. G. 1982. „A népi-orosz zenei rendszer és a zene eredete.” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 218–277. Budapest: Gondolat Kiadó.
Ivanov, V. V. 1982. „A művészet és a piktográfia egy archaikus jeltípusáról.” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 111–146. Budapest: Gondolat Kiadó.
Jankovics Marcell. 1998. Mély a múltnak kútja. Gondolatok a kultúráról. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Karapetyantz, A. M. 1982. „Képzőművészet és írás az archaikus kultúrában. (Kína az i. e. első évezred közepéig)”. In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 467–492. Budapest: Gondolat Kiadó.
Langleben, M. M. 1982. „Néhány ősi zenei rendszerről és lejegyzési módról.” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 452–466. Budapest: Gondolat Kiadó.
Lotman, J. M. 1973. Szöveg – modell – típus. Budapest: Gondolat Kiadó.
Lotz János. 1976. Szonettkoszorú a nyelvről. Budapest: Gondolat Kiadó.
Markó Bálint. 2012. „Hangyák a szagösvényen. Avagy a kémiai kommunikáció ábécéje.” Korunk 4: 57–64.
Meletinsky, Yeleazar. 1982. „A szó művészetének ősi forrásai.” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 147–190. Budapest: Gondolat Kiadó.
Neklyudov, S. Y., ed. 1982. A művészet ősi formái. Budapest: Gondolat Kiadó.
Neklyudov, S. Y. 1982. „A kifejezőeszközök rendszerének sajátosságai az irodalom előtti elbeszélő művészetben.” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 191–217. Budapest: Gondolat Kiadó.
Pap Gábor. 1993. Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. Pódium Műhely Egyesület – Debrecen: Magányos Kiadó.
Sebeok, Thomas. 1983. A művészet előzményei. Pléh Csaba, trans. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szabolcsi Anna. 1978. „Jelek és jelrendszerek.” In Tanulmányok a nyelvről, Takács Etel, ed., 43–54. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet.
Stoljar, A. D. 1982. „A képzőművészeti tevékenység genezise és szerepe a tudat kialakulásában.” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 30–82. Budapest: Gondolat Kiadó.
Tánczos Vilmos. 2007. „Határhelyzet. Régheny Tamás interjúja Tánczos Vilmossal.” Ökotáj 37–38. Viewed: 24 July 2021. http://okotaj.hu/szamok https://doi.org/10.1055/s-0041-1735734
Toporov, V. N. 1982. „Adalék néhány költői szimbólum eredetének kérdéséhez (Paleolitikum).” In A művészet ősi formái, S. Y. Neklyudov, ed., 83–110. Budapest: Gondolat Kiadó.
Voigt Vilmos. 2014. „Egyszerű formák; einfache Formen.” In A folklorisztika alapfogalmai. Szócikkek, Voigt Vilmos, ed., 221. Budapest: Equinter Kiadó – Argumentum Kiadó.
Wilhelm Sándor. 2012. „Némák-e a halak? Biokommunikáció a halak világában.” Korunk 4: 65–71. A full elaboration of the thoughts expressed in this study can be read in the book entitled A művészet és a nyelv születése by Balázs Géza, published in Budapest in 2021 by MNYKNT-IKU.
