Linguistic devices expressing national identity
Identity in Mór Jókai’s play Olympi verseny
Abstract
Mór Jókai’s play, Olympi verseny (Olympic Competition), was written to mark the fiftieth anniversary of the National Theatre and was staged in 1887. The play presents the role of the past and the present in theatre through a debate between Past and Present, but it also transcends this: it compares the significance of historical past and present symbols of national identity. My aim in this study is to present general approaches to the concept of identity and the layers of identity, focusing primarily on the means of expression of national and linguistic identity. In my research, I examine the lexical, rhetorical, stylistic, and semiotic linguistic devices used by Jókai in his play Olympi verseny to represent elements of national identity. Based on this, I attempt to outline what kind of national image and identity Jókai could have envisioned in this play.
References
Adamikné Jászó, Anna. 2010. “Ellentét és ellentmondás.” In Adamik, Tamás (editor-in-chief): Retorikai lexikon, 307–309. Pozsony: Kalligram.
Adamikné Jászó, Anna, Tamás Adamik and Petra Aczél. 2004. Retorika. Budapest: Osiris.
Bessenyei, György. 1778. Magyarság – A magyar néző. (Magyar irodalmi ritkaságok XVI.) Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1932. Online access: https://real-eod.mtak.hu/7984/2/MTA_Konyvek_867494_2.pdf (last visited: May 5, 2025).
Bitskey, István. 2007. “Az identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében.” In Bitskey, István and Gergely Tamás Fazakas (eds.): Humanizmus, religio, identitástudat: Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről, 11–23. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Bódi, Zoltán. 2020. “Digitális identitás – nyelvi identitás – digitális kommunikációs környezet.” Információs Társadalom 20(3): 7–26.
https://dx.doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.3.1
Bódi, Zoltán. 2023. “A magyar hivatali nyelv és a nyelvi identitás kapcsolata.” In Bíró, Csilla and Dóra Nagy (eds.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2022. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
Bódi, Zoltán and József Álmos Katona. 2025. “Language planning issues of Hungarian legal language and the clear writing programme as a possible solution.” Current Issues in Language Planning 26(1): 102–119.
https://doi.org/10.1080/14664208.2023.2283653.
EUHWC. European Commission, Directorate-General for Translation and Zeta Field. 2015. How to write clearly. N. p.: Publications Office of the European Union. Online access: https://data.europa.eu/doi/10.2782/022405 (last visited: October 10, 2025).
FPLG. Plain Language Action and Information Network. 2011. Federal plain language guidelines. N. p.: n. p. Online access: https://www.plainlanguage.gov/guidelines (last visited: May 5, 2025).
Gárdonyi, Albert. 1941. “Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében.” In Dr. Némethy, Károly and Dr. Budó Jusztin (eds.): Tanulmányok Budapest múltjából 9., 1–31. Budapest: Budapest Székesfőváros.
Jókai, Mór. 1893. “Olympi verseny: Ábrándkép a budapesti Nemzeti Színház ötven éves fennállásának ünnepére.” In Jókai, Mór: Színművek. Volume 2, 371–388. Budapest: Franklin Társulat. Online access: https://mek.oszk.hu/18700/18735/pdf/18735_2.pdf (last visited: May 5, 2025).
Kiss, Jenő. 2017. “Identitás és anyanyelv a magyarság történetében.” Magyar Tudomány 180: 805–809.
Nemzeti Színház. N. d. Történeti áttekintés. Online access: https://nemzetiszinhaz.hu/torteneti-attekintes (last visited: May 5, 2025).
Péntek, János. 2010. “Anyanyelv és identitástudat.” Debreceni Szemle 10(3): 160–168.
Széchenyi, István. 1832. Magyar játékszinrül. Pest: Füskúti Landerer. Online access: https://mek.oszk.hu/09700/09707/09707.pdf (last visited: May 5, 2025).
