Current tendencies of the development of the right to a healthy environment in Hungary in the light of the practice of the Constitutional Court in recent years

Dávid Hojnyák

doi:10.21029/JAEL.2021.31.39

Dávid Hojnyák University of Miskolc, Faculty of Law, Department of Agricultural and Labour Law

DOI: https://doi.org/10.21029/JAEL.2021.31.39

Keywords: right to a healthy environment, environmental protection, Fundamental Law of Hungary, Constitutional Court of Hungary

Abstract

In recent years, there have been several Constitutional Court decisions dealing with the right to a healthy environment and its interpretation. In these decisions, the Constitutional Court has further developed and partially renewed the content of the right to a healthy environment and its interpretation, which was necessary and justified following the adoption of the Fundamental Law of Hungary, and especially following its fourth amendment. Accordingly, the present study reviews the recent changes in the content and interpretation of the right to a healthy environment and the new tendencies that can be observed in this context by analysing the practice of the Constitutional Court of Hungary.

References

1. Antal A (2011) Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája, Közjogi Szemle 2011/4, pp. 4351.
2. Bándi Gy (2013) A környezethez való jog értelmezése a fenntartható fejlődési stratégia és az Alaptörvény fényében, Acta Humana 2013/1, pp. 6792.
3. Bándi Gy (2017) Környezeti értékek, valamint a visszalépés tilalmának értelmezése, Iustum Aequum Salutare XIII. 2017/2, pp. 159181.
4. Bándi Gy (2020) Az állam elkötelezettsége a jövő nemzedékek iránt, in: Csink L, Schanda B & Varga Zs. A (eds.): A magyar közjog alapintézményei, Pázmány Press, Budapest, pp. 11811201.
5. Csák Cs (2018) A földforgalmi szabályozás alkotmányossági kérdései, Agrár- és Környezetjog 13(24), pp. 532, doi: https://doi.org/10.21029/JAEL.2018.24.5
6. Fodor L (2006a) Környezetvédelem az Alkotmányban, Gondolat Kiadó – Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest.
7. Fodor L (2006b) A visszalépés tilalmának értelmezése a környezetvédelmi szabályozás körében, Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis Tomus VI, pp. 109131.
8. Fodor L (2006c) Az Alkotmánybíróság környezetvédelmi határozatainak kritikája, Collectio Juridica Universitatis Debreceniensis Tomus V, pp. 5399.
9. Fodor L (2007) A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében, Miskolci Jogi Szemle 2 (2007) 1, pp. 519.
10. Fodor L (2011) Természeti tárgyak egy új alkotmányban, Pázmány Law Working Papers 2011/21, pp. 19.
11. Fodor L (2013) A víz az Alaptörvény környezeti értékrendjében, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica XXXI, pp. 329345.
12. Fodor L (2018) A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve, Pro Futuro 2018/2, pp. 4264.
13. Fülöp S (2012) Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek védelme az Alaptörvényben, in: Csák Cs (ed.): Jogtudományi tanulmányok a fenntartható természeti erőforrások témakörében, Miskolci Egyetem, Miskolc, pp. 7687.
14. Horváth G (2013) Az Alaptörvény környezetjogi előírásai, in: Szoboszlai-Kiss K & Deli G (eds.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, Universitas-Győr, Győr, pp. 222234.
15. Kiss B (2017) Az ember és a környezet kapcsolata alkotmányi szabályozásának egyes kérdései, in: Balogh E (ed.): Honori et virtuti. Tanulmányok Bobvos Pál 65. születésnapjára, Iurisperitus Kiadó, Szeged, pp. 250258.
16. Majtényi B (2010) Félreértett jogosultságok  bizonytalan helyzetű alapjogok Magyarországon, L’Harmattan Kiadó, Budapest.
17. Olajos I (2019) The precautionary principle in the practice of the Hungarian Constitutional Court and the connected agricultural innovations, Zbornik Radova 53 (2019) 4, pp. 13911412.
18. Raisz A (2012) A vízhez való jog egyes aktuális kérdéseiről, in: Csák Cs (ed.): Jogtudományi tanulmányok a fenntartható természeti erőforrások témakörében, Miskolci Egyetem, Miskolc, pp. 151159.
19. Szilágyi J E (2018) Az elővigyázatosság elve és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat  Szellem a palackból, avagy alkotmánybírósági magas labda az alkotmányrevízióhoz, Miskolci Jogi Szemle 13 (2018) 2, pp. 7691.
20. Szilágyi J E (2021a) A magyar zöld ombudsmanok tevékenysége a géntechnológiai szabályozás tükrében, in: Tahyné Kovács Á (ed.): Vox generationum futurorum: Ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából, Pázmány Press, Budapest, pp. 455-464.
21. Szilágyi J E (2021b) Észrevételek a jövő nemzedékek érdekeinek alkotmányjogi védelme kapcsán, különös tekintettel a környezethez való joghoz és környezetvédelemhez kapcsolódó más kérdéskörök vonatkozásában, in: Kruzslicz P, Sulyok M & Szalai A (eds.): Liber Amicorum László Trócsányi: Tanulmánykötet Trócsányi László 65. születésnapja alkalmából, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete, Szeged,
pp. 223233.
22. Szilágyi J E, Hojnyák D & Jakab N (2021) Food Sovereignty and Food Security In Hungary: Concepts and Legal Framework, Lex et Scientia XXVIII. 2021/1,
pp. 7286.
23. Trócsányi L (2014) Az alkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás és európai integráció, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest.
24. T. Kovács J (2015) A GMO-mentes Alaptörvény hatása a mezőgazdaságra - különös tekintettel a visszaszerzett EU tagállami szuverenitásra és a TTIP-re,
in: Szalma J (ed.): A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken  2014, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék, 300319.
25. T. Kovács J (2017) Az élelemhez való jog társadalmi igénye és alkotmányjogi dogmatikája, PhD thesis, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
26. Varga Zs. A (2016) Történeti alkotmányunk vívmányai az Alaptörvény kógens rendelkezésében, Iustum Aequum Salutare XII. 2016/4, pp. 8389.