Beküldések

Szerzői útmutatók

SZERZŐI ÚTMUTATÓ

Az Állattani Közlemények célja az állattan (zoológia) szakterületeivel kapcsolatos hazai és nemzetközi természettudományos eredmények bemutatása a tudományterület magyar nyelven történő művelésének fenntartása és fejlesztése érdekében. A nemzetközi szakmai közvélemény tájékoztatására a magyar nyelvű cikkek címét, kulcsszavait, összefoglalóját, az ábrák és táblázatok címét és feliratait angol nyelven is megadja.

Az Állattani Közleményekben áttekintő tanulmányok (“review”), eredeti közlemények, rövid közlemények, könyvismertetések és zoológiai témájú, megvédett PhD- és DSc-dolgozatok tézisszerű összefoglalói, zoológiai témájú hazai tudományos rendezvények összefoglalói jelennek meg. A folyóirat szívesen közöl olyan eredeti dolgozatokat, melyek anyagai az Állattani Szakosztály ülésein elhangzottak, de az anyag előadása nem kötelező előfeltétel. Másutt még nem publikált kéziratokat fogadunk el. Az elfogadott kéziratok “online first” formában – a technikai szerkesztés után – elektronikusan (pdf) azonnal hozzáférhetőek. DOI számuk a cikk elektronikus megjelenésével válik érvényessé.

1.) A kéziratok benyújtása

A kéziratok leadási határideje folyamatos, de a tárgyévi kötetben való megjelenéshez június 30.

A közlésre szánt kéziratokat elektronikus formában, az MTA OJS felületén kérjük benyújtani/feltölteni (https://ojs.mtak.hu/index.php/allatkozl), probléma esetén e-mail-csatolmányként kérjük az Állattani Közlemények szerkesztőjének küldeni, Microsoft Word szövegszerkesztővel, rtf vagy doc formátumban. (Az illusztrációkra vonatkozó részletes formai követelményeket ld. alább!) A lap profiljába nem illő kéziratokat a szerkesztők azonnal visszaküldik. Kérjük, ne alkalmazzon semmilyen szerkesztési megoldást, pl. hasábtördelést, kép- és táblázat-beillesztést, az álló A4-estől eltérő oldalformátumot, lábjegyzetet, élőfejet. Tartsa szem előtt, hogy a kézirat valóban nyomdai előkészítésre váró kézirat, tehát ne törekedjen a (modern elektronikus szövegszerkesztő programokkal házilagosan is könnyen előállítható) „szemet gyönyörködtető külalakra”, hanem legyen a kézirat minél egyszerűbb, semlegesebb formátumú.

Kérjük, hogy a kéziratot fogalmazza lényegre törően, világos, szakszerű magyar nyelven. A nyelvhelyesség tekintetében a Magyar Helyesírás Szabályai legutolsó (12.) kiadása (Akadémiai Kiadó, 2015; https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12), a szakmai kifejezések, idegen szavak helyesírását illetően a Biológiai Lexikon (Akadémiai Kiadó, 1975–78) és a Környezetvédelmi Lexikon (Akadémiai Kiadó, 1993, 2002) az irányadó.

A mértékegységeket az SI rendszer szerint kell alkalmazni.

2.) A kéziratok formai követelményei

A közleménynek szánt kéziratot 12 pontos Times New Roman betűtípussal, szimpla sortávolsággal, A4-es oldalmérettel kérjük elkészíteni. A szövegben a sorokat kérjük folyamatos számozással ellátni.

A szöveget általában tipizálás nélkül (kivétel a Kiskapitális, félkövér és dőlt betűtípusok, ld. alább) kérjük. Kerülje az előre meghatározott bekezdésformákat, a sorbehúzásokat, a sorok elé vagy mögé illesztett fél- vagy töredéksorokat stb. A szöveg végig balra zárt legyen. A szövegben szereplő tudományos genus- és fajcsoportneveket (tehát csak a genus-, (subgenus-,) species- és subspecies- neveket), valamint írásművek címeit kérjük dőlt betűvel (kurzív vagy italics) írni, a személynevekre (szakirodalmi tételekre) való hivatkozásokat, valamint a fajnevek mögött álló szerző- (auktor-) neveket is Kiskapitálissal (“Small caps”) kérjük írni. A földrajzi koordinátákat csak kifejezetten indokolt esetben adja meg négynél több tizedesjeggyel (a négy jegy 10 m nagyságrendű pontosságot jelent). Ha a félgömböket/féltekéket angol nyelven rövidíti, akkor tizedespontot alkalmazzon; ha magyarul rövidít, akkor tizedesvesszőt: 65.4321°N, de 12,3456°K. Kérjük, egyéb esetekben is ügyeljen az angol és magyar írásjelek közötti különbségekre (pl. “angol” és „magyar” idézőjelek).

A közlemények szokásos tagolása legyen a következő:

Cím: Rövid, lényegre törő. Amennyiben a közlemény anyaga az Állattani Szakosztály valamely ülésén elhangzott, kérjük, hogy a cím után külön sorban tüntesse fel azt is, hogy az melyik (mikori és hányadik) ülésen történt.

Rövidített cím (“Running title”): Legyen a lényegre célzó, távirati stílusban (max. 50 karakter, szóközzel együtt).

Szerzők: A cím után a szerző(k) teljes neve Kiskapitális betűvel, míg alatta a pontos postai cím(ek) normál betűvel következzen(ek). Több szerző nevét egymástól vesszővel, illetve az utolsónál az „és” szócskával válassza el. Az egyes szerzőket nevük után felső indexben számozza meg, és a megfelelő címet ugyanezzel a számmal, külön sorokban adja meg. Jelölje meg (*-gal) a közleményért felelős szerző személyét és annak e-mail címét is. Húsz szerzőig minden egyes szerző nevét szükséges pontosan feltüntetni, 21 vagy több szerző esetén a 19. szerző neve után „…” következik, majd a legutolsó szerző neve.

Lehetőség van a szerzők ORCID (Open Researcher and Contributor ID), ResearcherID és MTMT azonosítójának megadására, megjelenítésére. Pl.:

ORCID: https://orcid.org/0000-0002-4339-7752

ResearcherID: E-5216-2011

MTMT azonosító: 10000728

Kivonat (absztrakt): A legfontosabb eredmények bemutatása, legfeljebb 200 szóban. Az összefoglalásban nem szerepelhetnek irodalmi hivatkozások.

A cikk minden lényegi elemének meg kell jelennie benne (“mini review”): háttérinformációk (1–2 mondat) – némi felvezetés, a téma beágyazása egy tágabb kontextusba. A kérdés/hipotézis világos megfogalmazása. A módszertani, statisztikai eljárások és az eredmények kombinációja. Átlagok, P-értékek stb. (nem részletes módszerek!). Rövid diszkusszió, főbb/eredeti következtetések, hangsúlyos végkicsengés (“take home message”).

Kulcsszavak: Olyan szakszavak (megadott, korlátozott számban), amik a téma szempontjából lényegesek, specifikusak, de nem szerepelnek a címben. Legfeljebb nyolc szó vagy kifejezés szerepeljen, ABC-sorrendben.

Bevezetés: A témához tartozó legfontosabb saját és irodalmi előzmények áttekintése, valamint a célkitűzések, hipotézisek, a megválaszolandó új tudományos kérdés(ek) megjelölése.

Anyag és módszer: A kutatás objektumainak és az elvégzett vizsgálatok körülményeinek részletes ismertetése. Az alkalmazott eljárásokat olyan módon kell leírni, hogy az elegendő információt tartalmazzon a vizsgálatok esetleges megismétléséhez. Itt szerepeljenek az esetleges statisztikai módszerek leírásai is.

Eredmények: A kapott eredmények világos és lényegre törő leírása. A szöveges eredményeket táblázatok, ábrák, grafikonok egészíthetik ki, aszerint, hogy melyik megjelenítési mód ad több információt az eredmények dokumentálása és megértése szempontjából. A különféle ismertetési lehetőségek egészítsék ki egymást, kerülje az eredmények többszöri megismétlését. A terjedelmesebb ábrák és táblázatok elektronikus (online) mellékletbe kerülhetnek, ami nyomtatásban nem jelenik meg, a folyóirat honlapjáról tölthető le.

Értékelés, az eredmények megvitatása: A kapott eredmények elemző összehasonlítása a célkitűzésekben megfogalmazott kérdésekkel, és a saját és más, korábbi szakirodalmi eredményekkel. Derüljön ki világosan, hogy milyen új tudományos megállapításokat tartalmaz a dolgozat a célkitűzésekkel, kérdésekkel összhangban, azok sorrendjében tárgyalva. Indokolt esetben az Eredmények és az Értékelés összevonható.

Összefoglalás: Az összefoglalás írása nem elvárás, opcionálisan választható, ha a téma úgy kívánja. A dolgozat egészét tömören összefoglaló fejezet. Ebben célszerű ismertetni, miről szól a dolgozat, mi volt a (fő) hipotézis, és annak bizonyításához vagy cáfolatához milyen úton jutott el a dolgozatíró, milyen (fő) következtetésekre jutott. Azaz az Összefoglalás tárgyalja a leglényegesebb felvetett problémákat/kérdéseket/hipotézist, annak legvalószínűbb megoldását/válaszokat, azaz az elvégzett munka eredményeit.

Az Összefoglalás gyakorlatilag a dolgozat egyes fejezeteinek rövid ismétlése, azok lényegeinek kiemelései. Itt új dolog már nem szerepelhet. A kérdésfelvetés(ek)/hipotézis(ek) sorrendjét kövesse a válaszok megfogalmazásában is.

Köszönetnyilvánítás: Személyek, intézmények, pályázati támogatók felsorolása. Legfeljebb 12 sor hosszúságú lehet.

Irodalomjegyzék: Szigorúan csak a folyó szövegben hivatkozott irodalmi tételeket tartalmazhatja, szerzők szerint szoros ABC-sorrendben, ezen belül időrendben. A formai követelményeket ld. alább.

Angol nyelvű összefoglaló

A cikk kivonatának megfeleltethető legyen, de annál lehet kissé részletesebb, ha a megértés úgy kívánja, azaz mérsékelten túlléphető a 200 szavas határ. Részei: a dolgozat címe, a szerző(k) neve, munkahelye, postacíme, a kulcsszavak és a dolgozat összefoglalója angol nyelven.

Angol nyelvű cím: a szerző által nyelvileg már lektoráltatott címet és összefoglalót várunk.

Szerzők angol nyelvű neve és címe: a magyar kéziratkezelés formai feltételeinek megfelelően, az utolsó szerző neve előtt &-jel áll.

Angol nyelvű kulcsszavak (“Keywords”): A magyar kulcsszavaknak megfelelően, legfeljebb nyolc szóban.

A táblázatok címeit, az ábra-aláírásokat, a táblák/képek címeit és azok minden szöveges részét magyar és angol nyelven is meg kell adni.

Ezután, a kézirat végén következhetnek a mellékletek: a táblázatok (egyenként, külön oldalon) az adott táblázat magyar és angol címével együtt, és az ábrák (egyenként, külön oldalakon) a megfelelő ábraaláírások magyar és angol nyelvű szövegeivel együtt.

Táblázatokat, ábrákat, diagramokat, képeket arab számokkal szükséges jelölni, valamint rövid, értelmező címmel kell ellátni. A cím a táblázatok felett; ábrák, diagramok, képek alatt kap helyet.

Az egyes kézirattípusok formai elvárásai:

Az áttekintő tanulmány formai követelményei általában a közleményéhez hasonlóak, tagolása azonban eltérő lehet. Kérjük, esetenként, ha szükségét érzi, egyeztessen a szerkesztővel a pontos feltételekért.

A rövid közlemények általános formai követelményei megegyeznek a közleményével, de tagolása a következők szerint egyszerűsödik: cím, szerzők, rövid összefoglalás, a munka leírása a közlemények tagolásának megfelelően (de a fejezetek címeinek kiírása nélkül), valamint az irodalomjegyzék. A rövid közlemény teljes hosszúsága nem haladhatja meg a 6 gépelt oldalt, ábrák és táblázatok általában kerülendők.

A könyvismertetők formai előírásai általánosságban azonosak a közlemények elvárásaival. Viszont a cím tartalmazza a könyv szerzőinek nevét, a könyv címét, kiadóját, kiadási helyét, évét, a mű oldalszámát az alábbi példa szerint:

TURÓCI ÁGNES & PÁLL-GERGELY BARNA: Magyarország meztelencsigái. Agrártudományi Kutatóközpont, Martonvásár. 2025. 288 oldal.

Az ismertető szerzőjének neve „aláírásként” szerepel.

Zoológiai témájú PhD- és DSc-dolgozatok ismertetése: várjuk a tudományos fokozat megszerzésére benyújtott, és az aktuális évben sikeresen megvédett disszertációk összefoglalóját, akár tézisszerű, akár egy ábrákkal kibővített összefoglaló, akár egy rövid, a munkát áttekintő cikk formájában. A formai elvárások egyeznek a normál közleményekével.

3.) Az irodalmi hivatkozások és az irodalomjegyzék formai követelményei

A szöveg közbeni irodalmi hivatkozások a mondatba illesztve, pl. Tóth (2005) szerint, vagy a megállapítás végén zárójelben lehetnek (Tóth 2005). A szerző és az évszám között soha nincs vessző (szemben a fajnevek auktorneveivel, ahol vessző után következik a tudományos leírás évszáma, pl. Ectobius lapponicus (Linnaeus, 1758), de (Nagy 1991)). Két szerző esetén zárójelen belül &-jel alkalmazandó: Tóth és Szabó (2005) vagy (Tóth & Szabó 2005), kettőnél több szerzőnél pedig Tóth és munkatársai (2005), illetve (Tóth et al. 2005) a helyes hivatkozási forma. Ugyanazon szerzők több cikkének sorozatos hivatkozása: Tóth (2003, 2004, 2005), vagy (Tóth 2003, 2004, 2005, Tóth et al. 2005). Ugyanazon szerzők egyazon évben megjelent cikkére történő hivatkozás esetén az a, b, c stb. betűkkel különböztetjük meg az egyes tételeket: Tóth (2005a) és Tóth (2005b), illetve (Tóth 2005a, 2005b). A „nyomtatás alatt” (angol cikknél “in press”) kifejezést csak azon kéziratok esetében használjuk, melynek elfogadásáról a szerző számára az illetékes szerkesztőbizottság már írásban nyilatkozott.

Az Irodalomjegyzék általános formai követelményei: Az APA (American Psychological Association) citációs stílust kövesse. Az idézés ebben a formában (is) letölthető a Google Scholar felületéről. A formára részletes útmutató található pl. az ELTE felületén:

https://sti.ppk.elte.hu/dstore/document/4459/APA%207.pdf  

Az Irodalomban a művek az első szerző vezetékneve szerinti szigorú betűrendben szerepelnek. Azonos szerző több művének felsorolása esetén a publikációk a legkorábbi évszámtól kezdődő időrendben állnak. Azonos évben megjelent publikációk esetén az évszám után a, b, c stb. jelöléssel. Azonos szerző szerkesztett művei az írott művek után következnek. Azonos szerző társszerzős művei egyszerzős művei után következnek.

A nem magyar nyelvű hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni.

Folyóiratoknál:

A szerző(k) családneve(i) után vessző, utána a keresztnevek kezdőbetűre rövidítve (több keresztnév között szóköz), a megjelenés évszáma zárójelben (utána pont), a magyar cím normál (csak Mondatkezdő nagybetűs, utána pont), idegennyelvű cím esetében kövessük a publikáció címének eredeti formáját. A cím után pont. A folyóirat teljes neve (nem rövidítve) és évfolyamszáma kurzív betűtípussal, a lapszám (ha van) szóköz nélkül, zárójelben, normál betűtípussal. A kötetszám után vessző és az oldalszámok nagykötőjelesen (−), melyeket pont zár. Utána következzen a DOI szám, linkkel (ha elérhető), teljes formájában. Az egyes tételekhez kapcsolódó DOI-azonosítók meglétét az alábbi oldalon lehet ellenőrizni:

https://doi.crossref.org/simpleTextQuery.

Könyveknél:

A szerkesztő neve után, de az évszám előtt a (szerk. / angol könyvnél ed.) megjegyzést alkalmazzuk, a könyv címe kurzív, utána pont s azt követi a Kiadó. Könyvben hivatkozott részlet a szerzőkkel, évszámmal és a fejezetcímmel kezdődik, majd In (szóköz) Szerző/Szerkesztő neve (szerk. / angol könyvnél ed.): Könyvcím, utána zárójelben (pp. ... −...) nagykötőjeles oldalszám. Végül a Kiadó következik.

E-könyvek esetében az eddigi formai szabályok megtartásával szükséges megadni a szerző nevét, a kiadás évszámát, a könyv címét, a kiadót, az URL-t. Amennyiben az írás rendelkezik vele, URL helyett a DOI-azonosítót.

Internetes honlap:

A könyvhöz hasonlóan formázza; a weboldal címét, majd a webhely nevét adja meg, melyet a weboldal URL-je követ, és az utolsó megtekintés dátuma zár.

Példák:

Tudományos közlemény (folyóiratcikk):

Lee, K. E. & Pankhurst, C. E. (1992). Soil organisms and sustainable productivity. Australian Journal of Soil Research, 30, 855−892. https://doi.org/10.1071/SR9920855

Buhl, E. H., Halasy, K. & Somogyi, P. (1994). Diverse sources of hippocampal unitary inhibitory postsynaptic potentials and the number of synaptic release sites. Nature, 368, 823−828.

Farkas, S. (2004a). First record of Proporcellio vulcanius (Verhoeff, 1908) (= P. quadriseriatus) (Isopoda, Oniscidea: Porcellionidae) from Hungary. Acta Phyto­patho­logica et Entomologica Hungarica, 39(4), 399–404.

https://doi.org/10.1556/APhyt.39.2004.4.7

Farkas, S. (2004b). Adatok a Mecsek hegység szárazföldi ászkarák faunájához (Isopoda: Oniscidea). Folia Comloensis, 13, 69–78.

Farkas, S., Hornung, E. & Fischer, E. (1996). Toxicity of copper to Porcellio scaber Latr. (Isopoda) under different nutritional status. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology, 57(4), 582–588. https://doi.org/10.1007/s001289900230

Könyv, könyvrészlet:

Móczár, L. (szerk.) (1969). Állathatározó I. Tankönyvkiadó.

Colverd, S. & Hodgkin, B. (2011). Developing emotional intelligence in the primary school. https://doi.org/10.4324/9780203833162

Anderson, J. M. (1975). The enigma of soil animal species diversity. In Vanek J. (ed.): Progress in soil zoology. (pp. 51−58.5). Academia, Prag & Junk.

Forsyth, D. (2018). Probability and statistics for computer science. Springer Publishing Company.

https://www.springer.com/gp/book/9783319644097, https://doi.org/10.1007/978-3-319-64410-3

Számítógépes program:

Statsoft, Inc. 1995. Statistica for Windows. Program manual, Tulsa.

Internetes honlap:

Global Soil Partnership. Global Soil Biodiversity Initiative

                  https://www.globalsoilbiodiversity.org/ (utolsó megtekintés: 2025. július 31.).

Mészáros, K. (2022c). Pannon karcsúbagoly. Izeltlabuak.hu közösségi ismeretterjesztés, segítünk egymásnak megismerni Magyarország élővilágát.

            https://www.izeltlabuak.hu/talalat/289876 (utolsó megtekintés: 2022. szeptember 30.)

Pesthy, G. (2009). Darwin árnyékában − Alfred Russel Wallace. Origo. http://www.origo.hu/tudomany/20091120-egy-elfeledett-evolucionista-alfred-russel-wallace.html (utolsó megtekintés: 2014. december 7.)

4.) Az ábrák és táblázatok formai követelményei

Egyszerű, áttekinthető táblázatokat és vonalas ábrákat készítsen. Az ábrákon a feliratok Arial betűtípusban készítendők el. A képformátumú ábrákat 600 dpi felbontású képfájl (JPEG, TIF), a diagramokat EMF vagy PNG formájában is készítse el, külön fájlokban, publikálásra alkalmas állapotban, kiváló minőségben, de ezeket csak a kézirat elfogadása esetén kérjük majd elküldeni a szerkesztőnek. Kérjük, hogy színes ábrákat, grafikonokat csak indokolt esetben használjon, és azok jelkészletét lehetőleg úgy válassza meg, hogy fekete-fehér nyomtatásban is jól értelmezhetőek legyenek. A kézirat szövegébe se az ábrákat, se a táblázatokat, se azok feliratait, magyarázatait NE illessze be, azok az Angol nyelvű összefoglaló utáni oldalakon helyezendők el. A kézirat szövegében a táblázat(ok)ra és az ábrá(k)ra számozásuk sorrendjében, legalább egy alkalommal, a megfelelő helyeken hivatkozni kell.

Az ábrák és táblázatok maximális mérete 13 × 18,7 cm lehet. Azonban előnyös, ha magasságuk kisebb, mert ekkor ugyanarra az oldalra elhelyezhető a magyarázatuk is, az ábrák/táblá­zatok méretének csökkentése nélkül. Az ábrákon szereplő feliratok, beírások betűméretének megválasztásakor figyelembe kell venni a kényelmes olvashatóság szempontját. Az ábrákat, táblázatokat és az ábraaláírásokat, feliratokat, magyarázatokat a kézirat végén kérjük elhelyezni!

Az ábrákat, grafikonokat ne keretezze, ne árnyékolja, és az ábrán belül is tartózkodjon a fölösleges keretektől, képletektől, jelmagyarázatoktól. Ügyeljen arra, hogy az információtartalommal arányos méretet válasszon. A táblázatok esetében is vegye figyelembe az oldaltükör méretét, kerülje a túl széles (túl sok oszlopból álló) táblázatokat! Szóközöket ne használjon a táblázatok kialakításához. Amennyiben az ábrát, táblázatot különleges okok miatt a megadott méretre nem tudja elkészíteni, akkor ügyeljen arra, hogy olyan méretű betűket, jeleket alkalmazzon, melyek az esetleges kicsinyítést követően még nyomtatásban is jól olvashatók (minimum 8 pontosak) legyenek.

Az ábra és táblázat aláírásainak szövegét angol nyelven is készítse el (Figure 1, Table 2). Az ábrában és táblázatban azonban csak magyar nyelvű szöveg legyen. A táblázatokat és ábrákat ne illessze a szövegbe, de javasolt helyüket szükség esetén (a szövegben való értelemszerű: 1. ábra, 2. táblázat stb. hivatkozáson túlmenően) jelölheti.

A táblázatokat a tudományos dokumentáció elveinek figyelembevételével kell megszerkeszteni. A folyóirat tükrébe be nem férő táblázatok több részre osztandók; nyomdatechnikai okokból több oldalas (behajtós) táblázatokat nem fogadunk el. A táblázatok fekvő állásba elforgathatók. Minden táblázatot külön lapra kell gépelni, sorszámmal és címmel kell ellátni.

Színes fénykép nyomtatásbeli közléséhez a szerző anyagi hozzájárulása szükséges, ennek hiányában az ábrák csak a kötet elektronikus formájában jelennek meg színesen, míg a nyomtatott kötetekben fekete-fehér megjelenést kapnak.

5.) Bírálat, nyomdai előkészítés, megjelenés

A beérkezett kéziratokat két (a szerkesztő és a szerkesztőbizottság által felkért) független szakmai lektor bírálja el. A megjelenésről a lektori vélemények alapján a szerkesztőbizottság dönt. Az elfogadott, de módosításokat kívánó kéziratokat javításra, a lektorok véleményével

együtt átdolgozásra visszaküldjük a felelős szerzőnek. A szerkesztőnek jogában áll, hogy a kéziratban kisebb, tartalmi kérdéseket nem érintő változtatásokat (stilisztikai javítások, rövidítések, ábrák, táblázatok szerkesztése stb.) végezzen. A szerző a lektor és a szerkesztő által véleményezett javításokat átvezeti az elektronikus fájlba, és azt postafordultával visszaküldi. Az el nem fogadott lektori javaslatokat külön kísérőlevélben kell tételesen indokolni.

A megjelentetés előtt a szerkesztett, tördelt kéziratot pdf formátumban végső korrektúrára visszaküldjük a felelős szerzőnek.

A megjelenés alkalmával a szerzőt (több szerző esetén a levelező szerzőt) értesítjük, részére a cikk elektronikus Adobe pdf-változatának letöltési linkjét e-mailen megküldjük.

Kérjük, hogy minden szerző a közlésre szánt kézirat beadása előtt gondosan tanulmányozza a fent részletezett követelményrendszert. A kéziratok elfogadásáról a szerkesztő dönt. A közlemény megjelenésekor az elfogadás időpontja feltüntetésre kerül. Felhívjuk figyelmét, hogy a szerkesztőbizottságnak csak formai és tartalmi szempontból megfelelő cikkeket van módja elfogadni. Az elfogadott, esetleges javításokon átesett kéziratok korrektúrára visszakerülnek a szerzőkhöz. A lektorok javaslatai alapján a kéziratok módosítását, véglegesítését a szerzők végzik. A szerzők felelnek kéziratuk tartalmáért. Az elfogadott kéziratok “online first” formában, oldalszám nélkül elektronikusan (pdf) azonnal hozzáférhetőek az MBT honlapján (https://www.mbt-biologia.hu/allattani-kozlemenyek), és az MTA OJS rendszerében (https://ojs.mtak.hu/index.php/allatkozl/index). DOI számuk a kötet megjelenésével válik érvényessé. A végleges oldalszámmal ellátott közlemények év végén, a kötet lezárása után válnak elérhetővé ugyanezeken a honlapokon. A kéziratok elkészítésével kapcsolatos további kérdésekkel forduljon – lehetőleg e-mailben – a szerkesztőhöz az alábbi címen:

Hornung Erzsébet

Állatorvostudományi Egyetem

H-1078 Budapest, István u. 2.

E-mail: elisabeth.hornung@gmail.com