Az oszmán készpénzalapítványok és a „modernizáció„

  • Falus Orsolya Dunaújvárosi Egyetem
  • Yakup Karataş Ağrı İbrahim Çeçen University, Faculty of Arts and Sciences, Department of History
Kulcsszavak: Készpénzalapítvány, Oszmán Birodalom, Török Köztársaság, civil szervezet;, modern

Absztrakt

A jelen tanulmány az Oszmán Birodalom egyik speciális civil szervezettípusát, a készpénzalapítványt, mutatja be forrás- és jogszabályelemzés módszerével: A jogintézmény helyét a Sharia, az iszlám tradicionális jog rendszerén belül működtetésének jogtechnikai módszereit, valamint továbbélését a szekularizálódott Török Köztársaságban. A téma időszerű, hiszen a 100 éve, 1923. október 29-én, kikiáltott Török Köztársaságot a Magyar Királyság az elsők között ismerte el, az új állam az első nemzetközi szerződését a magyarokkal kötötte Isztambulban. 2024 Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz, annak emlékére, hogy az 1923 decemberében aláírt, és a mai napig hatályban lévő magyar–török barátsági szerződést az 1924. évi XVI. törvénycikk hirdette ki Magyarországon. A kutatás arra a kérdésre keresett választ, hogy modernnek tekinthető-e ez a magánszemélyek, civilek, által alapítható jogi személyiség, továbbá, hogy használhatjuk-e egyáltalán „modern„ kifejezést ebben az esetben.

Hivatkozások

Ademi, R. (2017): Rumeli de Kadınların Kurdukları Para Vakıflarının Eğitimdeki Rolü / Rahman Ademi. Adam Akademi Sosyal Bilimler Dergisi = Adam Academy Journal of Social Sciences, 7., (2.), pp. 239–256.

Ahbab, Y. (2017): Osmanlı Medeniyeti Araştırmaları Dergisi. Journal of Ottoman Civilization Studies, 3., (5.), pp. 49–71. DOI: https://doi.org/10.21021/osmed.309239

Akgündüz, A. (1992): Osmanlı kanunnameleri ve hukuki tahlill eri. Istanbul: Fey Vakfı Yayınları.

Akgündüz, A. (1996): İslam hukukunda ve osmanlı tatbikatında vakıf müessesesi. Istanbul: OSAV Yay.

Akgündüz, A. (2019): Nakid Para Vakfı İle İlgili Çivi-zâde’nin Ebussu‘ûd’a Yazdığı Reddiye Risâlesi. Vakıflar Dergisi, pp. 87–100. DOI: https://doi.org/10.16971/vakiflar.58608087-103.

Altun, F. (2022): A Critical Review of “Ottoman Modernization. Adam Akademi Sosyal Bilimler Dergisi = Adam Academy Journal of Social Sciences, 12., (1.), pp. 107–130.

Asin, N. (1998): Osmanlı toplumunda para vakıflarının kurumsallaşmasında rol oynayan faktörler. Dini Araştırmalar Dergisi. 1., (2.), pp. 93–119.

Bedir, M. (2013): Züfer b. Hüzeyl. TDV İslam Ansikl opedisi. 44., pp. 527–530.

Berkes N. (1999): The development of secularism in Türkiye. London: Routledge,

Borgolte, M. (2017): Weltgeschichte als Stiftungsgeschichte. Von 3000 v. u. Z. bis 1500 u. Z. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft.

ÇizakÇa, M. (2014): The New Waqf Law Prepared by Idb/Irti and the Kuwait Public Foundation: A

Critical Assessment. Kuala Lumpur: Inceif University.

ÇizakÇa, M. (2019): Iktisat tarihi açısından vakıflar. Vakıflar Dergisi (80. Yıl Özel Sayısı), pp. 73–87.

ÇizakÇa, M. (2020): Preconditions and Suggestions for Islamic Finance to Generate Sustained Economic Growth. Istanbul–Konya: Presidential Office of Marmara University and KTO Karaty University.

Davison, R. H. (2016): Reform in the Ottoman empire. Princeton: Princeton University Press, pp. 1856–1876.

Egresi Z. (2013): A török nemzetépítés Atatürk korában. Világtörténet, 3., (35.), pp. 125–144.

El-Gamal, M. A. (2006): Islamic Finance: Law, Economics, and Practice. New York: Cambridge University Press

EminoĞlu, M. (1996): Osmanlı tatbikatında nakit par a vakıfları ve günümüz ek onomisinde uygulanabilirliği yayımlanmamış yüksek lisans tezi . Konya: KSİÜ. Sosyal Bilimler Enstitüsü.

Falus, O. (2017): Waqf as a Traditional Legal Institution for Social Responsibility according to Natural Law. POLIGRAFI, 22., pp. 85–104.

Falus O. (2021): Az oszmán korból fennmarad »régi« típusú török alapítványok: Újabb adalékok a tradicionális iszlám alapítványokhoz. Jogtörténetı Szemle, 19., (4.), pp. 1–7.

Farihana, S.–Rahman, M. S. (2021): Can profit and loss sharing (PLS) financing instruments reduce the credit risk of Islamic banks? Empir Econ, 61., pp. 1397–1414. DOI: https://doi.org/10.1007/s00181-020-01912-5

GenÇ, M. (2014): Klasik Osmanlı sosyal-iktisadi sistemi ve vakıflar. Vakıflar Dergisi, 42., pp. 9–18.

Günay, H. M. (2012): Vakıf. TDV İslam Ansikl opedisi, 42., pp. 475–479.

Gürsoy, Ç. (2017): Para vakıfları kapsamında sosyo-ekonomik bir analiz: davudpaşa mahkemesi kayıtları (1634–1911): Belleten. Ankara, 81., (290.), 1pp. 59–190.

Herger, C. (2017): Szakrális kontra szekuláris értékek a polgári modernizáció korában. Díké A. Márkus Dezső: Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport folyóirata, 1., (1.), pp. 33–44. DOI: https://doi.org/10.15170/ DIKE.2017.01.01.03

İnalcik, H. (2011): Rönesans Avrupası & Türkiye’nin batı medeniyetiyle özdeşleşme süreci . Ankara: İş Bankası Kültür Yayınları.

Kaya, S. (2007): XVIII. Yüzyıl Osmanlı Toplumunda Kredi İlişkilerinin Hukuki Boyutu. Türk Hukuk Tarihi Araştırmaları, 3., (Bahar), pp. 13–41.

Kurt, İ. (1994): Nazarî ve Tatbikî Olarak Para Vakıfları. DoctoralThesis. İstanbul: Istanbul University.

Mandaville, J. E. (1998): Faizli Dindarlık: Osmanlı İmparatorluğunda Para Vakfı Tartışması. Çev. Fethi Gedikli. Türkiye Günlüğü, 51., pp. 129–144.

Mardin, Ş. (2019): Genesis of young Ottoman thought. Princeton: Princeton University Press,

Özcan, T. (2000): İbn kemal’in para vakıflarına dair risalesi. Islam araştırmaları dergisi, 4., pp. 31–41.

Öztürk, N. (1995): Türk yenileşme tarihi çerçevesinde vakıf müessesesi. Ankara: Türk Diyanet Vakfi.

Rahman, M. H. (2018): Mudarabah and its applications in Islamic finance: An analysis. Asian Journal of Research in Banking and Finance , 8., (6.), pp. 33–46.

Sarup M. (1995): Post-yapısalcılık ve postmodernizm & El eştirel bir giriş. Yayınevi: Pharmakon.

Semiz, Y. (2016): Osmanlı devleti’nde para vakıfları. Sosyal bilimler myo dergisi. Konya, 19., (19.), pp. 89–101.

Sumer, S.–ÖndeŞ, T. (2023): Para vakıfları ve katılım bankalarının fon kullandırma yöntemlerinin karşılaştırılması. Muhasebe ve finans tar ihi araştırmaları dergisi, 24., pp. 111–117.

Tabakoğlu, A. (2012): Türkiye iktisat tarihi. Istanbul: Dergah Yayinlari.

Törkmenoğu, M. A. (2022): Para vakfı: faizli dindarlık mı? karz-ı hasen mi? bir anlama denemesi. Manisa CBÜ Sosyal Bilimler Dergisi, 20., (2.), pp. 297–314.

T. C. Vakıflar Genel Müdür lüğü (Török Köztársaság Alapítványok Főigazgatósága) Török Kormány

honlapja: https://www.vgm.gov.tr/ana-sayfa (Letöltve: 2023. december 10.)

Varga, J.–Falus, O.–Cseh, B. (2023): Arguments Against Interest from Economic and Legal Aspects in Islam and Christianity. In: Sözen, İ.–Gener, A. H. (Szerk.): International Conference on Eurasian Economies 2023. Izmir: Eurasian Economists Association. 381–387. DOI: https://doi.org/10.36880/C15.02808

Megjelent
2024-09-06
Hogyan kell idézni
FalusO., & KarataşY. (2024). Az oszmán készpénzalapítványok és a „modernizáció„. Civil Szemle, 21(3), 19-29. https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.02
Rovat
Cikkek