Nonprofit szervezetek lehetőségei az egyre inkább centralizálódó közszolgáltatási rendszerben
Absztrakt
Tanulmányomban azt a kérdést vizsgálom, hogy milyen hatással van a centralizáció vagy a decentralizáció a közszolgáltatásokat végző nonprofit szervezetekre? Az 1990-es rendszerváltás után kialakult decentralizált struktúra mára egyértelműen a központosítás irányába tolódott el. A kérdés, hogy mik ezek a változások és milyen hatást gyakoroltak a hazai nonprofit szektor helyzetére, működésére? A két időszak tehát összehasonlításra ad lehetőséget. Ehhez két lakossági felmérés (2018 és 2023) adatait, valamint a Központi Statisztikai Hivatal 2016, illetve 2022-es adatait használom fel. A 2018-as lakossági felmérés 1500 válaszadóból álló mintán alapul, a 2023-as adatok pedig 1800 válaszadóból álló mintán alapulnak, amely reprezentatív a település méretére, az iskolai végzettségre, a nemre és a korcsoportra nézve. A kutatás arra keresi a választ, hogy mennyire fontos a helyi lakosság számára, hogy a szolgáltatást az állam, az önkormányzat, egy nonprofit vagy forprofit szervezet nyújtja-e? A központi kérdés az, hogy a válaszadók meg tudják-e különböztetni, hogy ki nyújtja a szolgáltatást, és van-e különbség az állam és az önkormányzat, mint szolgáltató között? A válaszokat nemcsak aszerint szegmentáltuk, hogy ki támogatja a központosítást, és mely területeken tartja azt lényegesnek, hanem aszerint is, hogy a milyen típusú nonprofit szervezet végez közszolágáltatást. A KSH adatok pedig azt mutatják meg, hogy 2016 és 2022 között a közszolgálatásokat nyújtó szervezetek köre hogyan változott. A két eltérő adatbázison végzett elemzés révén lehetőségünk lesz megválaszolni azt a kérdést, hogy az egyre inkább centralizálódó önkormányzati és kormányzati szerkezet milyen feltételeket és kereteket ad/vagy hagy a közszolgáltatás nyújtására vállalkozó civil szervezetek számára.
Hivatkozások
Atkinson, Robert D. (2021): Anticorporate Progressivism: The Movement to Restrict, Restrain, and Replace Big Business in America. Information and Technology & Information Foundation. July 12, 2021. https://itif.org/publications/2021/07/12/anticorporate-progressivism-movement-restrict-re¬strain-and-replace-big/ (Letöltve: 2024. június 2.)
Caroll, Deborah A.–Stater, Keeley Jones (2009): Revenue diversification in nonprofit organisation: Does it lead to financial stability? Journal of Public Administration Research and Theory, 19., (4.), pp. 947–966.
Cerny, Philip G. (1997): Paradoxes of the competition state: The dynamics of political globalization. Government and Opposition, 32., (2.), pp. 251–274.
Charbit, Claire. (2011): Governance of Public Policies in Decentralised Context. The Multi -level Approach. OECD Regional Development Working Papers. DOI: https://doi.org/10.1787/5kg883pkxkhc-en
Dafflon, Bernard–Madiès, Thierry (2011): „Dececentralization: A Few Principles from the Theory of Fiscal Federalism,„ Agence Française de Développement, Paris Notes and Documents, No 42.
https://www.academia.edu/37103917/Decentralization_A_Few_Principles_from_theTheory_of_Fiscal_Federalism_1 (Letöltve: 2024. június 2.)
Ebraihim, Alnoor–Rangan, V. Kasturi (2010): The limits of nonprofit impacts: Contingency framework for Measuring Social Performance. Working Paper 10-009, Harvard Business School.
https://www.hbs.edu/ris/Publication%20Files/10-099_0b80d379-8e88-4992-9e8f-4b79596b1ff9.pdf
(Letöltve: 2024. június 2.)
Esping-Andersen, Gosta (1990): The Tree Worlds of Welfare Capitalism. Cambridge: Polity Press,
Evers, Adalbert (1995): Part of the welfare Mix: The third Sector as an Intermediate Area. Voluntas, 6., (2.), pp. 159–182.
Horváth M. Tamás (2002): Helyi közszolgáltatások szervezése. Budapest–Pécs: Dialóg Campus.
Horváth M. Tamás (2005): Közmenedzsment. Budapest–Pécs: Dialóg Campus.
Horváth M. Tamás–Péteri Gábor–Vécsei Pál (2014): A helyi forrásszabályozási rendszer magyarországi példája, 1990–2012. Közgazdasági Szemle, 61., (2.), pp. 121–147.
Kapitány Balázs (2019): Egy civil alszektor „államosítása.„ Civil szemle, 16., (4.), pp. 61–79.
Kákai László (2009): Kik vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon. Pécs: Publikon.
Kákai László (2013): Good Governance versus Good Government in Local Government in Hungary. Social Research, (30.), pp. 5–5.
Kákai László (2018): Visszarendeződés? Civil szervezetek a közszolgáltatásokban a közigazgatási reform után. Civil Szemle, 15., (2.), pp. 51–71.
Kákai László (2019): Útkereső önkormányzatok Magyarországon. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kákai László–Solymári Dániel (2023): Szociális célú szervezetek Magyarországon a krízisek időszakában. A válságállóság kérdése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáján keresztül. Civil Szemle, 20., (3.), pp. 115–143.
Kákai, László (2023): Van-e szerkezeti modellje a magyar nonprofit szektor fejlődésének. Pólusok, 3., (2.), pp. 3–31. https://doi.org/10.15170/PSK.2022.03.02.01
Koç, Aylin–Ata, Ahmet Yilmaz–Çirkin, Zeynep (2013): Empirical investigation on globalization and social polarization: Cross country analysis. International Journal of Economics and Financial Issues, 3., (1.), pp. 206–213.
Lapidoth, Ruth (1997): Autonomy: flexible solutions to ethnic conflict. Washington: United States Institute of Peace.
Mezei Cecília (Szerk.) (2014): Zárótanulmány a hazai önkormányzatok finanszírozási helyzetéről.
Pécs: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Intézete.
https://docplayer.hu/5950391-Zarotanulmany-a-hazai-onkormanyzatok-finanszirozasi-helyzeterol. html#google_vignette (Letöltve: 2024. 05. 02.)
Naim, Moises (2009): What is a Gongo. In: Mansbach, Richard W.–Edward Rhodes: Global Politics in a Changing World: A Reader. Belmont, CA: Wadsworth/Cengage Learning.
Oates, Wallace E. (2005): Toward a second-generations theory of fiscal federalism. International Tax and Public Finance, 12., (4.), pp. 349–373. https://doi.org/10.1007/s10797-005-1619-9
Peters, Guy B.–Pierre, Jon. (Eds.) (2006): Handbook of Public Policy. London: Sage.
Salamon, Lester M.–Anheier, Helmut K. (1995): Szektor születik. Budapest: Nonprofit Kutatócsoport.
Tiebout, Charles M. (1956): A pure theory of fiscal decentralization. The Journal of Political Economy, 64., (5.), pp. 416–424.
Vígvári András (2009): Atipikus önkormányzati eladósodás Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 61., (7–8.), pp. 709–730.
