Az ukrajnai menekültek szolidáris elszállásolása Magyarországon
Absztrakt
Az ukrajnai háború következtében kialakult menekültválság kapcsán Magyarország tranzitországnak számít. Az országon átutazó menekülők milliói, a nyugati országok stratégiájától eltérő lakhatási segítségnyújtást igényeltek. Tanulmányunkban azt járjuk körbe, hogy egy rendkívüli válsághelyzet, késlekedő állami szerepvállalás mellett, miként mobilizálja az állampolgárokat, az otthonukat elvesztőknek szolidáris szállásadást nyújtva. Ehhez nyújtanak empirikus alapot a szolidáris szállásadók körében lefolytatott interjúink és kvantitatív mérésünk (N=151). Eredményeink azt mutatják, hogy a szolidáris szállásadók többsége a nagyszámú átutazó, rövidtávú szállásigényére reagált. A feltártak alapján jelentős eltérés rajzolódik ki az állampolgárok által nyújtott szolidáris szállásadás és az egyéb önkéntes segítségi forma között, a kapcsolatba kerülési utak vonatkozásában: utóbbiak nagy része hálózatos alapon, a közösségi médiában szerveződött, míg a szolidáris szállásadások többsége spontán módon, peer to peer kezdeményezések keretében realizálódott.
Kutatásunk a szállásadási szolidaritás tekintetében feltártakkal ráerősít azokra a tanulmányokra, melyek a közelmúlt, rendkívüli helyzetekben megmutatkozó magyarországi civil szolidaritás jelentőségére világítanak rá. Azonban arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy az önkéntes tevékenységek fenntarthatósága szervezeti támogatás nélkül hosszabb távon nem biztosítható.
Hivatkozások
Az erdélyi menekültek – Az „Erdély” vizsgálat zárójelentése (1989). Budapest: TÁRKI.
Bereczkei Tamás–Birkás Béla–Kerekes Zsuzsanna (2007): Önzetlenség idegenek iránt. Egy evolúciós modell kísérleti ellenőrzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 62., (4.), pp. 449–473. DOI: https://doi.org/10.1556/MPSz¬le.62.2007.4.2
Bereczkei Tamás (2003): Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris.
Czirfusz Márton–Pósfai Zsuzsanna (2023): Ukrajnából érkező menekülteknek szóló közép- és hosszútávú lakhatási program lehetőségei és korlátai. Budapest: Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont.
Feischmidt Margit (2018): Szolidaritás és társadalmi reflexió a menekültek önkéntes segítőinek elbeszéléseiben. Socio.hu 2018/1. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.1.69
Forst, Rainer (2021): Solidarity: Concept, Conceptions, and Contexts. Normative Orders Working Paper 02/2021. Research Centre “Normative Orders“ of Goethe University Frankfurt amMain.
Hamann, Ulrike–Karakayali, Serhat (2016): Practicing Willkommenskultur: Migration and Solidarity in Germany. Intersections, 2., (4.), pp. 69–86. DOI: https://doi.org/10.17356/ieejsp.v2i4.296
Juhász Attila–Molnár Csaba–Zgut Edit (2017): Menekültügy és migráció Magyarországon. Prága: Heinrich- Böll-Stiftung e.V. , Budapest: Political Capital.
Kiss Adrienn–Magyar Eszter (2013): Hol az otthonom? Budapest: Menedék.
Klenner Zoltán (2017): A modern menekültügyi rendszer létrehozása és fejlődése a rendszerváltoztatás időszakában Magyarországon. Magyar Rendészet, 3., pp. 47–60.
Kováts András–Soltész Béla (Szerk.) (2022): Valahol otthon lenni – Menekültek társadalmi beilleszkedése Magyarországon. Budapest: Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Laitinen, Arto–Pessi, Anne Birgitta (2021): Szolidaritás: elmélet és gyakorlat. Regio, 2., pp. 5–23. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v29i2.05
Lakševics, K.–Franz, Y.–Haase, A.–Nasya, B.–Patti, D.–Reeger, U.–Raubiško, I.–Schmidt, A.–Šuvajevs, A. (2024): The permanent regime of temporary solutions: Housing of forced migrants in Europe as a policy challenge. European Urban and Regional Studies, 31., (1)., pp. 81–87. Sage. DOI: https://doi.org/10.1177/09697764231197963
Sik Domonkos (2018): Szolidaritás a késő modernitásban. Szociológiai Szemle, 1., pp. 4–32.
Sik Domonkos (2018): Válaszok a szenvedésre. A hálózati szolidaritás elmélete. Budapest: ELTE Reader.
Sik Domonkos–Zakariás Ildikó (2021): Járvány és válság – rászorultsági és segítési viszonyok a COVID–19 első hulláma idején. Regio, 2., pp. 24–72. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v29i2.24
Sik Endre–Simonovits Bori–Szeitl Blanka (2016): Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. Regio, 2., pp. 81–108.
Sik Endre (1990): Erdélyi menekültek Magyarországon. In: Andorka Rudolf–Kolosi Tamás–Vukovich György (Szerk.): Társadalmi riport 1996. Budapest: TÁRKI. pp. 516–533.
Sík Endre (2016): Csúcsot döntött az idegenellenesség, elfogyott az idegen-barátság. Budapest: TÁRKI.
https://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160404_idegen.html
Solidarity and housing: Supporting Safe Homes. Considerations, key principles and practices (2022). European Commission (EC).
Tóth Judit–Bernát Anikó (2022): Menekültválság 2022-ben. Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása. In: Kolosi Tamás–Szelényi Iván–Tóth István György (Szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI. pp. 347–367.
Towards a Europe of Solidarity Housing (1992): Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion. Social Europe Supplement, 3., (92.), Belgium.
Vályi Réka (2008): Az altruizmus jelensége a társadalomtudományban. Kötő-jelek, 2007. pp. 103–120.
Werner, Greta Weston (2024): Housing movements: From solidaristic discourse to solidaristic fields. Political Geography, 103088. DOI: https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2024.103088
Yanaşmayan, Zeynep (2023) Post-2015 refugees in Germany: “Culture of welcome”, solidarity or exclusion? International Migration. 2023. 61., pp. 3–11. IOM. DOI: https://doi.org/10.1111/imig.13149
Zakariás Ildikó–Feischmidt Margit–Gerő Márton–Morauszki András–Neumann Eszter–Zentai Violetta–Zsigmond Csilla (2023): Szolidaritás az ukrajnai menekültekkel Magyarországon: gyakorlatok és atti¬tűdök egy lakossági felmérés alapján. Regio. 31., (2.), pp. 101–150. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v31i2.101
Zakariás Ildikó (2016): A menekültek civil segítése: attitűdök és morális érvek. Regio, 24., (4.), pp. 61–87. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v24i4.137
