A moldovai civil társadalmi szervezetek és nemzetközi alapok migrációkezelésben betöltött szerepének felmérése

  • István József Polgár Department of International Relations and European Studies, University of Oradea
  • János Pénzes Debreceni Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
  • Zsolt Radics Debreceni Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Kulcsszavak: Civil társadalom, menekült, Moldova, szomszédság, együttműködés

Absztrakt

A migráció kezelése az EU-ban és a szomszédos országokban olyan társadalmi és gazdasági befektetés, amely lehetővé teszi a társadalmak számára, hogy erősítsék kohéziójukat és ellenálló képességüket, és virágzóbbá váljanak. A migráció társadalmi folyamatnak is tekinthető, amelyben a felelősség nem egy meghatározott csoporté, hanem többfelé oszlik. A moldovai civil társadalmi szervezetek kollektív erőfeszítései jelentős szerepet játszottak az ukrajnai menekültek szükségleteinek kielégítésében és jogainak előmozdításában, akik a konfliktus 2022 februári eszkalációja óta Moldovában kértek védelmet. Az egyik kutatási hipotézisünket az a tény képviseli, hogy a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a migráció kezelésben. A moldovai civil szervezetek fontos szerepet játszanak a kormány, külomböző ügynökségek és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek, valamint a magánszektor és a magánszemélyek azon erőfeszítéseinek támogatásában és kiegészítésében, hogy védelmet és szolgáltatásokat nyújtsanak a menekülteknek, többek között a határfogadási pontokon, a főbb városi központokban. és az egész országban. Értékes munkát végeznek, segítve vagy akár helyettesítve a hatóságokat és a kormányokat számos területen. A civil társadalom és a szociális partnerek különböző szinteken működnek. Egyes szervezetek nemzetközi szinten, mások nemzeti szinten, mások pedig regionális vagy helyi szinten tevékenykednek. A különböző szintű tevékenységek kiegészítik egymást. Egy másik hipotézis, amelyet tesztelni szeretnénk, abból az elképzelésből indul ki, hogy a menekültválság kezelésében való részvételük és kritikus szerepük ellenére nem volt átfogó áttekintés a civil szervezetek ökoszisztémájáról és pénzügyi forrásaikról Moldovában, ami hiányosságot hagyott maga után a koordinációban és a szinergiákban, amelyek elengedhetetlenek a hatékony működéshez és humanitárius válaszadáshoz.

Hivatkozások

Art. 8 (1) of the Law on Youth in the Republic of Moldova, No. 215 dated 29.07.2016

Art. 36(2) of the Law on Inclusion of People with Disabilities in the Republic of Moldova, No.60 dated 30.03.2012

Art. 23 (1) of the Law in Non-comercial Organizations in the Republic of Moldova, No. 86 dated 11.06.2020

Banulescu-Bogdan, Natalia (2011): The Role of Civil Society in EU Migration Policy: Perspectives on the European Union’s Engagement in its Neighborhood, Washington DC, Migration Policy Institute,p. 2-9

Brie, Mircea (2021): Comparative Conceptual Perspectives on Identity Borders in the Republic of Moldova. In EUROPOLITY, Continuity and Change in European Governance: Vol. 15, no. 2, pp. 5-29.

Brie, Mircea – Horga, Ioan (2014): The European Borders - Expressions of Identity. In Transylvanian Review, vol. XXIII, supplement no.1, pp. 202-216.

Brie, Mircea – Putină, Natalia (2023): The Development and Role of Civil Society in the Republic of Moldovain the Framework of the Eastern Partnership (2009–2021). In Brie, Mircea et al. (Eds.): The Role of Civil Society in the Democratization and European Integration Process of Central and Eastern Europe. Civil Szemle, vol. XX, Budapest, 4, pp. 167-185.

Brie, Mircea; Costea, Ana Maria and Laurențiu Petrila (2023): Perceptions of civil society in Armenia and Azerbaijan in the context of the Nagorno-Karabakh conflict. In Mișcoiu, Sergiu et al. (Eds.): The Role of Civil Society in Conflict Resolution – Comparative Perspectives. Civil Szemle, XX, no. 2, pp. 99-118.

Brie, Mircea; Islam, Jusufi and Polgar Istvan (2023): North Macedonia’s Internal and External Identity Disputes. Role and Implication for the Civil Society. In Mișcoiu, Sergiu et al. (Eds.): The Role of Civil Society in Conflict Resolution – Comparative Perspectives. Civil Szemle, XX, no. 2, pp. 69-98.

Brie, Mircea; Jusufi Islam and Polgár István (2022): Is Inclusivity Necessary for Legitimacy of New Regionalism? Unpacking Open Balkan Initiative Negotiations. In Transylvanian Review, Vol. 31, Supplement No. 2, pp. 185-208

Cartwright, Andrew (2018): “Civil society and policy making in the Visegrad group countries: lessons for the Western Balkans”, Belgrade: European Policy Centre.

Centre for Strategy & Evaluation Services (2011): Evaluation of ESF Support for Enhancing Access to the Labour Market and the Social Inclusion of Migrants and Ethnic Minorities, Belgium, p. 40

De Coninck, David (2023): The Refugee Paradox During Wartime in Europe: How Ukrainian and Afghan Refugees are (not) Alike. International Migration Review, 57., 2., 578–586. DOI: https://doi.org/10.1177/01979183221116874

Della Porta, D., & Steinhilper, E. (Eds.). (2021). Contentious migrant solidarity: Shrinking spaces and civil society contestation. Routledge, pp. 19-21, https://doi.org/10.4324/9781003083429

Diamond, Lary (1994):” Rethinking Civil Society, Toward Democratic Consolidation”. In: Journal of Democracy, 3., pp. 4–17.

Divjak, Tina – Forbici, Goran (2017): The future evolution of civil society in the European Union by 2030, Brussels: European Economic and Social Committee, p.5-8

European Commission (2020): Action Plan on Integration and Inclusion 2021-2027, COM (2020) 758 final, p. 2-6

Fiscal Code of Moldova, Art. 8(1) (d) No.1163 dated 24.04.1997

Gautier, Busschaert (2018): Participatory democracy, civil society and social Europe: A legal and political perspective, Cambridge: Intersentia

Giddens, A., (1998): The Third Way: The Renewal of Social Democracy, Cambridge: Polity Press

Howard, Marc (2003): The Weakness of Civil Society in Post-Communist Europe, Cambridge University Press.

International Organization for Migration (2020): South Eastern Europe, Central Europe and Central Asia Regional Strategy 2020-2024, Vienna, p. 15-18

Linz, J. – Stepan, A. (2004): Drumul spre o democraţie consolidată. In: Cum se consolidează democraţia. (coord. Diamond, L.–Yun-han, Chu–Plattner, M.–Hung-mao, Tien) I aşi: Polirom.

Newland, Kathleen, (2010): The Governance of International Migration: Mechanisms, Processes and Institutions. Global Governance: A review of Multilateralism and International Organizations, no. 3, p. 328-350

Oleksandra Kapinus; Oleh Pylypchenko; Yuliia Kobets; Elena Kiselyova and Vitalii Turenko (2023): Migration Problems on the European Continent Related to the War in Ukraine. Review of Economics and Finance, 21., 962–970. DOI: https://doi.org/10.55365/1923.x2023.21.106

Operational Data Portal, (2024) https://data.unhcr.org/en/dataviz/248?sv=0&geo=680%20%20 accessed in 23.01.24

Polgár, István (2016): The Phenomen of Migration and Integration of Minorities in the European Union. In Migration and European Integration of Minorities, ed. István Polgár, Ioan Horga, Mircea Brie, Saarbrucken: Lambert Academic Publishing, p. 9-11;

Polgár, István (2023): The Role of Civil Society Organisations in Migration Management. Cooperation between Public Authorities and Civil Society Actors at the EU’s South Eastern Borders. In Civil Szemle. vol. XX, Budapest, 4, pp. 27-40.

Putină, Natalia – Brie, Mircea (2023): Civil Society Development and Democratization in the Republic of Moldova. In Brie, Mircea et al. (Eds.): The Role of Civil Society in the Democratization and European Integration Process of Central and Eastern Europe. Civil Szemle, vol. XX, Budapesta, 4, pp. 79-107.

Regulation. National Small Grants Program in the Field of Active Aging, Republic of Moldova https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Fsocial.gov.md%2Fwp-content%2Fuploads%2F2022%2F02%2Fregulament_program_de_granturi-2022.docx&wdOrigin=BROWSELINK, accessed in 26.01.24

United Nations (2008): People Matter Civic Engagement in Public Governance in World Public Sector Report,https://www.un.org/tr/desa/world-public-sector-report-2008-people-matter%20accessed%20in%2022.01.24

United Nations Development Programme (UNDP 2023) https://www.undp.org/moldova, accessed in 28.01.24

United Nations Refugee Agency (UNHCR) (2024): Operation Data Portal, https://data.unhcr.org/en/dataviz/248?sv=0&geo=680 Accessed 27. 01. 2024.

UN WOMEN and UNHCR (2023): Mapping of Local CSOs in Refugee Response in Moldova. Regional Refugee Response for the Ukrainian Situation – UNHCR – UN WOMEN. https://data.unhcr.org/en/documents/download/104247 Accessed 27. 01. 2024. 40 p.

Tămaş, Sergiu (1993): Dicţionar politic – instituţiile democraţiei şi cultura civică, Bucureşti, Editura Academiei, p. 65

Țugui, Eduard (2013): Organizaţiile neguvernamentale din Republica Moldova: evoluţie, activităţi şi perspectivele dezvoltării, Chişinău, Idis Viitorul.

Varzari, Pantelimon – Tâbîrță, Ion (2010): Societatea civilă - factor al democratizării. In: Review of Philosophy, Sociology and Political Sciences, 1., (152.), pp. 71–82.

Megjelent
2024-12-01
Hogyan kell idézni
PolgárI. J., PénzesJ., & RadicsZ. (2024). A moldovai civil társadalmi szervezetek és nemzetközi alapok migrációkezelésben betöltött szerepének felmérése. Civil Szemle, 22(1), 55-69. https://doi.org/10.62560/csz.2025.01.4