A nők, akik összefognak

a polgárok nézőpontjának vizsgálata a civil társadalmi szervezetek női felhatalmazásra (empowerment) gyakorolt hatásáról a Moldovai Köztársaságban

  • Adrian-Gabriel Corpadean Babes–Bolyai University, Faculty of European Studies
  • Ana Gabriela Pantea Babes–Bolyai University, Faculty of European Studies, International Relations
Kulcsszavak: Nők felhatalmazása (empowerment), szerepmodellek, civil társadalom, kvalitatív kutatás, Moldovai Köztársaság

Absztrakt

Az elmúlt évtizedben a Moldova Köztársaságot gyakran emlegették a demokratizálás sikeres példájaként. Az ellenálló és hatékony civil társadalom kiépítése azonban még mindig folyamatban van. Társadalmi szinten az etnikai megosztottság, a polarizált geopolitikai preferenciák vagy az ellentétes értékrendszerek nehezen összeegyeztethetők az olyan alapvető kihívások megoldásában, mint a hátrányos helyzetű csoportok, kisebbségek, nemi egyenlőtlenségek képviselete stb. A nők felhatalmazása (empowerment) olyan folyamatnak tekinthető, amely megváltoztatja a társadalmi hatalmi dinamikákat azáltal, hogy megkérdőjelezi az egyenlőtlenségeket fenntartó ideológiákat. Emellett kihívást jelent a status quo-ra nézve a források megszerzése és ellenőrzése érdekében. Valamint átalakítja azokat az intézményi struktúrákat, amelyek fenntartják a hatalmi egyensúlytalanságokat, mint például a család, az állam és a piac (Batliwala 2007). A tanulmány ennek a kérdésnek a helyzetét tárja fel a Moldovai Köztársaságban, konkrétan a női civil társadalmi szervezetek megítélését, hogy megértsük annak kanyargós, de egyenletes fejlődésének dinamikáját. Ennek megfelelően elemezzük a társadalmi szinten meglévő disszenzust, olyan alapvető kérdésekkel kapcsolatban, mint a nemi szerepek, a nők pénzügyi jogai, a politikai képviselet és a családon belüli erőszak. Különösen kiemeljük a női szervezetek sikerének jelenlegi állapotát a Moldovai Köztársaságban, miközben a formális és a tényleges nemi egyenlőség közötti eltérésekre, a posztszovjet és konzervatív ideológia elterjedtségére, a szűkös pénzügyi forrásokra és a női szervezetek iránti tömegtámogatás hiányára összpontosítunk. E kihívások ellenére ezek a csoportok sikeresen ki tudtak alakítani egy olyan szférát, ahol a nők nevében szószólóként léphetnek fel. Nevezetesen ezek, a politikai és pénzügyi felhatalmazás terén, valamint a családon belüli erőszak elleni intézkedések terén - pozitív intézkedések, informális támogatás, média és oktatási kampányok révén - észlelhetőek. Kvalitatív kutatásunk 15 nézőpont-interjún alapul, amelyet 2024 január és február között 18 és 55 év közötti, nemek szerinti kiegyensúlyozottan kiválasztott moldovai állampolgárral, Chișinău, Bălți és Cahul városokban készítettünk. A kutatás eredményei megerősítik azt a hipotézist, amely a posztszovjet ideológia szerepére, az Ortodox Egyház befolyására, a lakosság eltérő gazdasági érdekeire, valamint a bizonytalan gazdasági gondolkodásra vonatkozik. Az eredmények azt is mutatják, hogy harminc évvel a Szovjetunió összeomlása után a szerepmodellek iránymutatást nyújthatnak ahhoz, hogyan épülhet ki a civil társadalomban a kohézió és a bizalom.

Hivatkozások

Alsop, R., Bertelsen M., and Holland, J. (2006): Empowerment in Practice: From Analysis to Implementation. Washington, DC: The World Bank.

Alsop, R., Heinsohn N. (2005): Measuring Empowerment in Practice: Structuring Analysis and Framing Indicators. Policy Research Working Paper. Washington, DC: The World Bank.

Balasubramanian, P., Ibanez, M., Khan, S., Sahoo, S. (2024): Does women’s economic empowerment promote human development in low- and middle-income countries? A meta-analysis. World Development, pp. 178. DOI: https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2024.106588.

Baltag, D.; Burmester, I. (2021): Quo vadis, Moldova? The role of social and political elites in the norm internalization process. Democratization, 29(3), pp. 487–506. DOI: https://doi.org/10.1080/13510347.2021.1963237

Batliwala, S. (2007): Taking the power out of empowerment - An experiential account. Development in Practice, 17, pp. 557-565. https://doi.org/10.1080/09614520701469559.

Bingham, N. (2016): Fighting for Our Cause: The Impact of Women’s NGOs on Gender Policy Adoption in Four Former Soviet Republics. Politics & Policy, 44(2), pp. 294–318. DOi: https://doi.org/10.1111/polp.12155

Caro, E., Bailey, A., Bailey, Wissen, L. (2012): Negotiating between patriarchy and emancipation: Rural-to-urban migrant women in Albania. Gender Place and Culture, 19(4), pp. 472-493. https://doi.org/10.1080/0966369x.2011.610096

Constitution of the Republic of Moldova (2017): Official Monitor of the Republic of Moldova No.78/140 of 29.03.2016 (with subsequent amendments and additions made by Law No. 256 of 25.11.2016 and Law No. 70 of 13.04.2017). Available: https://www.constcourt.md/public/files/file/Actele%20Curtii/acte-_en/MDA_Constitution_EN.pdf [accessed: 16/09/2024]

Council of Europe (2011): CET 201 - The Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence (Istanbul Convention). CETS No. 210/11.05.2011. Available: https://www.coe.int/en/web/gender-matters/council-of-europe-convention-on-preventing-and-combating-violence-against-women-and-domestic-violence [accessed: 16/09/2024]

Council of Europe (2017): Council of Europe Action Plan for the Republic of Moldova 2017-2020. Office of the Directorate General for, GR-DEM at its meeting on 17 January 2017. Available: https://rm.coe.int/16806cd3a5 [accessed: 16/09/2024]

Davies, T. (2019): Routledge Handbook of NGOs and International Relations (1st ed.). Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/978131526892

European Commission (2023): Commission Staff Working Document Republic of Moldova. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/72feeeaf-7eee-11ee-99ba-01aa75ed71a1/language-en

European Commission (2023): Commission Staff Working Document. Republic of Moldova 2023. Report Accompanying the document Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions 2023 Communication on EU Enlargement policy. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/72feeeaf-7eee-11ee-99ba-01aa75ed71a1/language-en [11.07.2024]

Government of the Republic of Moldova (2024): Hotărâre pentru aprobarea Programului național de implementare a Rezoluției 1325 a Consiliului de Securitate al ONU privind femeile, pacea și securitatea pentru anii 2023-2027. Available: https://gov.md/en/content/national-action-plan-accession-republic-moldova-european-union-years-2024-2027 [accessed: 16/09/2024]

Hansen, L. (2020): Are 'core' feminist critiques of securitization theory racist? A reply to Alison Howell and Melanie Richter-Montpetit. Security Dialogue, 51(4), pp. 378-385. DOI: https://doi.org/10.1177/0967010620907198.

Herța, L., Serpi. V. (2022): In Search of Economic Security and Societal Security. The Experience of Economic Migrants from Transnistria and Gagauzia, Wydawnictwo, 16, pp. 181-201. DOI: https://doi.org/10.4467/20827695WSC.22.013.16762

Kabeer, N. (1999): Resources, Agency, Achievements: Reflections on the Measurement of Women’s Empowerment. Development and Change, 30 (3), pp. 435–464.

Krause, U. (2015): A Continuum of Violence? Linking Sexual and Gender-Based Violence during Conflict, Flight, and Encampment. Refugee Survey Quarterly 34 (4), pp. 1–19. DOI: https://doi.org/10.1093/rsq/hdv014

Mahajan, V. (2012): Women Empowerment and Social Justice: A Socialist Feminist Social Work Approach. IPEDR 34, pp. 69–73.

Malhotra, A., S. R. Schuler, Boender, C. (2002): Measuring Women’s Empowerment as a Variable in International Development. Background Paper Prepared for the World Bank Workshop on Poverty and Gender: New Perspectives. Final Version: June 28, 2002 [accessed: 16/09/2024]

Nagel, J. (1998): Masculinity and Nationalism: Gender and Sexuality in the Making of Nations. Ethnic and Racial Studies 21 (2): pp. 242–269. DOI: https://doi.org/10.1080/014198798330007

Narayan, D. (2005): Conceptual Framework and Methodological Challenges. Measuring Empowerment: Cross-Disciplinary Perspectives, edited by Narayan Deepa, pp. 3–38. Washington: The World Bank.

Nazier, H., & Ramadan, R. (2018): What Empowers Egyptian Women: Resources versus Social Constrains? Review of Economics and Political Science, 3, pp. 153-175.

https://doi.org/10.1108/REPS-10-2018-015

Nilsson, M., Silander, D. (2016): Democracy and Security in the EU’s Eastern Neighborhood? Assessing the ENP in Georgia, Moldova, and Ukraine. Democracy and Security, 12, pp. 44-61. https://doi.org/10.1080/17419166.2015.1135744.

Rios, V., Beltrán‐Esteve, M., Gianmoena, L., Peiró‐Palomino, J., Picazo‐Tadeo, A. (2023): Quality of government and women’s political empowerment: Evidence from European regions. Papers in Regional Science, 102 (6), pp. 1067-1097. DOI: https://doi.org/10.1111/pirs.12761.

Security Sector Governance (2019): Security Sector Reform and Gender. Gender and Security Toolkit. Geneva: DCAF, OSCE/ODIHR, UN Women, 2019.

Sharaunga, S., Mudhara, M., & Bogale, A. (2018): Conceptualisation and Measurement of Women’s Empowerment Revisited. Journal of Human Development and Capabilities, pp. 1–25. DOI:10.1080/19452829.2018.1546280

Striepe, M. (2021): Combining concept mapping with semi-structured interviews: adding another dimension to the research process. International Journal of Research & Method in Education, 44:5, pp. 519-532. DOI: https://doi.org/10.1080/1743727X.2020.1841746

The Strategy for Ensuring Gender Equality in Moldova (2017): Official Monitor. HGM 259/2017, 171-180 /art. 410, 02-06-2017. Available: https://www.legis.md/cautare/getResults?doc_id=99875&lang=ro [accessed: 16/09/2024]

True, J. (2012): The Political Economy of VAW. Oxford: Oxford University Press.

Tudoroiu, T. (2015): Democracy and state capture in Moldova. Democratization, 22(4), pp. 655–678. DOI: https://doi.org/10.1080/13510347.2013.868438

United Nations Development Programme (2019): Women, Peace, and Security Agenda, Oslo: Oslo Governance Centre, Norway.

United Nations Security Council (2000): Resolution 1325/2000. Adopted by the Security Council at its 4213th meeting, on 31 October 2000. S/RES/1325 (2000) Available: https://dppa.un.org/en/women-peace-and-security [accessed: 16/09/2024]

Vullnetari, J. (2012): Albania on the Move : Links between Internal and International Migration. International Migration, 5(25), pp. 25-36. https://doi.org/10.1515/9789048514939.

Walby, S. (2003): Gender Transformations (3st ed.). London: Routledge.

Walby, S. (2023): What is femicide? The United Nations and the measurement of progress in complex epistemic systems. Current Sociology, 71(1), pp. 10-27. https://doi.org/10.1177/00113921221084357

Megjelent
2024-12-01
Hogyan kell idézni
CorpadeanA.-G., & PanteaA. G. (2024). A nők, akik összefognak: a polgárok nézőpontjának vizsgálata a civil társadalmi szervezetek női felhatalmazásra (empowerment) gyakorolt hatásáról a Moldovai Köztársaságban. Civil Szemle, 22(1), 231-244. https://doi.org/10.62560/csz.2025.01.14