Közösségi tudáskincs
A médiaértés és kritikai gondolkodás oktatásának civil szervezetek bevonásával megjelenő perspektívái a felsőoktatásban
Absztrakt
A digitális forradalom által felerősített információk, vélemények és elméletek rajzásában immár elengedhetetlen azon, alapjogokat is támogató képesség, hogy a tényeket meg tudjuk különböztetni a véleményektől, az értelmeset és értelmetlentől. A kritikai gondolkodás tehát egyike azoknak az alapkompetenciáknak, amelyek adott médiakörnyezetünkben az összezavarodás, a reprezentációs eltorzulás kockázataival szemben alkalmazni tudunk. A civil szervezetek e terén végzett munkáját, azok felnőttképzésbe történő adoptálásának lehetőségeit tárgyalja a jelen tanulmány. Teszi ezt egy 2024 őszén, a Dunaújvárosi Egyetemen zajló empirikus kutatás eredményeinek bemutatásával.
Hivatkozások
Bacsa-Bán, A. (2020. június 11–12.). Multimédia a Dunaújvárosi Egyetemen. In XXVI. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia, plenáris előadások (június 11.)
Bernhard-Skala, C., Bolten-Bühler, R., Koller, J., Rohs, M., & Wahl, J. (2021). Impuls für eine erwachsenenpädagogische Digitalisierungsforschung. In Christian Bernhard-Skala, Ricarda Bolten-Bodó, B. (2013). OPEN-SOURCE KULTÚRA. Typotex Kiadó.
EU (2009). A digitális környezethez igazodó médiaműveltség. Bizottság 2009/625/EK ajánlása. https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/media-literacy-in-the-digital-environment.html
Gyarmati, F. (2023): Iskolások a neten, avagy a közösségi terek vonzása és online magányossága. Új Médiakultúra Magazin, 2., (1.), pp. 40–47.
Jenkins, H. (2006): Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York: New York University Press.
Jelentés (2016). Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-479/2016. számú ügyben. https://www.ajbh.hu/documents/10180/2500969/Jelent%25C3%25A9s+-a+m%25C3%25A9dia%25C3%25A9rt%25C3%25A9s-oktat%25C3%25A1s+helyzet%25C3%25A9r%25C5%2591l+497_2016/41838d72-616e-45bf-8b51-e744c4fa1b59?version=1.0
Juhász, S., Elekes, Z. & Gyurkovics, J. (2016). A tudáshálózatok időbeli változásának vizsgálati lehetőségei. Közgazdasági szemle, LXIII. évf., pp. 1375–1388.
Kormányrendelet (2024). A nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről. 245/2024. (VIII. 8.) https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400245.kor
Kőkuti, T. (2020). Képzésmódszertani megfontolások vs. hallgatói attitűdvizsgálat. In: H., Varga Gyula (szerk.) Személyközi és médiakommunikációs tudatosság az iskolában Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó. 304 p. pp. 290-303.
Kőkuti, T. (2021). Hallgatói munkaérték-preferenciák a digitális oktatási formák bevezetésének fázisában In: Balázs, László (szerk.) Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó. 228 p. pp. 65-77.
Livingstone, S.–Helsper, E. (2007): Gradations in digital inclusion: Children, young people and the digital divide. New Media & Society, 9., (4.), pp. 671–696.
Maksa, Gy. (2009). Tapasztalatok. Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című könyvéről. Médiakutató. https://mediakutato.hu/cikk/2009_01_tavasz/09_szijarto_imre_konyverol
MTA (2023). A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tiltakozása a művészettörténet tárgy megszüntetése ellen a gimnáziumi alaptantervben. 2023. December 20. https://mta.hu/ii-osztaly/tiltakozas-a-muveszettortenet-targy-megszuntetese-ellen-a-gimnaziumi-alaptantervben-113437?mibextid=xfxF2i
Nagy, K. (2017). A MÉDIAMŰVELTSÉG MÉDIAPOLITIKAI JELENTŐSÉGE ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETEI. Doktori értekezés. https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/nagy-krisztina/nagy-krisztina-vedes-ertekezes.pdf
Nagy, K. (2018). Műveltség – média – szabályozás. A médiaműveltség médiapolitikai jelentősége és szabályozási keretei. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA TK Jogtudományi Intézet.
NAT (2000). A nemzeti alaptanterv szerepe. Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/archivum/nemzeti-alaptanterv
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) (2020): Gyermekek a neten és digitális szülőség. Médiahasználat és a ttitűdök. https://nmhh.hu/dokumentum/224643/mediahasznalat2020rovid1109.pdf
O. Odorige, C. (2022) Sustaining the social sector. Social enzerprise and it’s challenges. In: Megújuló közgazdaságtan. DUE Press, Dunaújváros, pp. 101-108.
Süss, D., Lampert, C., & Trültzsch-Wijnen, C. W. (2018). Medienpädagogik (3 ed.). Springer VS.
Szíjártó, I. (2008). A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana. Pedellus Könyvkiadó.
Szőke-Milinte, E. (2023). Pedagógiai kommunikáció az információs társadalomban. Magyar Nyelvőr. 147. évfolyam, különszám: DIGITALIZÁCIÓ, PEDAGÓGIA, LINGVISZTIKA. 583–622., DOi: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.5.583
Szűts, Z. & Szűts-Novák, R. (2023). A social media és az okoseszközök kommunikáció jellemzőinek hatása a pedagógiára.: Elméleti alapvetés a kommunikációs és a neveléstudomány kapcsolatáról. Magyar Nyelvőr147(5), 565-582.
Szűts-Novák, R. & Szűts, Z. (2019). A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. Különleges Bánásmód 5 (2), 55-62.
Internetes források
Bajka Gy. (2023): A kritika értéke. A médiakritika, mint a felnőttoktatás egyik célja.
https://epale.ec.europa.eu/hu/blog/kritika-erteke-mediakritika-mint-felnottoktatas-egyik-celja
EUR-Lex (2024): Civil társadalmi szervezet. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:civil_society_organisation
Neuberger E. (2020): Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól. !!444!!! https://444.hu/2020/01/13/most-megszuntetni-a-mediaismeret-tantargyat-olyan-mint-monszun-idejen-megszabadulni-az-esokabatoktol
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) (2024): Tantárgy adatlapja. Médiajártásság. https://ppke.hu/tantargyak/mediajartassag-bmnkm11000m
Rohs, M. (2023): Keynote: Der Wert der Kritik. Medienkritik als Ziel von Erwachsenenbildung. “Fact or Fiction? Teaching Critical Media Literacy in Adult Education” Conference, EPALE and Erasmus+, Vienna, June 14, 2023.
