Az MI-alapú technológiák munkahelyi integrációja és a technostressz
Absztrakt
Századunkban az MI (mesterséges intelligencia) foglalkoztatásban betöltött szerepe korszakváltást fog eredményezni, amelynek során a munkahelyi következmények már napjainkban is megmutatkoznak. Magyarország MI-stratégiájának 2025. évi változásai kitérnek a munkahelyi működés rendszereire is. A szervezetek működésében az MI bevezetése szerencsés esetben együttjár a humán támogatási mechanizmusokkal is. Az új technológia elterjedéséből fakadó foglalkoztatási következmények közé sorolhatjuk az MI és a robotika munkahelyi bevezetésével összefüggő technostresszt is. A jelenség egyelőre alulreprezentált napjaink kutatásaiban, így jelen tanulmány igyekszik felhívni a figyelmet a kérdéskör lappangó dimenzióira és a prevenció fontosságára is. A korábbi kutatások a munkahelyi stressz kiváltó okaként a technológiai fejlődés digitalizációs fázisát vizsgálták, esetleg kitértek annak homeoffice vonatkozásaira. Ez a tanulmány azonban arra válalkozik, hogy rámutat az MI alkalmazásának és a munkahelyi technostressznek az összefüggéseire.
Hivatkozások
Komlos, John–Falus Orsolya (2023): Van-e jogunk stresszmentes élethez?: A stressz egyes gazdasági és jogelméleti aspektusairól. Civil Szemle, 20., (3.), pp. 145–156.
Falus Orsolya–Jóźwiak, Piotr–Kővári Attila (2022): “Gólyakalifa” a 21. században: Joghézag és analógia a virtuális valóság jogában. Jogelméleti Szemle, 2022., (2.), pp. 20–32.
Berger, R. (2022): Focus. The digital dilemma. Why companies struggle to master digital transformation. Roland Berger. https://content.rolandberger.com/hubfs/07_presse/Roland_Berger_Focus_Digital_Dilemma_N3XT_2022.pdf Download: 2022. 11. 05.
Rajcsányi-Molnár Mónika–András István (2013): Önkéntes társadalmi felelősségvállalás: innovációs CSR rendszerépítés egy magyarországi nagyvállalatnál. In: Rajcsányi-Molnár Mónika–András István (Szerk.): Metamorfózis: glokális dilemmák három tételben. Budapest: Új Mandátum, pp. 140–171
Magyarország Kormánya (2025): A Kormány 1369/2025. (X. 14.) Korm. határozata a mesterséges intelligencia hazai alkalmazását előmozdító intézkedésekről. Magyar Közlöny. 2025. évi 119. szám.
Portfolio (2025): Kétszáz robot uralja a Kifli.hu raktárát. https://www.portfolio.hu/ingatlan/20251106/ketszaz-robot-uralja-a-kiflihu-raktarat-797902
McKinsey Company (2018): Átalakuló munkahelyek: az automatizáció hatásai Magyarországon. McKinsey Company. https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Locations/EuropeandMiddleEast/Hungary/OurInsights/Transformingour jobs automationin Hungary/Automation-report-on-Hungary-HU-May24.pdf
Kardkovács K. (2023): Fenntartható foglalkoztatás. Pénzügyi Szemle, 2023/1. 69., (1.), pp. 76–91.
Brod, C. (1984): Technostress: The human cost of the computer revolution. Reading: Addison-Wesley.
Simon, A. C.–Pachner, O. C.–Kiss, O. E. (2025): Digitális kihívások: a technostressz megjelenése és kapcsolata a szervezeti pszichoszociális tényezőkkel magyar irodai munkavállalóknál. Magyar Pszichológiai Szemle, 79., (4.), pp. 757–776.
Tarafdar, M.–Cooper, C. L.–Stich, J. F. (2019): The technostress trifecta: Technology, stress, and the workplace. Business Horizons, 62., (1.), pp. 47–59.
Ragu-Nathan, T. S.–Tarafdar, M.– Ragu-Nathan, B. S.–Tu, Q. (2008): The consequences of technostress for end users in organizations: Conceptual development and empirical validation. Information Systems Research, 19., (4.), pp. 417–433.
Cohen, S.–Janicki-Deverts, D.–Miller, G. E. (2007): Psychological stress and disease. JAMA 2007., (298.), pp. 1685–1687.
Cohen, S.–Kamarck, T.–Mermelstein, R. (1983): A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behaviour, 1983., (24.), pp. 385–396.
Weil, M. M.–Rosen, L. D. (1997): TechnoStress: Coping with technology work home play. John Wiley & Sons.
Salazar-Concha, C.–Vera-Villarroel, P.–Celis-Atenas, K. (2021): A systematic review of technostress research: Insights and implications. Journal of Computer Information Systems.
Wang, Y.–Li, J. (2021): Digital competencies and perceptions influencing technostress among university teachers. Educational Technology Research and Development, 69., (3.), pp. 1229-1247.
Abuzant, M.–Sabbah, K. A.– Ghanem, M. (2022): Technostress and Students’ Academic Productivity: A Positive Impact. Radical Solutions in Palestinian Higher Education. Berlin: Springer Nature.
Li, W.–Chen, A.–Zhang, J. (2025): Integrating digital initiatives in schools: Mediating role of technostress and the moderating impact of teachers’ professional identity on digital competence in primary and secondary education. British Journal of Educational Technology.
Varga Anita (2024): Az esélyegyenlőség fenntarthatósági aspektusai. In: Balázs L.– Rajcsányi-Molnár M.–András I.–Keszi-Szeremlei A. (Szerk.): A jövő fenntartható közgazdaságtana. Dunaújváros: DUE Press, pp. 53–63.
Szombathelyi Cs. (2015): Technostressz: az információs technológia negatív humán következményei. Munkaügyi Szemle, 59., (2.), pp. 23–38.
Deloitte (2025): Global Business Services. Deloitte. Letöltés dátuma: 2025. 10. 10., forrás: https://www.deloitte.com/hu/en/services/consulting/perspectives/deloitteglobal-business-services-survey-2025.html
Morgan Stanley(2025): Humanoid Robot Market Expected to Reach $5 Trillion by 2050. Morgan Stanley Insights. https://www.morganstanley.com/insights/articles/humanoid-robot-market-5-trillion-by-2050
Musk, E. (2025): Tesla Optimus Gen 3 bemutató. (2025, március 7): Elon Musk megerősítette, hogy a Tesla-bot képes lesz teljes autonómiára 2025-re. YouTube.
VML Intelligence (2025): VML reveals our 100 trends set to transform the marketplace in 2025. https://www.vml.com/insight/the-future-100-2025
Rajcsányi-Molnár, Mónika–Balázs, László–András, István (2024): Online Leadership Training in Higher Education Environment. Acta Polytechnica Hungarica, 21., (1.), pp. 39–52.
András István–Rajcsányi-Molnár Mónika (2014): Profit és filantrópia: a CSR eszmetörténeti kérdései: Profit and philantropy: Social historical issues of CSR. Civil Szemle 11.
András István–Rajcsányi-Molnár Mónika (2015): The Evolution of CSR and its Reception in Post-Socialist Environments: The Case of Hungary. Journal Of Environmental Sustainability
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
