Platinafémek szerepe a kobalt nano-ötvözetek kialakulására és szekezetükre

Imre Kovács

doi:10.63684/dk.2026.08.06

Kovács Imre Dunaújvárosi Egyetem, Műszaki Intézet, Gépészmérnöki Tanszék https://orcid.org/0000-0003-2014-678X

DOI: https://doi.org/10.63684/dk.2026.08.06

Kulcsszavak: Platinafémek, kobalt, XPS, EXAFS, NEXAFS

Absztrakt

A katalitikusan aktív fém ionjainak redukálását egy hordozó felületén kialakítva kaphatunk egy aktív katalizátort. Ezt azonban ún. katalitikus tesztekkel ellenőriznünk kell. A CO-ionok redukálása a katalizátor készítése közben nem készségesen irányítható reakció. A katalitikusan szintén aktív platinafémek adagolásával a redukció könnyebben megy végbe.

A két fém együttes alkalmazása olyan részecskék kialakulását eredményezheti, amelyek szerkezetét nem tudjuk megjósolni. A katalitikusan is használható összetételek pontosabb jellemzésére a röntgen gerjesztésű fotonelektron spektroszkópia (XPS) mellett az EXAFS, illetve NEXAFS módszerek alkalmazása is szükséges.

Hivatkozások

Fischer, F.–Tropsch, H. (1923): Über die Reduktion des Kohlenoxyds zu Methan am Eisenkontakt unter Druck. Brennstoff–Chemie, 4., pp. 193–197.

Fischer, F.–Tropsch, H. (1925): Methanol und Synthol aus Kohlenoxyds als Motorbetriebstoff. Brennstoff–Chemie, No. 6., pp. 233–234.

Guczi, L.–Margitfalvi, J.–Schay, Z. (1988): A szénmonoxid katalitikus aktiválása. A kémia újabb eredményei, 68., Budapest: Akadémiai.

Bazin, D.–Kovács, I.–Guczi, L.–Parent, P.–Laffon, C.–De Groot, F.–Ducreux, O.–Lynch, J. (2000): Genesis of Co/SiO2 catalysts: XAS study at the cobalt LIII, LII absorption edges, J of Catalysis, 189.,

Szamosvölgyi, Á.–Pitó, A.–Efremova, K.–Baán, B.–Kutus, M.–Suresh, A.–Sápi, I.–Szenti, J.–Kiss, T.–Kolonits, Zs.–Fogarassy, B.–Pécz, Á.–Kukovecz, Z. Kónya A.(2024): Optimized Pt-Co Alloy Nanoparticles for Reverse Water- Gas Shift Activation of CO2, ACS Appl. Nano Mater, 7., pp. 9968–9977.

Guczi, L.–Bazin, D.–Kovács, I.–Borkó, L.–Schay, Z.– Lynch, J.–Parent, P.–Laffon, C.–Stefler, G.–Koppány, Zs.–Sajó, I. (2002): Structure of Pt–CO/Al2O3 and Pt–CO/NaY bimetallic catalysts: characterization by in situ EXAFS, TPR, XPS and by activity in CO (carbon monoxide) hydrogenation. Topics in Catalysis, 20., (1–4.).

Guczi, L.–Bazin, D.–Kovács, I.–Borkó, L.–Kiricsi, I.: Relation between the structure and activity of Ru-CO/NaY catalysts studied by x-ray absorption spectroscopy (XAS) and CO hydrogenation. Studies in Surface Science and Catalysis, 136., pp. 111–116.

Jermwongratanachai, T.–JaCObs, G.–Ma, W.–Shafer, W. D.–Gnanamani, M. K.–Gao, P.–Kitiyanan, B.–Davis, B. H.–Klettlinger, J. L. S.–Yen, C. H.–Cronauer, D. C.–Kropf, A. J.–Marshall, C. L. (2013): Fischer–Tropsch synthesis: Comparisons between Pt and Ag promoted CO/Al2O3 catalysts for reducibility, local atomic structure,catalytic activity, and oxidation–reduction (OR) cycles. Applied Catalysis A: General, pp. 464–465.

Bazin, D.–Borkó, L.–Koppány, Z.–Kovács, I.–Stefler, G.–Sajó, I.–Schay, Z.–Guczi, L. (2002): Re-CO/NaY and Re-CO/Al2O3 bimetallic catalysts: in situ EXAFS study and catalitic activity. Catalysis Letters, 84., (3.).

Kovács, I. (2024): The Heat of Alloy Formation Determined from XPS and TDS Measurements, 2024 IEEE 7th International Conference and Workshop Óbuda on Electrical and Power Engineering (CANDO–EPE) : Proceedings, Budapest, Magyarország: IEEE Hungary Section, 347., pp. 127–132.