A fenntarthatósághoz vezető út dilemmái, néhány várható próbatétele

Absztrakt

A gondolkodó, kulturált és a realitásokat felismerő emberek körében napjainkban már aligha szükséges hangsúlyozni, hogy a teljes emberiség szintjén milyen elementárisan fontos érdekek fűződnek a fenntarthatósági elméletek folyamatos fejlesztéséhez, azok gyakorlati megvalósításához és követelményeinek hosszú távú érvényesítéséhez. Természetesen jól ismert, hogy (bár egyre szűkülő körben, de) még mindig komoly szinteken léteznek a fenntarthatósággal szembeni érdekek és nézetrendszerek. Az idő megakadályozhatatlan múlásával azonban egyre inkább nem a „miért”, hanem a „mit”, a „mikor” és a „hogyan” tegyünk jövőnk érdekében típusú felvetésekre adandó válaszok kerülnek előtérbe! A természet aligha tehető felelőssé a fenntarthatóság megannyi problémájának intenzív, világszintű megjelenéséért. A nyilvánvaló gondok tehát egyértelműen civilizációs, s nem természeti eredetűek. A problémákat előidéző szervezetektől, személyektől, folyamatoktól függetlenül megállapítható: a meglévő (sajnálatosan növekvő tendenciájú) gondok közösek, a felelősségünk is az, a lehetséges válaszok azonban kontinensenként, országonként, szektoronként, sőt gazdasági egységenként is differenciáltak lehetnek. A szinte átláthatatlan sokféleségben azonban igyekeznünk kell koncentrálni az egymást kiegészítő, erősítő tevékenységi (megelőzési, védekezési) szinkronizációra. Ez a rövid tanulmány egy rövid bevezető után – messze a teljesség igénye nélkül – megpróbál bemutatni, azonosítani néhány lehetséges „végrehajtás közbeni”, hangsúlyozottan általános (tehát nem cég- vagy ágazatspecifikus) próbatételt/kihívást a fenntarthatóság felé vezető úton. A szándék inkább figyelemfelkeltő, lehetőségeket felvillantó jellegű. A közeljövő pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos állami, közigazgatási, társadalmi, gazdasági feladatok sokaságát fogja tartalmazni, messze meghaladva az itt rendelkezésre álló keretet.