Hibrid design: Művészet és/vagy Design: az interior design pszichológiája/művészet, mint katalizátor design, mint közvetítő elem

Flóra Veronika Vattay

doi:10.63684/dk.2026.05.05

Vattay Flóra Veronika Budapesti Metropolitan Egyetem, Művészeti Kar https://orcid.org/0009-0007-8329-6247

DOI: https://doi.org/10.63684/dk.2026.05.05

Kulcsszavak: Design, művészet, hálózattudomány, tudomány, katalizátor, közvetítés, közvetítő szerep, belső tér, enteriőr, neuroesztétika, pszichológia

Absztrakt

A 2011 és 2026 között szerzett nemzetközi szakmai tevékenységeim és 2024–2025 között az Kulturális és Innovációs Minisztériumnak végzett és általa támogatott, a Budapest Metropolitan University keretében folytatott kutatássorozaton keresztül a művészet és a design szerepét vizsgáltam valamint a tudomány, technológia és társadalom közötti kapcsolatokat a hálózattudomány szemléletével. A Metropolitan Egyetemen keresztül Kulturális és Innovációs Minisztériumnak végzett kutatás első szakasza a Massachusetts Institute of Technology intézményi ökoszisztémáját vizsgálta melynek egyik fő konklúziója, hogy a művészet a tudományos folyamatokban katalizátoraként alkalmazható, míg a design mediátorként egyfajta „összekötőként’ kapcsolja össze a kutatást, az innovációt és a társadalmat [1]. A kutatás második vizsgálati fókusz pontja a távol-keleti Indonéziában, az Udayana University és a Bring Back the Light kutatóközpont laboratóriumával együttműködésben elemezte a biolumineszcencia kutatásának interdiszciplináris gyakorlatát. Az eredmények arra utaltak, hogy a művészet intézményi kereteken kívül is aktív résztvevője lehet a tudományos folyamatoknak, különösen a Tri Hita Karana holisztikus szemléleti keretében [2]. A kutatás harmadik fókuszpontja 2024-től mai napig folyamatban lévő kutatás Magyarországon, az APFM-Systems hivatalos kutatójaként, a vállalat együttműködésében vizsgálja a hibriddesign-szemlélet kettős pólusú lehetőségeit a technológia területén az APFM-Systems mesterséges intelligencia fejlesztésében, ahol a kreatív tervezési módszerek hálózati gondolkodással egészülnek ki, új humán–MI ökoszisztémát és együttműködési struktúrákat létrehozva [3]. A jelen tanulmány e kutatások szintéziséből kiindulva a design klasszikus területére, az interior designra irányítja a figyelmet, és azt vizsgálja, miként alakítható tudatosan egy tér pszichológiája az esztétikai struktúrák (formák, színek, arányok és vizuális ritmusok) segítségével. A kiinduló feltevés szerint a tér nem pusztán funkcionális keret vagy dekoratív háttér, hanem olyan érzékelési és kognitív környezet, amely finoman, gyakran észrevétlenül formálja az emberi figyelmet, érzelmi állapotokat és viselkedési mintázatokat [1][2]. Ebben az összefüggésben az interior design a környezeti pszichológia és a neuroesztétika metszéspontjában értelmezhető, ahol a vizuális és materiális elemek nemcsak esztétikai minőséget hordoznak, hanem a térélmény strukturáló tényezőivé is válnak. A tanulmány egyik központi állítása, hogy e hatások mögött gyakran egy mélyebb, művészeti eredetű formai logika húzódik meg. A modern designdiszciplína történetileg a művészetek kosarából vált ki (differenciálódott), különösen a Bauhaus idején, amikor a vizuális elemek (szín, forma, kompozíció ) tudatos vizsgálata a tervezési gondolkodás alapjává vált [3]. Ebben az értelemben a művészet tekinthető a design fő szellemi forrásának és kreatív katalizátornak, amelyből a design mint közvetítő gyakorlat kialakult: a művészet érzékenysége és formai kutatása találkozik a design strukturáló, alkalmazó logikájával. A jelen vizsgálat ezért a pszichológia, a neuroesztétika és az interior design összekapcsolásával arra keresi a választ, miként tervezhető tudatosan egy tér mentális és érzelmi hatása esztétikai eszközökön keresztül. A belső teret nem statikus környezetként, hanem érzékelési ökoszisztémaként vagy hálózatként értelmezzük és a benne megjelenő színeket, formákat elemekként, akkor a művészeti alapú formai struktúrák (különböző elemek) olyan módon képesek szervezni az emberi tapasztalatot, ahogyan egy élő erdei rendszerben a láthatatlan gomba gyökérhálózatok irányítják az energia és az információ áramlását.

Hivatkozások

Evans, G. W. (2003): The built environment and mental health. Journal of Urban Health, 80., (4.), pp. 536–555.

Pallasmaa, J. (2012): The eyes of the skin: Architecture and the senses (3rd Ed.). New York: Wiley.

Gifford, R. (2014): Environmental psychology: Principles and practice (5th Ed.). New York: Optimal Books.

Elliot, A. J.–Maier, M. A. (2014): Color psychology: Effects of perceiving color on psychological functioning in humans. Annual Review of Psychology, 65., pp. 95–120.

Vartanian, O.–Navarrete, G.–Chatterjee, A. (2013): Impact of contour on aesthetic judgments and approach– avoidance decisions in architecture. Proceedings of the National Academy of Sciences, 110., (2.), pp. 10446–10453.

Chatterjee, A.–Vartanian, O. (2016): Neuroscience of aesthetics. Annals of the New York Academy of Sciences, 1369. (1.), pp. 172–194.

Goldstein, E. B. (2014): Sensation and perception (9th Ed.). Boston: Cengage Learning.

Norman, D. A. (2004): Emotional design: Why we love (or hate) everyday things. New York: Basic Books.

Gibson, J. J. (1979): The ecological approach to visual perception. Boston: Houghton Mifflin.

Barabási, A.-L. (2016): Network science. Cambridge: Cambridge University Press.

Gombrich, E. H. (2000): The story of art (16th Ed.). London: Phaidon Press.

Arnheim, R. (1974): Art and visual perception: A psychology of the creative eye (rev. Ed.). Los Angeles: University of California Press.

Cross, N. (2011): Design thinking: Understanding how designers think and work. Oxford: Berg.

Sternberg, E. M. (2009): Healing spaces: The science of place and well-being. Boston: Harvard University Press.

Mallgrave, H. F. (2013): Architecture and embodiment: The implications of the new sciences and humanities for design. London: Routledge.

Newman, M. (2010): Networks: An introduction. Oxford: Oxford University Press.

Zumthor, P. (2006): Atmospheres: Architectural environments, surrounding objects. Basel: Birkhäuser.

Kandinsky, W. (1977): Concerning the spiritual in art. New York: Dover Publications.

Spence, C. (2020): Sensehacking: How to use the power of your senses for happier, healthier living. New York: Viking.

Kaplan, R.–Kaplan, S. (1989): The experience of nature: A psychological perspective. Cambridge: Cambridge University Press.

Berlyne, D. E. (1971): Aesthetics and psychobiology. New York: Appleton-Century-Crofts.

Posner, M. I. (2012): Cognitive neuroscience of attention (2nd Ed.). New York: Guilford Press.

Nadal, M.–Pearce, M. T. (2011): The Copenhagen neuroaesthetics conference: Prospects and pitfalls for an emerging field. Brain and Cognition, 76., (1.), pp. 172–183.

Duchowski, A. T. (2017): Eye tracking methodology: Theory and practice (3rd Ed.). Berlin: Springer.

Watson, D.–Clark, L. A.–Tellegen, A. (1988): Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 54., (6.), pp. 1063–1070.

McEwen, B. S.–Stellar, E. (1993): Stress and the individual: Mechanisms leading to disease. Archives of Internal Medicine, 153., (18.), pp. 2093–2101.

Kuliga, S. F.–Thrash, T.–Dalton, R.–Hölscher, C. (2015): Virtual reality as an empirical research tool. Frontiers in Psychology, 6.

Simard, S. W. et al. (1997): Net transfer of carbon between tree species with shared ectomycorrhizal fungi. Nature, 388., pp. 579–582.

Lewin, K. (1936): Principles of topological psychology. New York–London: McGraw–Hill.

Barker, R. G. (1968): Ecological psychology: Concepts and methods for studying the environment of human behavior. Red Wood City: Stanford University Press.

Ulrich, R. S. (1984): View through a window may influence recovery from surgery. Science, 224., (4647.), pp. 420–421.

Kaplan, R.–Kaplan, S. (1989): The experience of nature: A psychological perspe

Hillier, B.–Hanson, J. (1984): The social logic of space. Cambridge: Cambridge University Press.

Boyce, P. R. (2014): Human factors in lighting (3rd Ed.). Boca Raton: CRC Press.

Pallasmaa, J. (2012): The eyes of the skin: Architecture and the senses (3rd Ed.). New York: Wiley.

Chatterjee, A. (2014): The aesthetic brain: How we evolved to desire beauty and enjoy art. Oxford: Oxford University Press.

Zeki, S. (1999): Inner vision: An exploration of art and the brain. Oxford: Oxford University Press.

Kawabata, H.–Zeki, S. (2004): Neural correlates of beauty. Journal of Neurophysiology, 91., (4.), pp. 1699–1705.

Ramachandran, V. S.–Hirstein, W. (1999): The science of art: A neurological theory of aesthetic experience. Journal of Consciousness Studies, 6., (6–7.), pp. 15–51.

Jacobsen, T.–Höfel, L. (2002): Aesthetic judgments of novel graphic patterns: Analyses of individual judgments. Perceptual and Motor Skills, 95., (3.), pp. 755– 766.

Taylor, R. P. (2006): Reduction of physiological stress using fractal art and architecture. Leonardo, 39., (3.), pp. 245–251.

Coburn, A.–Vartanian, O.–Chatterjee, A. (2017): Buildings, beauty, and the brain: A neuroscience of architectural experience. Journal of Cognitive Neuroscience, 29., (9.), pp. 1521–1531.

Chittka, L.–Menzel, R. (1992): The evolutionary adaptation of flower colours and the insect pollinators’ colour vision. Journal of Comparative Physiology A, 171., (2.), pp. 171–181.

Whitford, F. (1984): Bauhaus. London: Thames & Hudson.

Droste, M. (2002): Bauhaus 1919–1933. Berlin: Taschen.

Alberti, L. B. (1988): On the art of building in ten books (De re aedificatoria). Cambridge: MIT Press.

Wittkower, R. (1998): Architectural principles in the age of humanism. London: Academy Editions.

Livio, M. (2002): The golden ratio: The story of phi, the world’s most astonishing number. New York: Broadway Books.

Rykwert, J. (1999): The dancing column: On order in architecture. Cambridge: MIT Press.

Hibbard, H. (1983): Caravaggio. New York: Harper & Row.

Baxandall, M. (1988): Painting and experience in fifteenth-century Italy. Oxford: Oxford University Press.

Langdon, H. (1999): Caravaggio: A life. New York: Farrar, Straus and Giroux.

Itti, L.–Koch, C. (2001): Computational modelling of visual attention. Nature Reviews Neuroscience, 2., (3)., pp.

–205.

Gropius, W. (1965): The new architecture and the Bauhaus. Cambridge: MIT Press.

Wingler, H. M. (1978): The Bauhaus: Weimar, Dessau, Berlin, Chicago. London: MI.

Itten, J. (1970): The elements of color. London: Van Nostrand Reinhold.

Lidwell, W.–Holden, K.–Butler, J. (2010): Universal principles of design. Beverly: Rockport Publishers.

Alexander, C. (1977): A pattern language: Towns, buildings, construction. Oxford : Oxford University Press.

Wertheimer, M. (1938): Laws of organization in perceptual forms. In: W. Ellis (Ed.): A source book of Gestalt psychology. pp. 71–88. London: Routledge.

Ou, L. C.–Luo, M. R.–Woodcock, A.–Wright, A. (2004): A study of colour emotion and colour preference. Color Research & Application, 29., (3.), pp. 232–240.

Sweller, J. (1988): Cognitive load during problem solving: Effects on learning. Cognitive Science, 12., (2.), pp. 257–285.

Sumpter, D. J. T. (2010): Collective animal behavior. Princeton: Princeton University Press.

Pastoureau, M. (2001): Blue: The history of a color. Princeton: Princeton University Press.

Boyce, P. R. (2014): Human factors in lighting (3rd Ed.). Boca Raton: CRC Press.

Czeisler, C. A.–Gooley, J. J. (2007): Sleep and circadian rhythms in humans. Cold Spring Harbor Symposia on Quantitative Biology, 72., pp. 579–597.

LeGates, T. A.–Fernandez, D. C.–Hattar, S. (2014): Light as a central modulator of circadian rhythms, sleep and affect. Nature Reviews Neuroscience, 15., (7.), pp. 443–454.

Steffy, G. (2008): Architectural lighting design (3rd Ed.). New York: Wiley.

Canham, C. D.–Denslow, J. S. (2002): Light regimes beneath closed canopies and tree-fall gaps in temperate and tropical forests. In: M. D. Lowman –H. B. Rinker (Eds.): Forest canopies. pp. 327–355. Cambridge: Academic Press.

Wilson, E. O. (1984): Biophilia. Cambridge: Harvard University Press.

Kellert, S. R.–Heerwagen, J.– Mador, M. (2008): Biophilic design: The theory, science and practice of bringing buildings to life. New York: Wiley.

Ulrich, R. S. (1993): Biophilia, biophobia, and natural landscapes. In: S. R. Kellert–E. O. Wilson (Eds.): The biophilia hypothesis pp. 73–137. Washington: Island Press.

Bratman, G. N.–Hamilton, J. P.–Daily, G. C. (2012): The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health. Annals of the New York Academy of Sciences, 1249., (1.), pp. 118–136.

House, J. (1986): Monet: Nature into art. New Haven: Yale University Press.

Galloway, W. E. (1975): Process framework for describing the morphologic and stratigraphic evolution of deltaic depositional systems. In: M. L. Broussard (Ed.): Deltas: Models for exploration. pp. 87–98. Houston: Houston Geological Society.