Egy felvetés és egy körkérdés: a kék és zöld vízforgalom valamint az éghajlati vízhiány egységes szemléletében való kezelése

  • Ungvári Gábor REKK Kft. Vízgazdasági Csoport https://orcid.org/0000-0001-7737-5829
  • Báder László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Kulcsszavak: Hidrológiai ciklus, éghajlatváltozás, párolgás, klimatikus vízigény, ökoszisztéma szolgáltatások, felszínhőmérséklet, kisvízkör, vízbiztonság

Absztrakt

Ez az írás egy probléma felvetés. ami egy eszmecserére felhívó körkérdést vezet be. A problémafelvetés az éghajlati vízhiány és energia oldali következményeinek szemléltetésére irányul. Az éghajlatváltozás és más antropogén hatások következtében egyre szélsőségesebb vízháztartási helyzetek vizsgálhatóak egy egybefonódó légkörzés-vízkörzés szemléleten alapuló „éghajlati-energia cserélő modell” segítségével. A funkcionális elemzés magyarázatot adhat a klímaváltozásnak tulajdonított többlet melegedés eddig kevés figyelmet kapott okaira és a vízkörforgás változásaiból adódó következményekre. A felvetés a kék és zöld vízáramlások (azaz a direkt vízhasználatok, valamint a vízfelületek és növényzet vízhasználata) mellé helyezi harmadik elemnek a vörös víz (azaz a víz hiányában a felszínen felszabaduló hő) vízegyenértékét. A kérdésfeltevés arra vonatkozik, hogy feladatként megfogalmazható-e és ha igen, milyen szakpolitika keretében kezelhető ennek a hiánynak a csökkentése?

 

Szerző életrajzok

Ungvári Gábor, REKK Kft. Vízgazdasági Csoport

UNGVÁRI GÁBOR közgazdász, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Vízgazdasági Csoportjának tagjaként elsősorban a hazai, illetve a környező régióra vonatkozó vízhasználatok és vízkár-elhárítási tevékenységek gazdasági és környezeti szempontú elemzéseinek szakértője. 1999 óta számos vízkészlet-gazdálkodási, interdiszciplináris kutatási és szakértői programban vett részt, többek között árvízkockázat és a belvíz probléma kezelése, felszín alatti vízkészletek szabályozása, a vízgyűjtő-gazdálkodás területén és a Duna hajózóút fejlesztésének kérdéskörében. Ezen a tapasztalatai az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Közgazdasági Szakértői Csoportjának munkájában hasznosultak.  2019 óta az MHT tagja.

Báder László, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

BÁDER LÁSZLÓ mérnök–geográfus, az MHT tagja. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktorandusza az Építőmérnöki Karon, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken. Kutatási területe a párolgás becslése és az éghajlati víz-, és energiamérleg alakulásának vizsgálata. A versenyszektorban szerzett munkahelyi tapasztalatokat, közben társadalmi szervezetekben is dolgozott és több országos programban, például a Nemzeti Erdőstratégia kidolgozásában vett részt.

Hivatkozások

Báder L. (2023). Magyarország vízmérlege és az éghajlatváltozás. Hidrológiai Közlöny, 103. évf. 1. sz. pp. 4-16. https://doi.org/10.59258/hk.10410

Báder, L., Szilágyi, J. (2023). Widening Gap of Land Evaporation to Reference Evapotranspiration Implies Increasing Vulnerability to Droughts in Hungary. Periodica Polytechnica Civil Engineering. https://doi.org/10.3311/PPci.21836

Dong, B., Sutton, R. T., Wilcox, L.J. (2023). Decadal trends in surface solar radiation and cloud cover over the North Atlantic sector during the last four decades: Drivers and physical processes. Climate Dynamics, 60(7-8), pp. 2533-2546. https://doi.org/10.1007/s00382-022-06438-3

Ellison, D., Morris, C.E., Locatelli, B., Sheil, D., Cohen, J., Murdiyarso, D., Gutierrez, V., Noordwijk, M.V., Creed, I.F., Pokorny, J., Gaveau, D., Spracklen, D.V., Tobella, A.B., Ilstedt, U., Teuling, A.J., Gebrehiwot, S.G., Sands, D.C., Muys, B., Verbist, B., Springgay, E., Sugandi, Y., Sullivan, C.A. (2017). Trees, forests and water: Cool insights for a hot world. Global Environmental Change, 43, pp. 51-61. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2017.01.002

Horváth Á., Breuer H. (2023). A víz körforgalma a légkörben és a 2022-es rendkívüli aszály meteorológiai háttere. Légkör, 68. évf. 1. sz. pp. 2-8. https://doi.org/10.56474/legkor.2023.1.1

Keys, P.W., Wang-Erlandsson, L., Gordon, L.J. (2016). Revealing Invisible Water: Moisture Recycling as an Ecosystem Service. PLOS ONE, 11(3), e0151993. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0151993

Kravčik, M., Pokorný, J., Kohutiar, J., Kováč, M., Tóth, E. (2007). Water for the Recovery of the Climate – A New Water Paradigm. People and Water NGO.

Millennium Ecosystem Assessment Program (Ed.). (2005). Ecosystems and human well-being: Synthesis. Island Press. ISBN: 978-1-59726-040-4 978-1-59726-039-8

Sterling, S.M., Ducharne, A., Polcher, J. (2013). The impact of global land-cover change on the terrestrial water cycle. Nature Climate Change, 3(4), pp. 385-390. https://doi.org/10.1038/nclimate1690

Te Wierik, S.A., Cammeraat, E.L. H., Gupta, J., Artzy‐Randrup, Y.A. (2021). Reviewing the Impact of Land Use and Land‐Use Change on Moisture Recycling and Precipitation Patterns. Water Resources Research, 57(7), e2020WR029234. https://doi.org/10.1029/2020WR029234

Ungvári, G., Kis, A. (2019). A macroeconomics‐inspired interpretation of the terrestrial water cycle. WIREs Water, 6(6). https://doi.org/10.1002/wat2.1380

Van Der Ent, R.J., Savenije, H.H.G., Schaefli, B., Steele‐Dunne, S.C. (2010). Origin and fate of atmospheric moisture over continents. Water Resources Research, 46(9), 2010WR009127. https://doi.org/10.1029/2010WR009127

Várallyai Gy. (2016). A talaj multifunkcionalitása és korlátozó tényezői, Magyar Tudomány 177. évf. 10. sz. pp. 1162-1174.

Megjelent
2024-07-14
Hogyan kell idézni
UngváriG., & BáderL. (2024). Egy felvetés és egy körkérdés: a kék és zöld vízforgalom valamint az éghajlati vízhiány egységes szemléletében való kezelése . Hidrológiai Közlöny, 104(3), 61-66. https://doi.org/10.59258/hk.16465
Rovat
FÓRUM