The path leading to the enactment of the Hungarian Railway Act of 1874 and the beginning of the codification of strict liability

Keywords: The Hungarian Railway Act of 1874, fault-based liability, strict liability, railway law, property damage

Abstract

The development of modern Hungarian strict liability is closely tied to the emergence of the railways, which created new types of technical and social risks and made the regulation of liability on an objective basis increasingly urgent. Although the Hungarian reform era abolished feudal customary law, but private law codification failed, so that development of risks were temporarily determined by the Austrian ABGB during the period of neo-abolitionism, which, although it was an unwanted foreign law, was able to fill the temporary codification gap. The independent domestic development of strict liability rules could only begin after the Reconciliation, when the combined effects of railway accidents and social pressure led to the creation of the 1874 Act XVIII on Liability for Death or Bodily Injury Caused by Railways. This Railways Liability Act, modelled on the Prussian and Austrian models, introduced strict liability determined three narrow grounds for exemption from liability and was to govern other enterprises involving encreased danger for some 80 years. Although the law was short and general, it allowed the courts to apply the strict liability regime in a flexible, law-developing way, in particular as regards the content of the property damage and the grounds for exemption from liability. Thus, the Railway Act not only acquired a prominent role in judicial practice, but also laid the modern foundations of strict liability which are still valid today.

 

References

Balogh, Judit: A magánjog átalakításának 1848-as kísérlete és az osztrák jog uralma. Jogtudományi Közlöny, 1999/10.

Balogh, Judit: A neoabszolutizmus időszakának bíróságszervezési törekvései. In: Birher Nándor – Miskolczi-Bodnár Péter – Nagy Péter – Tóth J. Zoltán (szerk.): Studia in honorem István Stipta. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2022.

Balogh, Judit: Az osztrák magánjog hatása a magyarországi kodifikációra a XIX. században. Publicationes Universitatis Miskolcinensis sectio juridica et politica, 1997.

Beck, Salamon: A vétlen felelősségi gondolat újabb gyakorlatunkban. Polgári Jog, 1938/9.

Bódiné Beliznai, Kinga: Die Judexcurialkonferenz und die Provisorischen Justizregeln 1861. Beiträge zur Rechtsgeschichte Österreichs, 2022/1. 6. https://doi.org/10.1553/BRGOE2022-1s5

Dezső, Gyula: Az objectiv kártérítés tana. Budapest, Grill, 1917.

Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 2. rész. A Jog, 1886/25.

Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 3. rész. A Jog, 1886/28.

Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 4. rész A Jog, 1886/30.

Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 5. rész. A Jog, 1886/32.

Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 6. rész. A Jog, 1886/38.

Eörsi, Gyula: Kártérítés jogellenes magatartásért. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvek, 1958.

Exner, Adolf: Der Begriff der Höheren Gewalt (vis major) im römischen und heutigen Verkehrsrecht. Wien, Höldner, 1883. 80.

Fazekas, Oszkár: A vaspályaüzem fogalma. Jogtudományi Közlöny, 1903/35.

Földi, András – Hamza, Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

Ginyovszky, József (szerk.): Az osztrák polgári törvénykönyv hatásában a magyar magánjogra: Szladits Károly előadásainak jegyzete. Budapest, Radó Ny., 1932.

Grosschmid, Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I. kötet. Budapest, Athenaeum, 1898.

Grosschmid, Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, Athenaeum, 1905.

Helle, Károly: Az erőhatalom (vis major) fogalma a római és a mai jogban. Kecskemét, Fekete Mihály Bizománya, 1896.

Homoki-Nagy, Mária: A magyar magánjog kodifikációja a 19. században. Jogtörténeti Szemle, 2004/1.

Homoky-Nagy, Mária: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv és a kiegyezés. Jogtörténeti Szemle, 2007/3.

Horváth, Ferenc: Az abszolutizmus korának neves vasútépítői (1850–1867). Sínek világa, 2007/3–4.

Horváth, Ferenc: Hazai és külföldi vasúti balesetek (1846–1975). Budapest, Közlekedési Dokumentációs Rt., 1995. 12.

Istvánffy, László: A részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében. Magyar Jogi Szemle, 1936/1.

Képessy, Imre: Az Országbírói értekezlet története és öröksége. Doktori értekezés. Budapest, ELTE, 2023. 41. https://doi.org/10.15476/ELTE.2023.087

Képessy, Imre: Az út a kiegyezéshez. Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta juridica et politica, 2019/1.

Kőhidi, Ákos: Az elháríthatatlanság fogalmának relativizálódása a magyar polgári jogban. In: Kőhidi Ákos – Keserű Barna Arnold (szerk.): Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Győr, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., 2015.

Landi, Balázs: A jogellenesség eszme-és forrástörténete a magyar magánjogban. Budapest, Szent István Társulat, 2021.

Mádl Ferenc: A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének történetében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964.

Marton, Géza: A polgári jogi felelősség. Budapest, Triorg Kft. 1993.

Marton, Géza: Kártérítési kötelmek jogellenes magatartásból. In: Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. IV. kötet. Kötelmi jog különös rész. Budapest, Grill Károly, 1942.

Mezey, Barna: „Törvények s törvényszékek javításának gondja” (A felsőbíráskodás szervezetének átalakítása a 18. században). Jogtörténeti Szemle, 2017/1–2.

Miklós, Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története. Vác, Kapisztrán nyomda, 1937.

P. Szabó, Béla: Europäische Impulse in der Entwicklung der Rechtskultur im Karpatenbecken. In: Barna Mezey (szerk.): Ausgewählte Studien. Budapest, Gondolat, 2023.

Papp, László: A rendes bírósági szervezet változásai Magyarországon 1849-1861 között. Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta Juridica et Politica, 2014/1.

Reinitz, József: A vaspálya által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősség (1874. évi XVIII. t.cz.) alapoka. Ügyvédek Lapja, 1887/50.

Reinitz, József: A vaspálya felelőssége. (Válasz dr. Róth Pál jogászegyleti előadására) Jogtudományi Közlöny, 1898/7.

Róth, Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 1898/5. 35.Pólay, Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Acta Juridica et Politica, Szeged, 1976.

Röll, Freiherr von: Enzyklopädie des Eisenbahnwesens. 4. Band. Berlin–Wien, 1913.

Schwarz, Gusztáv: Újabb magánjogi fejtegetések. Budapest, Politzer Zsigmond és fia kiadása, 1901.

Stiller, Mór: A vasutak kártérítési felelőssége. Beszéd melyet, mint indítványozó Dr. Stiller Mór ügyvéd az első magyar jogászgyűlésen Pesten 1870. sept. 27-én tartott. Pest, Rudnyánszky A., 1871.

Szabad, György: Az önkényuralom kora (1849–1867). Az önkényuralom válsága (1859–1861). In: Kovács Endre – Katus László (szerk.): Magyarország története. 1848–1890. 1. kötet. Budapest, Akadémia Kiadó, 1987.

Szalay, László: Codificatio. Budapesti Szemle, 1840/1.

Szinnyei, József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1906.

Szladits, Károly (szerk.): Magyar magánjog, I. kötet Általános rész, személyi jog. Budapest, Grill Károly, 1938.

Szladits, Károly: A magyar magánjog vázlata. II. kötet. Budapest, Grill, 1935.

Szladits, Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról. Magyar Jogászegyleti Értekezések, XXXVII. kötet 1. füzet, 1908/284.

Szladits, Károly: Erdély-részi magánjog. Gazdasági Jog, 1940/8.

Szladits, Károly: Vétőképesség I–III. rész. Jogtudományi Közlöny, 1907/1.

Szladits, Károly: Vétőképesség I. rész. Jogtudományi Közlöny, 1907/1.

Szladits, Károly: Vétőképesség III. rész. Jogtudományi Közlöny, 1907/7.

Török, Emil: A vasutak kártérítési felelőssége személyi baleseteknél. Írta és a Budapesti Ügyvédi Körben 1898. január 20-án felolvasta. Márkus Samu Könyvnyomdája, 1898.

Unger, Joseph: Handeln auf eigene Gefahr; ein Beitrag zur Lehre vom Schadenersatz. Jena, Verlag von Gustav Fischer, 1893.

Veress, Emőd: Kilenc évtized – az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv Erdélyben. In: Veress Emőd (szerk.): Ad salutem civium inventas esse leges: Tisztelgő kötet Vékás Lajos 80. születésnapjára. Kolozsvár, Forum Iuris Könyvkiadó, 2019.

Visegrády, József: A közlekedésügy, mint közfeladat és a vasút-autó kérdés. Budapest, Szerző saját kiadása, 1936.

Vörös, Zoltán: Az új vasúti üzletszabályzat (V.Ü.SZ.). Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1909/135.

Wenczel, Gusztáv: A magyar és erdélyi magánjog rendszere. Királyi magyar egyetemi nyomda, 1864.

Zaicsek, Károly: A határozatok joghatásai. XXVI. fejezet. In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III. Budapest, HVG-ORAC, 2018.

Zlinszky, Imre: A magyar magánjog mai érvényében. 7. kiadás. Budapest, Franklin, 1894.

Zlinszky, Imre: A vaspályák felelőssége és kártérítési kötelezettsége. Jogtudományi Közlöny, 1874/17.

Zlinszky, János: Ungarn. In: Helmut Coing (szerk.): Handbuch der Quellen und Literatur der neueren europäischen Privatrechtsgeschichte, Band III Teilband II. München, C. H. Beck, 1982.

Zsigmond, Gábor: Magánérdek és közérdek. Közlekedésfejlesztés a dualizmus idején. Rubicon, 2022/3–4.

Published
2026-03-11