Beküldések

Szerzői útmutatók

Elsősorban 1‒2 íves kéziratokat várunk (indokolt esetben rövidebbeket is), a kéziratok maximális megengedett terjedelme: 100.000 leütés (kivételes esetben és szóközökkel, jegyzetekkel együtt).

A tanulmányok kézirataihoz egy-egy magyar és angol nyelvű, 200-200 szavas, a cikk címét is magába foglaló rezümét szükséges csatolni. A rezümé nem állhat a főszöveg összeollózott mondataiból, annak nem egyszerű tartalmi összefoglalója, hanem önálló szöveg, amely igyekszik felkelteni a figyelmet a tanulmány iránt.

A tanulmányhoz továbbá 5‒5 kapcsolódó kulcsszót szükséges csatolni, szintén magyar és angol nyelven.

I. Általános szerkesztési szabályok

1. Általános formázás

1.1. A bekezdések és a teljes szöveg végső formáját a tördelés során nyeri el, a szöveg, a címrendszer formázása kerülendő.

 1.2. Az automatikus számozás (a fejezetcímek, valamint a felsorolások esetén) és formázás, valamint tabulátor és behúzás szintén kerülendő.

1.3. A törzsszöveg Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, normál sorközzel, nullás térközzel, elválasztás nélkül, sorkizárva íródik.

1.4. A cím és a szerző feltüntetése:

A CÍM NAGYBETŰVEL, KÖZÉPRE ZÁRT

Alcím dőlt betűvel, középre zárt

Alatta a Szerző Neve („Dr.” nélkül) középre zártan, csillagos jegyzetjelölővel

Első, csillagos lábjegyzetben:

*Szerző titulusa és (zárójelben) intézménye normál betűvel, indokolt esetben rövidítéssel jelölve, illetve (ha van) az ORCID-azonosítója. Szerzőnként legfeljebb két affiliáció tüntethető fel!

Példa:

AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA ÉS AUTONÓMIÁJA

A dominium sui fogalmától a self-ownership eszméjéig

Tattay Szilárd*

*Egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. ORCID: http://orcid.org/0000-0003-1366-6963

1.5. A szöveg tagolása (címsorok) kizárólag arab számozással, kövér betűvel szedve, legfeljebb 3 szinten történjen. (Példa: „3.3.1. Az Európai Bíróság vonatkozó gyakorlata” még megengedett, de „3.3.1.1.” címsor már nem.)

1.6. A bekezdéseket csak „enter” választja el. Amennyiben azonos bekezdésen belül szeretne új sort kezdeni: shift + enter.

1.7. Fejléc és lábléc nem használható.

2. Kiemelés és idézetek

2.1. A törzsszövegben a nagyobb nyomatékot egy kifejezésnek, szövegrészletnek a dőlt betűvel történő kiemelés (kurziválás) vagy a szimpla idézőjelek (‘…’) használata adja, aláhúzás, kövér betű, kiskapitális, betűritkítás nem használható.

A kurziválás mint kiemelési módszer azonban csak különösen indokolt esetben alkalmazandó. Nevek, jogeset megjelölése nem kurziválandó sem a főszövegben, sem a jegyzetekben. Úgyszintén nem szedendők dőlttel a szokásos szövegbeli fordulatok, illetve az egyes mondatrészek, vagy akár teljes mondatok, egy-egy témakör kulcsszavai pusztán e jellegük miatt nem kurziválandók. A kurziválás általában egy-egy szóra vagy kifejezésre szorítkozik.

Ezen túlmenően a főszövegben szereplő műcímek is kurziválandók.

Példák: Az emberi méltóság a Ptk. e rendelkezésében nem szerepelhet egyazon tartalommal, mint az Alaptörvényben…

Grosschmid alapműve, a Fejezetek kötelmi jogunk köréből is említi, hogy…

2.2. Ha a szövegben idézőjellel kiemelendő egy szó vagy kifejezés (nem idézet!), akkor nem dupla (a hagyományos: „…”), hanem szimpla (‘…’) idézőjel használandó. Kiemelhető egy-egy fontos szó, sajátos értelemben használt szó, kifejezés.

Példa: ‘jogrend’ (és nem „jogrend”)

2.3. Idegen szöveg idézése:

Az idézet elején és végén nyomdai idézőjelet kell használni: tehát „idézet” és nem "idézet". Ha nem pontosan úgy kezdődik az idézet, ahogy az az eredetiben szerepel, akkor a korrekcióra szögletes zárójel használandó: „[I]dézet”. Ugyanígy szükséges eljárni, ha az idézetből kimaradnak részek ([…]), vagy ha értelemzavaró részt kell korrigálni. Az idézeten belüli idézet jelölése a hagyományos módon történik (pl. „a »clear and present danger« elve alapján…”).

Az idézetet sehol nem kell kurziválni.

Ha egy tanulmányban idézet szerepel, akkor ezt a folyó szövegben legfeljebb három sor hosszúságban lehet megtenni.

Példa:

„[Mivel] a pártok a politikai rendszer meghatározó részei, helyénvaló, hogy az általános rendelkezések között […] szól róluk az Alkotmány. […] [A] pártok más alkotmányokban [is] az állami szervek és az alapjogok fejezetein kívül, vagy a szuverenitáshoz, vagy a választójoghoz illeszkedve szerepelnek.” (+hivatkozás)

Amennyiben három sornál hosszabb idézetről van szó, akkor az idézetet külön – behúzott – bekezdésbe kell tenni.

Példa:

Említettük, hogy a sajtóval kapcsolatban az egyik legelterjedtebb toposz szerint a média önálló hatalmi tényező, a Negyedik Rend. Carlyle Edmund Burke-nek tulajdonítja ezt a később nagy karriert befutó kifejezést:

„Burke azt mondta, hogy három rend van a parlamentben; de az újságírók karzatán ott ül a Negyedik Rend, jelentékenyebb, mint a másik három együttvéve. […] Parlament nekünk az irodalom is. Gyakran mondom, a nyomtatás, amely szükségszerűleg következik az írás után, egyenértékű a demokráciával; fedezd föl az írás mesterségét, s a demokrácia kikerülhetetlen. […] Bárki, ha tud beszélni, amint most egy egész nemzethez szól, hatalommá, a kormányzat egyik ágává növi ki magát, elidegeníthetetlen súllyal a törvényalkotásban, a hatalom minden tettében.” (+hivatkozás)

2.4. A szövegben szereplő, idegen nyelvű és le nem fordított kifejezéseket kurziválni kell (pl. a jogtudományban bevett latin kifejezéseket):

Példák: Amire XY a res judicata kapcsán felhívja a figyelmünket… A common law szabályai szerint…

Hosszabb idegen nyelvű idézetek (magyar nyelvű tanulmányban) nem szerepelhetnek, ezek minden esetben lefordítandók, különösen indokolt esetben az eredeti szöveg zárójelben közölhető.

II. Hivatkozási szabályok

1. Általános hivatkozási szabályok

1.1. Valamennyi releváns bibliográfiai adat feltüntetése szükséges a lábjegyzetekben.

1.2. Csak folyamatos számozású lábjegyzetek használhatók, a végjegyzetek használata nem megengedett.

1.3. A jegyzetekben szereplő oldalszámok között nagykötőjel használata szükséges, betűhely („space”) kihagyása nélkül pl.: 3–7.

1.4. Amennyiben a hivatkozott mű oldalszám nélküli, de pl. pontokba vagy bekezdésszámozással szedett, és a szöveg konkrét pontra vagy bekezdésszámra hivatkozik, azt szükséges feltüntetni.

1.5. Minden lehetséges esetben fel kell tüntetni a hivatkozott dokumentum digitális objektumazonosítóját (digital object identifier – DOI-azonosító), amennyiben az rendelkezésre áll. A DOI-azonosítók ezen az oldalon könnyen kikereshetők: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery.

2. Hivatkozás könyvekre

Szerző teljes neve (ahogy a hivatkozott művön megjelenik): Az idézett könyv teljes címe kurzívval. Megjelenés helye, kiadó neve, megjelenés éve. Hivatkozott oldalszám vagy oldalszámok.

Példák:

Rákóczi Ferenc: Vallomások. Budapest, Helikon, 2003. 137.

George W. Rainbolt: The Concept of Rights. Cham, Springer, 2006. 14‒17. https://doi.org/10.1007/1-4020-3977-8.

3. Hivatkozás fejezetre tanulmánykötetből

Szerző teljes neve (ahogy a hivatkozott művön megjelenik): Az idézett tanulmány teljes címe nem kurzívval. In: tanulmánykötet szerkesztőjének teljes neve (több szerző vagy szerkesztő esetében mindegyik kiírva, a nevük között nagykötőjellel): Tanulmánykötet címe kurzívval. Megjelenés helye, kiadó, megjelenés éve. Hivatkozott oldalszám vagy oldalszámok.

Példák:

Vékás Lajos: Szerződési jogunk rendszeréről de lege ferenda. In: Harmathy Attila (szerk.): Nizsalovszky Endre emlékkötet. Budapest, Eötvös, 1994. 56.

Joseph Raz: Reasons: Practical and Adaptive. In: David Sobel – Steven Wall (szerk.): Reasons for Action. Cambridge, Cambridge University Press, 2009. 23. https://doi.org/10.1017/CBO9780511720185.003

4. Hivatkozás folyóiratcikkre

Szerző teljes neve (ahogy a hivatkozott művön megjelenik): Az idézett cikk teljes címe. („In” nélkül!) Folyóirat címe kurzívval, évfolyam (bizonyos esetekben, ld. alább), a megjelenés éve, folyóirat lapszáma (hónapja). Hivatkozott oldalszám vagy oldalszámok.

A folyóiratok általánosan (esetleg hivatalosan) használt rövidítései a jegyzetekben nem használhatók (pl. JTK a Jogtudományi Közlöny helyett nem állhat).

A külföldi és nemzetközi folyóiratok esetében az évfolyam-megjelölés – „Vol. X.” – szükséges (példa: The Information Society, Vol. 34., No. 1. (2018)). Magyar folyóiratoknál az évfolyam-megjelölés nem szükséges.

A folyóiratok esetében a hivatkozás formája és tartalma egyebekben igazodik a folyóirat származási helye szerint szokásos hivatkozásokhoz.

Példák:

Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira. Magyar Jog, 2002/4. 89.

Natali Helberger – Jo Pierson – Thomas Poell: Governing Online Platforms: From Contested to Cooperative Responsibility. The Information Society, Vol. 34., No. 1. (2018) 99‒101. https://doi.org/10.1080/01972243.2017.1391913

5. Egyéb hivatkozás

Azon források esetében, amelyek nem minősülnek könyvnek vagy tanulmánynak (pl. blogbejegyzések, nyomtatott vagy online újságcikkek, adatközlések, honlaptartalmak stb.), szintén szükséges a releváns bibliográfiai adatok feltüntetése, valamint azokon felül az URL-cím (teljes link) megjelölése a lábjegyzetben. A link nem helyettesíti a szerző és a mű adatait, hanem kiegészítő információ a fellelhetőség helyére vonatkozóan. (Hivatkozott könyvek és tanulmányok esetében a link közlése nem szükséges, ellenben a DOI-azonosító – amennyiben rendelkezésre áll – igen.)

Az internetes hivatkozások esetén a letöltés dátumát külön nem szükséges jelölni.

Amennyiben az internetes cím meghaladja a 90 leütést, kérjük a tinyURL url-rövidítő program (https://www.tinyurl.com/) használata után a rövidített forma feltüntetését. 

Példák:

Bodnár Eszter: A külföldön élő magyarok választójogának egyenlősége. Miért alkotmányellenes az Alaptörvény? MTA JTI blog, 2015. július 17. http://jog.tk.mta.hu/blog/2015/07/a-kulfoldon-elo-magyarok-valasztojoganak

Ensuring Prominence and Access of Audiovisual Media Content to all Platforms (Findability). ERGA, 2021, https://tinyurl.com/39madt4m

Reid J. Epstein: If Trump Is Convicted, How Will Biden’s Team Go on the Attack? The New York Times, 2024. május 28. https://www.nytimes.com/2024/05/28/us/politics/trump-convicted-biden.html

6. Ismételt hivatkozás

6.1. Már idézett műre hivatkozás esetén a szerző vezetékneve + i. m. + oldalszám(ok)

Példák:

Rákóczi i. m. 156.

Rainbolt i. m. 3–7.

6.2. Ha a szerző több művére történik hivatkozás, akkor a hivatkozott mű megjelenésének éve zárójelben feltüntetendő.

Példák:

Rákóczi (2003) i. m. 156.

Rainbolt (2006) i. m. 3–7.

6.3. Ha egy szerzőnek azonos évben megjelent több művére is szerepel hivatkozás, úgy a), b) stb. jelzéssel kell közöttük különbséget tenni az alábbi módon. (DOI-azonosítóra az ismételt hivatkozásnál nincsen szükség.)

Példák első hivatkozásra:

Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira. Magyar Jog, 2002/4. [a továbbiakban: Lábady (2002a)] 89.

Larry Alexander: A Unifying Theory? Impossible. Denver University Law Review, Vol. 7., No. 4. (1995) [a továbbiakban: Alexander (1995b)] 99‒101.

Példák a későbbi hivatkozásra:

Lábady (2002a) i. m. 93.

Alexander (1995b) i. m. 102.

6.4. Ha a lábjegyzetben hivatkozott forrás azonos a közvetlenül megelőző lábjegyzetben hivatkozott forrással, akkor csak „Uo.” megjelölést szükséges tenni + a hivatkozott oldalszámot megjelölni (feltéve, hogy a két hivatkozás esetében az eltérő – ha nem tér el, az „Uo.” elegendő).

Példa:

93. jegyzet: Lábady (2002a) i. m. 93.

X+1 jegyzet: Uo. 95.

6.5. Ha magyar szerző idegen nyelvű művére történik hivatkozás, a szerző nevét az adott publikáción feltüntetett módon kell hivatkozni (azaz a sorrend: utónév + vezetéknév).

7. Hivatkozás az Európai Unió és az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogforrásaira

7.1. Európai Unió Bíróságának határozatai és a főntanácsnoki indítványok

A hivatkozás az ECLI (European Case-Law Identifier) szerint történik.

Példák:

C-267/91. és C-268/91. sz. egyesített ügyek Bernard Keck és Daniel Mithouard elleni büntetőeljárás [ECLI:EU:C:1993:905] 23. pont.

C-13/03 P. sz. ügy Tizzano főtanácsnok indítványa: Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Tetra Laval BV [ECLI:EU:C:2004:319] 41. pont.

7.2. Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit a következő módon hivatkozzuk:

• az ügyek megnevezésében szereplő országneveket minden esetben angolul írjuk,
• az ügyelnevezésben a „v.” (versus) jelölést tüntessük fel („k.” mint kontra helyett),
• az ügyelnevezés után a kérelemszámot és a döntés dátumát tüntessük fel,
• ha a döntés a kérelem befogadhatóságáról szólt (admissibility decision), azt is tüntessük fel, mint ahogy azt is, ha ítélet (judgment) született,
• ha a döntés meghatározott tartalmára hivatkozunk, a pontos bekezdésszám megjelölése is szükséges.

A határozatok elérhetőek a bíróság honlapján (http://www.echr.coe.int/ECHR/EN/Header/Case-Law/Decisions+and+judgments/Reports+of+judgments/).

Példák:

Az ügy érdemében hozott ítélet

Vajnai v. Hungary, no. 33629/06., 2008. július 8-i ítélet, 36. bek.

A kérelem befogadhatóságáról hozott határozat

Campbell v. Ireland, no. 45678/98., 2010. április 27-i befogadhatósági döntés, 18. bek.

7.3. Európai Uniós jogszabályok és más jogi dokumentumok

Az Európai Uniós jogszabályok esetén minden esetben szükséges annak pontos száma, címe, valamint a Hivatalos Lap adatai. Amely dokumentum magyar nyelven elérhető, azt a magyar megjelenés adataival kell megadni.

Uniós rendeletek:

800/2008/EK rendelet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról, HL L 214, 2008.08.09., 3–47. o.

Uniós irányelvek I.:

2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 158, 2004.04.30., magyar különkiadás fejezet 05 kötet 46–61. o.

Uniós irányelvek II.:

2010/1/EU irányelv a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv II., III. és IV. mellékletének módosításáról, HL L 6, 2010.01.12., 17–20. o.

Uniós határozatok:

2005/842/EK határozat: A Bizottság határozata az EK szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról, HL L 312, 2005.11.29., 67–73. o.

Európai Bizottság egyes egyedi ügyekben hozott határozatai:

COMP/39.406. sz. ügy (Tengeri tömlők), HL C 168., 2009. 07. 21., 68. o.

COMP/39.401. sz. ügy (E.ON/GDF), HL C 248., 2009.10.16., 5–6. o.

C21/2007 (ex. N578/2006) MSF-2002-HU Ibiden Hungary Ltd., HL L 295., 2008.11.04., 34–49. o.

Uniós közlemények:

A közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály, HL C 297, 2005.11.29., 4–7. o.

7.4. Ismételt hivatkozások

A hivatkozott dokumentumokat, jogszabályokat, bírói döntéseket az első hivatkozáskor a lábjegyzetben valamennyi releváns adatukkal ki kell írni. Ismételt, későbbi hivatkozás esetén a jogforrás adott területen elfogadott rövidítése, valamint a jogeset rövidített nevének használata szükséges, annak az első hivatkozásban való megjelölésével.

Példák:

593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, HL L 177,2008. július 04., 6–16. (továbbiakban: Róma I rendelet);

C-68/93. sz. Fiona Shevill, Ixora Trading Inc., Chequepoint SARL and Chequepoint International Ltd kontra Presse Alliance SA. [ECLI:EU:C:1995:61] (továbbiakban: Shevill-ügy);

Vajnai v. Hungary, no. 33629/06., 2008. július 8-i ítélet, 36. bek. (a továbbiakban: Vajnai-ügy).

III. Irodalomjegyzék

1. A folyóirat honlapján, a cikkhez tartozó adatlapon irodalomjegyzék található.
2. Az irodalomjegyzéket a benyújtott kézirathoz, külön file-ban szükséges csatolni.
3. Az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni valamennyi, a kéziratban hivatkozott művet (a jogszabályokat, bírói döntéseket, egyéb jogi dokumentumokat nem).
4. Az irodalomjegyzék a szerzők vezetékneve szerinti abc-sorrendet követi, tehát a külföldi szerzők nevét meg kell fordítani és vesszővel elválasztani (szerkesztett kötetben szereplő fejezet esetében a kötet szerkesztőinek nevét nem).
5. Az idegen nyelven publikáló, hivatkozott magyar szerzők családi és utóneve között vessző áll.
6. A szerzők nélküli műveket a címük első betűje szerint szükséges a listába beilleszteni.
7. Az irodalomjegyzék azonos tartalmú a lábjegyzetekkel, azzal, hogy a hivatkozott oldalszámot, illetve a hivatkozott mű nyitó- és záró oldalszámát nem kell feltüntetni.

Példa:

Baxter, Mary: How E-voting is Taking Over Ontario Municipal Elections. TVO Today, 2018. október 4. https://www.tvo.org/article/how-e-voting-is-taking-over-ontario-municipal-elections

Dutton, William H. – Reisdorf, Bianca: Social Shaping of the Politics of Internet Search and Networking: Moving Beyond Filter Bubbles, Echo Chambers, and Fake News. Quello Center Working Paper, No. 2944191, 2017. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2944191

EU Restrictive Measures Against Russia over Ukraine (Since 2014). Európai Tanács, 2022. https://www.consilium.europa.eu/en/policies/sanctions/restrictive-measures-against-russia-over-ukraine

India election 2019: Concern over ‘toothless’ poll guidelines. BBC, 2019. április 15. https://www.bbc.com/news/world-asia-india-47906440

Cserny Ákos – Nemeslaki András: Az e-szavazás lehetőségei és korlátai Magyarországon. In: Cserny Ákos (szerk.): Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015.

Goos, Kerstin – Korthagen, Iris: Binding Decision-Making. In: Leonhard Hennen (szerk.): European E-Democracy in Practice. Cham, Springer, 2020. https://doi.org/10.1007/978-3-030-27184-8_11 

Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Budapest, Gondolat, 2022.

Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely Ferenc: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarai ítélete a Sanchez kontra Franciaország-ügyben, avagy felelős-e egy politikus a Facebook-falára írt kommentekért. Állam- és Jogtudomány, 2023/3.

Helberger, Natali – Pierson, Jo – Poell, Thomas: Governing Online Platforms: From Contested to Cooperative Responsibility. The Information Society, Vol. 34., No. 1. (2018) https://doi.org/10.1080/01972243.2017.1391913

Rainbolt, George W.: The Concept of Rights. Cham, Springer, 2006. 14‒17. https://doi.org/10.1007/1-4020-3977-8.

Raz, Joseph: Reasons: Practical and Adaptive. In David Sobel – Steven Wall (szerk.): Reasons for Action. Cambridge, Cambridge University Press, 2009. https://doi.org/10.1017/CBO9780511720185.003

Schanda, Balázs: Amending the spirit of a constitution? From changing the text to changing the character, In: Balázs Schanda (szerk.): The Character of Legislative Process Adopted to Amend the Constitution in the light of the European integration and constitutional identity. Warszawa, Wydawnictwo Instytutu Wymiaru Sprawiedliwości, 2023.

The Invasion of Ukraine Is Not the First Social Media War, but It Is the Most Viral. Ukraine Is the Most Wired Country Ever to Be Invaded. Economist, 2022. április 2., https://www.economist.com/international/the-invasion-of-ukraine-is-not-the-first-social-media-war-but-it-is-the-most-viral/21808456.

Török Bernát: A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról. Az emberi méltóság hatósági védelmének kérdései a médiajogban. Jogesetek Magyarázata, 2012/3.