A digitalizáció korának közigazgatása a digitális szakadék tükrében – még mindig a sikerekre várva?

Absztrakt

Az elmúlt éveket jellemző digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását, hiszen egyre többen intézik ügyeiket az interneten keresztül és veszik igénybe az e-közigazgatás nyújtotta lehetőségeket. De a 2005. április 1-jén bevezetett kormányzati portál Ügyfélkapuján keresztül intézett adóbevallás és más okmányirodai ügyek intézése óta eltelt közel húsz év alatt hogyan és hova fejlődött Magyarország digitális gazdasága és társadalma? A Szonda Ipsos Infokommunikációs Osztály kutatói 2006 júniusában három alapvető kérdéskör mentén vizsgálták az addigra közel egy éve használható online ügyintézés lehetőségeire vonatkozó ismereteket, az Ügyfélkapu ismeretségét, valamint a digitális aláírás fogadtatását, illetve elterjedtségét. A kutatási jelentés összegzéseként a felmérés készítői akkor megállapították, hogy „az elektronikus közigazgatás magyarországi elérhetőségéről a lakosság többségének [...] nincs tudomása, vagy csak nagyon halvány fogalma van.”[1] A magyar lakosság szkeptikusan állt akkor az e-ügyintézés elterjedésével szemben, még akkor is, ha az Európai Unióban az e-közszolgáltatásokat igénybe vevő személyek 55%-a a lehetőségekről meglehetősen pozitívan nyilatkozott.
Ezeknek az eredményeknek, valamint a saját, nem reprezentatív kutatásom eredményeinek alapján vizsgáltam meg, hogy az e-közigazgatás milyen mértékű változást hozott, valamint, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors ütemű fejlődése a társadalom és a gazdaság fejlődésében és átalakulásában milyen irányt vettek, hogy napjainkban mekkora a digitális szakadék és az milyen kapcsolatban áll esetlegesen a digitális érettséggel.

[1] Csüllög Krisztina – Varga Anikó: Felmérés a hazai e-közigazgatás lakossági fogadtatásáról. Információs Társadalom, 2007/1. 96.