Betegkockázatok csökkentésének folyamata egy laboratóriumi hálózatban

  • Szlatinszki Nóra SYNLAB Dunaújvárosi Laboratórium és Magánvérvételi Hely, Dunaújváros https://orcid.org/0009-0004-0048-1649
  • Dr. Barna T. Katalin SYNLAB Dunaújvárosi Laboratórium és Magánvérvételi Hely, Dunaújváros
  • Dr. Csernák Zsolt SYNLAB Hungary Kft., Budapest
Kulcsszavak: betegbiztonság, kockázatbecslés, kockázatcsökkentés, kritikus kockázatú eredmények, indikátorok

Absztrakt

Az egészségügyi szolgáltatók hatékony működése megköveteli tevékenységük folyamatos elemzését, javítását és fejlesztését. A SYNLAB Hungary Kft. 2013-ban célul tűzte ki a betegbiztonság növelését, majd 2017-ben munkacsoportot indított a kritikus betegállapotot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének hálózaton belüli egységesítésére. A betegbiztonsággal kapcsolatos kockázatokat Failure Mode and Effects Analysis módszer alkalmazásával becsültük meg és hasonlítottuk össze. Célkitűzésünk volt, hogy a laboratóriumok a kritikus kockázatot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének (KKE) folyamatát indikátorokkal monitorozzák.  A KKE-k közlésének megbízhatósága érdekében teljesítmény célokat fogalmaztunk meg. Mindkét indikátor esetében célnak tűztük ki az eredmények 100%-ának sikeres, és a lehető legrövidebb időn belül történő közlését a felelős ellátó felé (az ellenőrzést követő nem több, mint 1 órán belül). A dunaújvárosi laboratóriumban a 2017-2021 közötti időszakban, összesen 13198 riasztási eredmény közlési körülményeit vizsgálták: ebből sikeres volt 12574 (megbízhatóság 95%). Mivel a riasztási eredmények felesleges ismétlése a leletkiadást késlelteti, ezáltal betegbiztonsági kockázatot jelent. A dunaújvárosi laboratórium 30 hónap alatt összesen 1844 megismételt riasztási eredményt vizsgált meg a Clinical Laboratory Improvement Amendments nemzetközi ajánlása alapján a megengedhető totális hiba nagyságára nézve. Ebből 929 hematológiai, 915 pedig kémiai vizsgálat volt. Tanulmányunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy elsősorban azokat az eredményeket szükséges megismételni, amelyek a delta ellenőrzés alapján (kritikus vagy jelentős differencia) nem korrelálnak a páciens korábbi, vagy jelenlegi állapotával. A delta ellenőrzést vagy az automatának, vagy az informatikai rendszernek kell biztosítani. Mindezen intézkedésekkel a KKE-k kezelésével kapcsolatos betegkockázatok csökkenthetőek, az FMEA tábla használatával pedig a maradék kockázatok is nyomon követhetőek a folyamatos fejlesztés érdekében.

Megjelent
2024-11-05
Hogyan kell idézni
SzlatinszkiN., Barna T.K., & CsernákZ. (2024). Betegkockázatok csökkentésének folyamata egy laboratóriumi hálózatban. IME Innováció Menedzsment Egészségügy, 23(3), 36-44. https://doi.org/10.53020/IME-2024-304
Rovat
Cikkek