A betegtájékoztatás kiemelt fontossága betegjogi szempontból (2021-2023. évek összehasonlítása)

Absztrakt

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatályba lépése óta, a tájékoztatáshoz való jog az egészségügy rendszerének bármely színterén megilleti a betegeket. Az érintettek és hozzátartozóik egyre inkább tisztában vannak a betegjogokkal, és törekednek megfelelően használni és érvényesíteni azokat. Ezzel egyidejűleg/párhuzamosan érdemes áttekinteni azt, hogy az egészségügyi szolgáltatók a napi tevékenységeik során megfelelően alkalmazzák-e a betegjogi rendelkezéseket. A betegjogi képviselők napi munkája nagymértékben megmutatja, hogy az egészségügyi szolgáltatások során egyes betegjogok milyen számban és megoszlásban sérülhetnek. Az elmúlt három évben készült, és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat weboldalán is elérhető beszámolók statisztikai adatait vizsgálva az egyik leggyakrabban sérült betegjogot, a tájékoztatáshoz való jogot tekinti át a rövid összefoglaló. E statisztika alapján elmondható, hogy a tájékoztatáshoz való jog sérelme a harmadik helyen áll. A betegtájékoztatás mikéntje az egészségügy valamennyi szereplőjét érinti, a szolgáltatót elsősorban panaszvizsgálati, a beteget és/vagy a hozzátartozót a betegsége kimenetele, illetve a pontos betegút követés szempontjából. A közös cél adott: ÉRTSÜK JÓL EGYMÁST! A panaszmentes és elégedett betegellátáshoz nélkülözhetetlen megtalálnunk egymás hangját.