Digitális egészségügyi megoldások használata a 40 év feletti hazai lakosság körében, primer kutatási eredmények tükrében

Absztrakt

Magyarországon kiemelt egészségügyi problémát jelent az elhízás, illetve a kardiovaszkuláris betegségek, melyek közül a koszorúér-betegség és a stroke vezető halálokok hazánkban, így ezek megelőzése az egészségmagatartás javításával kiemelkedő jelentőségű.  A mobil egészségügyi alkalmazások, amelyeket „az egészségügyi eredmények, kutatások és szolgáltatások javítása érdekében kifejlesztett, okostelefonokba ágyazott szoftverekként” határoznak meg, egyre népszerűbbek . Kutatások igazolják, hogy ezek az alkalmazások javítják a helyes táplálkozás által elérhető egészségügyi eredményeket, csökkenthetik az elhízás kockázatát, ezáltal fontos szerepet játszhatnak a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében  és akár hatékonyabban támogathatják a táplálkozáshoz kapcsolódó egészségmagatartás-változást, mint a nem digitális megoldások. A digitális egészségügyi beavatkozások (DHI) körébe tartozó mobil egészségügyi alkalmazások mellett a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a digitális terápiák, a viselhető eszközök, a távfelügyelet és egyéb szoftverek is egyre inkább előtérbe kerülnek a technológiai fejlődésnek és a COVID-19 járványnak köszönhetően. Kutatásunk célja felmérni a 40 év feletti magyar populáció, valamint ezen korcsoporton belül a kardiovaszkuláris betegségben érintettek digitális egészségügyi beavatkozásokkal kapcsolatos attitűdjét, ismeretét és viselkedését, különös tekintettel az életmód- és egészség mobilapplikációk ismertségére és alkalmazására, a ChatGPT egészségügyi céllal történő használatára, összevetve a kardiovaszkuláris betegségben érintettek és diagnózissal nem rendelkezők eredményeit. Vizsgáltuk továbbá a 40 év felettiek egészségügyi adatok megosztásával kapcsolatos viszonyulását is, mely adatok társadalmi hasznosítása hozzájárulhat az egészségügyi ellátórendszer javításához. Módszertan: 2024 májusában N=200 fő, 40 év feletti magyar válaszadóval készítettünk számítógépes webes interjúkat. A 2011-es népszámlálás adatai szerint kvótás mintavételt alkalmaztunk annak érdekében, hogy az életkor, nem, és a lakóhely alapján a minta összetétele a normál lakosságéhoz hasonló legyen. Eredmények: A minta 52%-a rendelkezett valamilyen kardiovaszkuláris betegség diagnózissal, amely elsősorban magas vérnyomást (83%), valamint szívritmuszavart (19%) jelent. A megkérdezettek 46%-a használ jelenleg is valamilyen életmód- és egészség mobil alkalmazást – a kardiovaszkuláris betegségben érintettek 51%-a, míg a diagnózissal nem rendelkezők 40%-a számolt be jelenleg is aktív életmód- és egészség mobil applikáció használatról. Az aktívan használt applikációk számát tekintve, amely a teljes mintán 0,6, szignifikáns a különbség a kardiovaszkuláris betegség diagnózissal rendelkezők és nem rendelkezők között – előbbi csoportban 0,76, míg utóbbi csoportban 0,47 az említett applikációk száma (p=0,041). Az életmód- és egészség mobil app-ok közül Magyarországon kiemelkedik az EESZT („EgészségAblak”) mobil alkalmazás, amelyet a fitnesz-appok követnek. A megkérdezettek 19%-a használná a ChatGPT-t sürgős egészségügyi kérdések megválaszolására, de a legtöbben nem fizetnének a ChatGPT által biztosított egészségügyi információért. Adatvédelem kapcsán a válaszadók 54%-a megosztaná alapvető egészségügyi adatait egy életmód- és egészség mobil applikációban, azonban csak 30% osztaná meg a laboreredményeit vagy diagnózisait. A 40 év feletti magyar lakosság legnagyobb arányban a hazai egyetemi kutatóközpontokban bízott meg egészségügyi adatmegosztás tekintetében. Következtetés: A digitális egészségügyi beavatkozások, ezen belül az életmód- és egészség mobil applikációk jelentősége növekszik, támogatva az egészségmagatartás-változást és a prevenciós gyakorlatot. A hazai egyetemek kutatóközpontjai kiemelt szerepet játszhatnak az adatmegosztás előnyeinek kiaknázásában, az adatkincs társadalmi hasznosításában.