Munkapiaci aktivitás a nyugdíjkorhatáron túl
Absztrakt
Magyarországi egyéni szintű adminisztratív adatok felhasználásával vizsgáljuk a munkapiaci aktivitást a nyugdíjkorhatáron túl. Bemutatjuk a nyugdíjkorhatárt betöltött egyének foglalkoztatási arányait nőkre és férfiakra külön, majd megvizsgáljuk, hogyan függ össze egyéni jellemzőkkel a nyugdíjkorhatár betöltése utáni munkavállalás valószínűsége. Tanulmányunk rámutat, hogy a korhatár betöltése utáni munkavállalás viszonylag gyakori, és erősen összefügg a foglalkozáscsoporttal, ágazattal, keresetekkel, lakóhellyel, valamint különösen nők esetében az egészségi állapottal is.
Hivatkozások
AUGUSZTINOVICS MÁRIA–KÖLLŐ JÁNOS [2007]: Munkapiaci pálya és nyugdíj: 1970–2020. Közgazdasági Szemle, 54. évf. 6. sz. 529–559. o. https://epa.oszk.hu/00000/00017/00138/pdf/2augusztinovics-kollo.pdf.
BÍRÓ ANIKÓ–ELEK PÉTER [2020]: Öregségi nyugdíjba vonulás és egészségi állapot. Megjelent: Fazekas Károly–Elek Péter–Hajdu Tamás (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 164–170. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/12/mt_2019_164-170.pdf.
COILE, C.–GRUBER, J. [2007]: Future social security entitlements and the retirement decision. The Review of Economics and Statistics, Vol. 89. No. 2. 234–246. o. https://doi.org/10.1162/rest.89.2.234
COILE, C.–DIAMOND, P.–GRUBER, J.–JOUSTEN, A. [2002]: Delays in claiming social security benefits. Journal of Public Economics, Vol. 84. No. 3. 357–385. o. https://doi.org/10.3386/w7318.
CSERES-GERGELY ZSOMBOR [2007]: Ösztönzési hatások a magyar nyugdíjrendszerben. Megjelent: Fazekas, Károly–Cseres-Gergely Zsombor–Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2007. MTA KTI–OFA, Budapest, 103–116. o. https://real.mtak.hu/10481/1/egyben.pdf.
CZEGLÉDI TIBOR–SIMONOVITS ANDRÁS–SZABÓ ENDRE–TIR NELINDA [2016]: Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek. Közgazdasági Szemle, 63. évf. 12. sz. 1261–1288. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2016.12.1261.
DE GRIP, A.–FOUARGE, D.–MONTIZAAN, R. [2013]: How sensitive are individual retirement expectations to raising the retirement age? De Economist, Vol. 161. 225–251. o. https://doi.org/10.26481/umaror.2013006.
DISNEY, R.–EMMERSON, C.–WAKEFIELD, M. [2006]: Ill health and retirement in Britain: A panel data-based analysis. Journal of Health Economics, Vol. 25. No. 4. 621–649. o. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2005.05.004.
DWYER, D. S.–MITCHELL, O. S. [1999]: Health problems as determinants of retirement: Are self-rated measures endogenous? Journal of Health Economics, Vol. 18. No. 2. 173–193. o. https://doi.org/10.1016/s0167-6296(98)00034-4.
EUROSTAT [2023a]: Employment rates by sex, age and citizenship (%). [lfsa_ergan]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ergan/default/table?lang=en.
EUROSTAT [2023b]: Population on 1 January by broad age group and sex [demo_pjanbroad]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/demo_pjanbroad/default/table?lang=en.
JACOBS, J. C.–LAPORTE, A.–VAN HOUTVEN, C. H.–COYTE, P. C. [2014]: Caregiving intensity and retirement status in Canada. Social Science & Medicine, Vol. 102. 74–82. o. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2013.11.051.
JACOBS, J. C.–VAN HOUTVEN, C. H.–LAPORTE, A.–COYTE, P. C. [2017]: The impact of informal caregiving intensity on women’s retirement in the United States. Journal of Population Ageing, Vol. 10. 159–180. o. https://doi.org/10.1007/s12062-016-9154-2.
JONES, A. M.–RICE, N.–ROBERTS, J. [2010]: Sick of work or too sick to work? Evidence on self-reported health shocks and early retirement from the BHPS. Economic Modelling, Vol. 27. No. 4. 866–880. o. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2009.10.001.
LUMSDAINE, R. L.–MITCHELL, O. S. [1999]: New developments in the economic analysis of retirement. Handbook of Labor Economics, Vol. 3. 3261–3307. o. https://doi.org/10.1016/s1573-4463(99)30040-7.
MONOSTORI JUDIT [2007]: A korai nyugdíjazás jelensége és annak társadalmi meghatározottsága. Demográfia, 50. évf. 2–3. sz. 220–251. o.
MONOSTORI JUDIT [2008]: Korai nyugdíjba vonulás. Okok és következmények. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok, 7. sz. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/muhelytanulmanyok/article/view/877/477.
MONOSTORI JUDIT [2009]: Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás. Megjelent: Monostori Judit–Őri Péter–S. Molnár Edit–Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré, 2009. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 89–98. o. https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/270.
OECD [2024]: Strengthening the Hungarian Pension System. OECD, Párizs, https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf.
PILIPIEC, P.–GROOT, W.–PAVLOVA, M. [2021]: The effect of an increase of the retirement age on the health, well-being, and labor force participation of older workers: a systematic literature review. Journal of Population Ageing, Vol. 14. 271–315. o. https://doi.org/10.1007/s12062-020-09280-9.
SAMWICK, A. A. [1998]: New evidence on pensions, social security, and the timing of retirement. Journal of Public Economics, Vol. 70. No. 2. 207–236. o. https://doi.org/10.1016/s0047-2727(98)00022-x.
SEBŐK ANNA [2019]: A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 11. sz. 1230–1236. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.11.1230.
SIMONOVITS ANDRÁS [2019]: Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár? Áttekintés. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 4. sz. 345–375. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.4.345.
SIMONOVITS ANDRÁS–TIR MELINDA [2018]: A Nők40 program dilemmái. Megjelent: Fazekas Károly–Szabó-Morvai Ágnes (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2017. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 197–201. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/12/mt_2017_hun_197-201.pdf.
STOCK, J. H.–WISE, D. A. [1990]: Pensions, the option value of work, and retirement. Econometrica, Vol. 58. 1151–1180. o. https://doi.org/10.2307/2938304.
BÍRÓ ANIKÓ–ELEK PÉTER [2020]: Öregségi nyugdíjba vonulás és egészségi állapot. Megjelent: Fazekas Károly–Elek Péter–Hajdu Tamás (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 164–170. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/12/mt_2019_164-170.pdf.
COILE, C.–GRUBER, J. [2007]: Future social security entitlements and the retirement decision. The Review of Economics and Statistics, Vol. 89. No. 2. 234–246. o. https://doi.org/10.1162/rest.89.2.234
COILE, C.–DIAMOND, P.–GRUBER, J.–JOUSTEN, A. [2002]: Delays in claiming social security benefits. Journal of Public Economics, Vol. 84. No. 3. 357–385. o. https://doi.org/10.3386/w7318.
CSERES-GERGELY ZSOMBOR [2007]: Ösztönzési hatások a magyar nyugdíjrendszerben. Megjelent: Fazekas, Károly–Cseres-Gergely Zsombor–Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2007. MTA KTI–OFA, Budapest, 103–116. o. https://real.mtak.hu/10481/1/egyben.pdf.
CZEGLÉDI TIBOR–SIMONOVITS ANDRÁS–SZABÓ ENDRE–TIR NELINDA [2016]: Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek. Közgazdasági Szemle, 63. évf. 12. sz. 1261–1288. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2016.12.1261.
DE GRIP, A.–FOUARGE, D.–MONTIZAAN, R. [2013]: How sensitive are individual retirement expectations to raising the retirement age? De Economist, Vol. 161. 225–251. o. https://doi.org/10.26481/umaror.2013006.
DISNEY, R.–EMMERSON, C.–WAKEFIELD, M. [2006]: Ill health and retirement in Britain: A panel data-based analysis. Journal of Health Economics, Vol. 25. No. 4. 621–649. o. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2005.05.004.
DWYER, D. S.–MITCHELL, O. S. [1999]: Health problems as determinants of retirement: Are self-rated measures endogenous? Journal of Health Economics, Vol. 18. No. 2. 173–193. o. https://doi.org/10.1016/s0167-6296(98)00034-4.
EUROSTAT [2023a]: Employment rates by sex, age and citizenship (%). [lfsa_ergan]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ergan/default/table?lang=en.
EUROSTAT [2023b]: Population on 1 January by broad age group and sex [demo_pjanbroad]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/demo_pjanbroad/default/table?lang=en.
JACOBS, J. C.–LAPORTE, A.–VAN HOUTVEN, C. H.–COYTE, P. C. [2014]: Caregiving intensity and retirement status in Canada. Social Science & Medicine, Vol. 102. 74–82. o. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2013.11.051.
JACOBS, J. C.–VAN HOUTVEN, C. H.–LAPORTE, A.–COYTE, P. C. [2017]: The impact of informal caregiving intensity on women’s retirement in the United States. Journal of Population Ageing, Vol. 10. 159–180. o. https://doi.org/10.1007/s12062-016-9154-2.
JONES, A. M.–RICE, N.–ROBERTS, J. [2010]: Sick of work or too sick to work? Evidence on self-reported health shocks and early retirement from the BHPS. Economic Modelling, Vol. 27. No. 4. 866–880. o. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2009.10.001.
LUMSDAINE, R. L.–MITCHELL, O. S. [1999]: New developments in the economic analysis of retirement. Handbook of Labor Economics, Vol. 3. 3261–3307. o. https://doi.org/10.1016/s1573-4463(99)30040-7.
MONOSTORI JUDIT [2007]: A korai nyugdíjazás jelensége és annak társadalmi meghatározottsága. Demográfia, 50. évf. 2–3. sz. 220–251. o.
MONOSTORI JUDIT [2008]: Korai nyugdíjba vonulás. Okok és következmények. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok, 7. sz. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/muhelytanulmanyok/article/view/877/477.
MONOSTORI JUDIT [2009]: Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás. Megjelent: Monostori Judit–Őri Péter–S. Molnár Edit–Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré, 2009. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 89–98. o. https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/270.
OECD [2024]: Strengthening the Hungarian Pension System. OECD, Párizs, https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf.
PILIPIEC, P.–GROOT, W.–PAVLOVA, M. [2021]: The effect of an increase of the retirement age on the health, well-being, and labor force participation of older workers: a systematic literature review. Journal of Population Ageing, Vol. 14. 271–315. o. https://doi.org/10.1007/s12062-020-09280-9.
SAMWICK, A. A. [1998]: New evidence on pensions, social security, and the timing of retirement. Journal of Public Economics, Vol. 70. No. 2. 207–236. o. https://doi.org/10.1016/s0047-2727(98)00022-x.
SEBŐK ANNA [2019]: A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 11. sz. 1230–1236. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.11.1230.
SIMONOVITS ANDRÁS [2019]: Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár? Áttekintés. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 4. sz. 345–375. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.4.345.
SIMONOVITS ANDRÁS–TIR MELINDA [2018]: A Nők40 program dilemmái. Megjelent: Fazekas Károly–Szabó-Morvai Ágnes (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2017. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 197–201. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/12/mt_2017_hun_197-201.pdf.
STOCK, J. H.–WISE, D. A. [1990]: Pensions, the option value of work, and retirement. Econometrica, Vol. 58. 1151–1180. o. https://doi.org/10.2307/2938304.
Megjelent
2025-01-15
Hogyan kell idézni
Bárdits A., Bíró A., ElekP., & KrekóJ. (2025). Munkapiaci aktivitás a nyugdíjkorhatáron túl. Közgazdasági Szemle, 72(1), 1-19. Elérés forrás https://ojs3.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/18133
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány
