Válságok és alkalmazkodás: az Európai Központi Bank monetáris politikájának fejlődése
Absztrakt
Az Európai Központi Bank (EKB) eddigi mintegy negyedszázados működését válságok övezik, ami próbára teszi, alkalmazkodásra készteti ortodox monetáris politikáját. Az euróövezet jegybankjának szerepét kronológiai megközelítésben, a kritikai elemzés módszerével értékeljük az inflációs célt követő monetáris politika elméleti és gyakorlati keretrendszerében. Az EKB válságkezelésének jól azonosítható szakaszai vannak. A 2008-as válságra adott kamatcsökkentési reakció később elégtelennek bizonyult, majd az eszközvásárlási programok megerősítették a jegybank végső hitelezői szerepét. Az eurót használó némely tagállam szuverén adósságválságának kezelése vegyes eredményeket hozott. A pandémia keltette válságra a reakció gyors és határozott volt, ám a gazdaságok újraindulásával jelentkeztek a döntések mellékhatásai: visszatért az infláció, amelyet az energiaválság csak súlyosbított. Legújabban a klímaválságra adott uniós válasz, a zöld átállás hat az európai közös monetáris politika irányára. Bár az inflációs célkövetés primátusa megmaradt, a pénzügyi stabilitás biztosítása felértékelődik.
Hivatkozások
ANDERSSON, F. N. G. [2023]: The problem of stagflation: How should the European Central Bank respond to the increase in inflation? European View, 22. évf. 1. sz. 39–47. o. https://doi.org/10.1177/17816858231157540.
BAELE, L.–BEKAERT, G.–INGHELBRECHT, K.–WEI, M. [2020]: Flights to safety. The Review of Financial Studies, 33. évf. 2. sz. 689–746. o. https://doi.org/10.1093/rfs/hhz055.
BALOGH ANDRÁS [2021]: Mi okoz inflációt? A jegybanki politikák és az infláció kapcsolata. Hitelintézeti Szemle, 20. évf. 4. sz. 146–158. o.
BENCZES ISTVÁN [2020]: Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
BENCZES ISTVÁN [2022]: Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában. A magyar eset (2008–2019). Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.
BERNANKE, B. S.–MISHKIN, F. S. [1997]: Inflation targeting: A new framework for monetary policy? Journal of Economic Perspectives, 11. évf. 2. sz. 97–116. o. https://doi.org/10.1257/jep.11.2.97.
BORIO, CH.–CHAVAZ, M. [2025]: Moving targets? Inflation targeting frameworks, 1990–2025. BIS Quarterly Review, March, 31–52. o. https://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt2503c.htm.
BÖNINGHAUSEN, B.–FERNÁNDEZ BRENNAN, L.–MCCABE, L.–SCHUMACHER, J. [2022]: The pandemic emergency purchase programme – an initial review. ECB Economic Bulletin, 8. sz. 93–116. o.
BROEDERS, D.–DE HAAN, L.–VAN DEN ENDT, J. W. [2022]: How QE changes the nature of sovereign risk. Working Paper, No. 737. De Nederlandsche Bank, Amsterdam.
BRUNNERMEIER, M. K. [2021]: The resilient society. Endeavor Literary Press, Colorado Springs, CO.
BULLARD, J. [2010]: Quantitative easing: Uncharted waters for monetary policy. The Regional Economist, Federal Reserve Bank of St. Louis, január, 1–3. o.
CALDARA, D.–CONLISK, S.–IACOVIELLO, M.–PENN, M. [2022]: The effect of the war in Ukraine on global activity and inflation. FEDS Notes, Board of Governors of the Federal Reserve System, Washington, május 28.
CLAEYS, G.–DEMERTZIS, M.–MAZZA, J. [2018]: A monetary policy framework for the European Central Bank to deal with uncertainty. Policy Contribution prepared for the European Parliament’s Committee on Economic and Monetary Affairs (ECON) as an input to the Monetary Dialogue of 26 November 2018 between ECON and the President of the European Central Bank, No. 18. Bruegel, Brüsszel.
COUR-THUMAN, PH.–WINKLER, B. [2013]: The ECB’s non-standard monetary policy measures: The role of institutional factors and financial structure. Working Paper Series, No. 1528. European Central Bank, Frankfurt am Main.
CŒURÉ, B. [2013]: The economic consequences of low interest rates. Konferencia-előadás. International Center for Monetary and Banking Studies. Genf, 2013. október 9.
DABROWSKI, M. [2023]: Two major economic crises in the early twenty-first century and their impact on central bank independence. Accounting, Economics, and Law, 13. évf. 2. sz. 169–215. o. https://doi.org/0.1515/ael-2020-0139.
DE GRAUWE, P. [2023]: Economics of the Monetary Union. Oxford University Press, Oxford.
DE GRAUWE, P.–JI, Y. [2015]: Quantitative easing in the Eurozone. It’s possible without fiscal transfers. CESInfo Group, München.
DE GRAUWE, P.–JI, Y. [2022]: The fragility of the Eurozone: Has it disappeared? Journal of International Money and Finance, 120. köt. https://doi.org/10.1016/j.jimonfin.2021.102546.
DE GUINDOS, L. [2022]: The euro area economy and the energy transition. Energy Prospectives event organised by IESE Business School and Naturgy Foundation. Konferencia. Madrid.
ECB [2021]: ECB presents action plan to include climate change considerations in its monetary policy strategy. Press release, Frankfurt am Main. https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2021/html/ecb.pr210708_1~f104919225.en.html.
ECB [2022]: ECB takes further steps to incorporate climate change into its monetary policy operations. Press release, Frankfurt am Main. https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2022/html/ecb.pr220704~4f48a72462.en.html.
ECB [2024a]: Climate change-related indicators. https://www.ecb.europa.eu/stats/all-key-statistics/horizontal-indicators/sustainability-indicators/html/index.en.html.
ECB [2024b]: Central banks in a changing world: the role of the ECB in the face of climate and environmental risks. Speech by Christine Lagarde, President of the ECB, at the Maurice Allais Foundation, Párizs, június 7. https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2024/html/ecb.sp240607_1~faecc95713.en.html.
ECB [2025]: Financial Stability Review. European Central Bank, Frankfurt am Main.
ECB DATA PORTAL [2025]: Key ECB interest rates. https://data.ecb.europa.eu/main-figures/ecb-interest-rates-and-exchange-rates/key-ecb-interest-rates.
ECB STATISTICS [2025]: Measuring inflation – the Harmonised Index of Consumer Prices (HICP). https://www.ecb.europa.eu/stats/macroeconomic_and_sectoral/hicp/html/index.en.html.
EURÓPAI BIZOTTSÁG [2023]: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. Brüsszel. https://next-generation-eu.europa.eu/recovery-and-resilience-facility_hu.
EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS [2022]: Az Európai Parlament és a Tanács 2022/2464 (EU) irányelve. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 322/15. 2022. december 16.
EUROPEAN COMMISSION [2008]: A European Economic Recovery Plan. COM(2008) 800 final, Brüsszel.
EUROPEAN COMMISSION [2021]: European Economic Forecast, Autumn 2021. European Economy Institutional Paper Series, No. 160. Brüsszel.
GOUTSMEDT, A.–FONTAN, C. [2023]: The ECB and the inflation monsters: strategic framing and the responsibility imperative (1998–2023). Journal of European Public Policy, 31. évf. 4. sz. 999–1025. o. https://doi.org/10.1080/13501763.2023.2281583.
GROS, D.–SHAMSFAKHR, F. [2022]: Too little too late: ECB’s normalisation path was model- rather than data-driven. SUERF Policy Brief, No. 370.
HALMAI PÉTER [2021]: Középpontban a reziliencia: A Gazdasági és Monetáris Unió mélyülésének egyes mechanizmusai. Pénzügyi Szemle, 66. évf. 1. sz. 7–31. o. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_1.
HARTMANN, PH.–SMETS, F. [2018]: The first twenty years of the European Central Bank: monetary policy. Working Paper Series, No. 2219. European Central Bank, Frankfurt am Main.
HARTWELL, C. A. [2023]: What is the European Central Bank supposed to do? Accounting, Economics, and Law, 13. évf. 2. sz. 217–242. o. https://doi.org/10.1515/ael-2020-0035.
HOBELSBERGER, K.–KOK, C.–MONGELLI, F. P. [2022]: A tale of three crises: synergies between ECB tasks. Occasional Paper Series, No. 305. European Central Bank, Frankfurt am Main.
IMF [2015]: Monetary policy and financial stability. IMF Policy Papers, augusztus 28. Washington, D.C.
JUHRO, S. M. [2022]: The linkage between monetary and financial stability: Some policy perspectives. Megjelent: Warjiyo, P.–Juhro, S. M. (szerk.): Central bank policy mix: Issues, challenges, and policy responses. Springer, Singapore, 109–132. o. https://doi.org/10.1007/978-981-16-6827-2_7.
KEDWARD, K.–GABOR, D.–RYAN-COLLINS, J. [2024]: Carrots with(out) sticks: credit policy and the limits of green central banking. Review of International Political Economy, 31. évf. 5. sz. 1593–1617. o. https://doi.org/10.1080/09692290.2024.2351838.
KIRÁLY JÚLIA [2008]: Likviditás válságban (Lehman előtt–Lehman után). Hitelintézeti Szemle, 7. évf. 6. sz. 598–611. o.
KISS GÁBOR DÁVID–ALIPANAH, S. [2024]: Sovereign spread divergence owing to inflation and redenomination risk countered by unconventional monetary policy in the Eurozone. Economic Modelling, 131. köt. 106613. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2023.106613.
KISS GÁBOR DÁVID–BALOG ENIKŐ [2018]: Conventional and unconventional balance sheet practices and their impact on currency stability. International Journal of Monetary Economics and Finance, 11. évf. 1. sz. 76–94. o. https://doi.org/10.1504/IJMEF.2018.090575.
KISS GÁBOR DÁVID–TANÁCS GÁBOR ZOLTÁN–LIPPAI-MAKRA EDIT–RÁCZ TAMÁS [2020]: Last resort: European Central Bank’s permanent engagement in tackling foreign exchange liquidity disruptions in the euro area banking system. Financial and Economic Review, 19. évf. 4. sz. 83–106. o. http://doi.org/10.33893/FER.19.4.83106.
MATOS ROSA, S. [2025]: Green monetary policy measures and central bank mandates: A comparative political economy analysis. Politics and Governance, 13. évf. 8919. https://doi.org/10.17645/pag.8919.
MÉSZÁROS MERCÉDESZ–KISS GÁBOR DÁVID [2020]: Spillover effects of unconventional monetary policy on capital markets in the shadow of the Eurozone: A sample of non-Eurozone countries. Review of Economic Perspectives, 20. évf. 2. sz. 171–195. o. https://doi.org/10.2478/revecp-2020-0008.
NECHIO, F. [2011]: Monetary policy when one size does not fit all. FRBSF Economic Letter, 18.
NOVÁK ZSUZSANNA–TATAY TIBOR [2021]: „A likviditás fogságában” – elméleti csapdák, gyakorlati útvesztők. Pénzügyi Szemle, 66. évf. 1. sz. 49–65. o. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_3.
PALÁNKAI TIBOR–BENCZES ISTVÁN– KOLLAI ISTVÁN [2022]: Egységes valuta az európai integráció perspektívájában. Közgazdasági Szemle, 69. évf. 3. sz. 299–313. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.3.299.
PELLE ANITA [2010]: Állami támogatások az Európai Unióban a gazdasági válság idején. Európai Tükör, 15. évf. 9. sz. 32–48. o.
PELLE ANITA–VÉGH MARCELL ZOLTÁN [2019]: Hogyan változott az euróövezet a kezdetek óta? Pénzügyi Szemle, 64. évf. 1. sz. 127–145. o. http://real.mtak.hu/id/eprint/112297.
PISANI-FERRY, J. [2014]: The euro crisis and its aftermath. Oxford University Press, Oxford.
SCHOENMAKER, D. [2021]: Greening monetary policy. Climate Policy, 21. évf. 4. sz. 581–592. o. https://doi.org/10.1080/14693062.2020.1868392.
SCHOENMAKER, D.–MCKECHNIE, H. [2024]: What can central banks do to take the Paris Agreement seriously? Bruegel Policy Brief, No. 26/24. Bruegel, Brüsszel.
SOMOSI SAROLTA–FARKAS BEÁTA [2024]: A helyreállítási és rezilienciaeszköz félidőben: az Európai Unió sikeres új támogatási eszköze? Külgazdaság, 68. évf. 9-10. sz. 3–30. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.9-10.3.
SOÓS KÁROLY ATTILA [2021]: Az optimális valutaövezet két elmélete – aszimmetrikus sokkok és nemzetközi pénzügyi integráció. Közgazdasági Szemle, 68. évf. 12. sz. 1250–1275. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.12.1250.
TÖRÖK LÁSZLÓ [2020]: A koronavírus miatti államadósság-növekedés az Európai Unió országaiban: A válságból való kilábalás utáni államadósság-ráták eltérő recessziós scenáriók mentén. Pénzügyi Szemle, 65. évf. 3. sz. 350–363. o. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_3_2.
TUCKER, P. [2018]: Unelected power: The quest for legitimacy in central banking and the regulatory state. Princeton University Press, Princeton, NJ.
TUORI, K. [2022]: The constitutional assessment of the ECB’s objectives and tasks outside monetary policy. Megjelent: ECB (szerk.): Treading softly: How central banks are addressing current global challenges. ECB Legal Conference 2023. European Central Bank, Frankfurt am Main, 39–53. o.
VÉGH MARCELL ZOLTÁN [2020]: Tanulságok az Európai Unió válságkezelésének vizsgálatából. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. https://doi.org/10.14232/phd.10637.
VÉGH MARCELL ZOLTÁN–PELLE ANITA [2021]: Az Európai Központi Bank szerepének átalakulása az európai válságkezelés során. Köz-Gazdaság, 16. évf. 1. sz. 69–86. o. https://doi.org/10.14267/RETP2021.01.08.
WUTSCHER, C. [2024]: The ECB’s new green monetary policy. Megjelent: Busch, D.–Ferrarini, G.–Grünewald, S. (szerk.): Sustainable finance in Europe – Corporate governance, financial stability and financial markets. Second edition. Palgrave–Springer, Cham, 409–462. o.
