Isten ráadás?

A szent és a világi Paul Tillich teológiájában – 2. rész

  • Tóth Sára Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kulcsszavak: teológia, Paul Tillich, spiritualitás, protestantizmus, szakramentalitás

Absztrakt

A mai társadalom és kultúra valláshoz való viszonyát a „posztszekuláris” jelzővel írhatjuk le, ami azt jelenti, hogy egyre növekszik az igény olyan beszédmódra, amely a vallásit és a világit nem tartja egymást kölcsönösen kizáró kategóriának sem a publikus, sem a privát szférában. Az egyházi diskurzusokban ugyanakkor továbbra is dualista szemlélet uralkodik: a szent és a világi élesen szétválik, s ez a protestáns spiritualitásban gyakran együtt jár a világ szigorú megítélésével. A szerző Paul Tillich teológiájának segítségével egy olyan protestáns szakramentális szemlélet alapjait vázolja fel, amely a részesedés és a meghaladás dialektikájára építve egyrészt hangsúlyozza Isten megmutatkozását minden teremtett dologban, másrészt a protestáns princípiumot, azaz Isten végtelen transzcendenciáját (másságát) is. Tillich szerint a szent és a világi „megbékítetlensége”, kettőssége a bűn következménye. A „transzhisztorikus visszaemlékezés és az utópikus elővételezés” ugyanakkor fel- és megidézi szent és világi, vallás és kultúra szakramentális egységét, Tillich szakkifejezésével a teonómiát. Tillich dimenzióelméletére és hozzá kapcsolódó szimbólumelméletére támaszkodva dolgozza ki a teonómia fogalmát, a világi és a vallási kultúra kölcsönös áthatásának vízióját. Ez a „teonóm kereszteződés” valósíthatja meg az egyházi közösség és a hívő élet „átjárhatóságát”, szelíd jelenlétét a mai világban.

Információk a szerzőről

Tóth Sára, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Anglisztika Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke  - egyetemi docens 

Hivatkozások

Barth, Karl 1933. Epistle to the Romans. Ford. Edwyn C. Hoskyns. Oxford University Press, Oxford.

Bergman, Lucy 2004. Defining Spirituality. Multiple Uses and Murky Meanings of an Incredibly Popular Term. Guest Editorial. The Journal of Pastoral Care & Counseling, LVIII. évf. 3. sz. 157–167. o. https://doi.org/10.1177/154230500405800301

Béres Tamás 2002. Metafizika és hermeneutika között. A mítosz értelmezése Paul Tillichnél. PhD-disszertáció. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest.

Boersma, Hans 2011. Heavenly Participation. The Weaving of a Sacramental Tapestry. Eerdman’s, Grand Rapids.

Blondeau, Alexander T. 2015. Prayer Does Not Work. Paul Tillich and Centering Prayer. Word & World, XXXV. évf. 1. sz.

Bonhoeffer, Dietrich 1999. Börtönlevelek. Ford. Boros Attila. Harmat Kiadó, Budapest.

Brown, Mackenzie D. 1965. Ultimate Concern. Tillich in Dialogue. Harper & Row, New York. Web: https://media.sabda.org/alkitab-2/Religion-Online.org%20Books/Brown%2C%20D.%20Mackenzie%20-%20Ultimate%20Concern%20-%20Tillich%20in%20Dialogue.pdf. (Letöltés: 2023. december 15.)

Cooke, Bernard 1994. Sacraments and Sacramentality. Twenty-Third Publications, New London.

Cooper, John W. 2006. Pantentheism. The Other God of the Philosophers. Baker Academic, Grand Rapids.

Eliade, Mircea 2019. A szent és a profán. Ford. Berényi Gábor – M. Nagy Miklós. Helikon Kiadó, Budapest.

Finlayson, R. A. 1982. Holiness, Holy, Saints. In: J. D. Douglas et al. (szerk.): New Bible Dictionary. InterVarsity Press, Leicester. 486–487. o.

Kodácsy-Simon Eszter 2009. Paul Tillich teológiájának jelentősége a természettudomány és a vallás kapcsolatában. PhD-disszertáció. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest.

Kodácsy-Simon Eszter 2010. Technikai társadalmunk spirituális helyzete. Szempontok a környezetvédelemhez Paul Tillich írásai alapján. Egyházfórum, XXV. évf. 1. sz. 8–13. o.

Kodácsy Tamás 2016. Paul Tillich tengerpartja, a végtelen és a vízimajmok. Teológiai Szemle, LIX. évf. 3. sz. 143–149. o.

McKelway, Alexander 1964. The Systematic Theology of Paul Tillich. A Review and Analysis. Lutterworth Press, London.

Meditz, Robert E. 2016. The Dialectic of the Holy. Paul Tillich’s Idea of Judaism within the History of Religion. De Gruyter, Berlin–Boston. https://doi.org/10.1515/9783110432572

Otto, Rudolf 1997. A szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz. Ford. Bendl Júlia. Osiris, Budapest.

Reimer, James 2004. Tillich’s Christology in the Light of Chalcedon. In: uő: Paul Tillich. Theologian of Nature, Culture and Politics. Lit Verlag, Münster. 189–219.

Ricoeur, Paul – Lacocque, André 2003. Bibliai gondolkodás. Ford. Enyedi Jenő. Európa Kiadó, Budapest.

Ross, Robert R. N. T. 1975. The Non-Existence of God. Tillich, Aquinas, and the Pseudo-Dionysius. The Harvard Theological Review, LXVIII. évf. 2. sz. 141–166. o. https://doi.org/10.1017/S0017816000017107

Taylor, Charles 2007. A Secular Age. The Belknap Press of Harvard University, Cambridge–London.

Tillich, Paul 1948. The Protestant Era. Ford. James Luther Adams. The University of Chicago Press, Chicago.

Tillich, Paul 1953. The Shaking of the Foundations. Charles Scribner’s Sons, New York.

Tillich, Paul 1955. Biblical Religion and the Search for Ultimate Reality. University of Chicago Press, Chicago.

Tillich, Paul 1957. Dynamics of Faith. Harper and Brothers, New York.

Tillich, Paul 1959. Theology of Culture. Oxford University Press, Oxford–London–Glasgow.

Tillich, Paul 1973. The Boundaries of Our Being. A Collection of His Sermons with His Autobiographical Sketch. Collins, London–Glasgow.

Tillich, Paul 1999. The Essential Tillich. An Anthology of the Writings of Paul Tillich. Szerk. F. Forrester Church. University of Chicago Press, Chicago.

Tillich, Paul 2000. Rendszeres teológia. Ford. Szabó István. Osiris, Budapest.

Tóth Sára 2020. „A csoda helyszíne itt van közöttünk”. A hétköznapi, a rendkívüli és a szent a protestáns spiritualitásban. Sárospataki Füzetek, XXIV. évf. 4. sz. 65–84. o.

Tóth Sára 2022. A protestantizmus erősségei és gyengeségei. A protestáns princípium és a szakramentális szemlélet dialektikája Paul Tillich teológiájában. Sárospataki Füzetek, XXVI. évf. 2. sz. 27–47. o.

Westphal, Merold 1972. Hegel, Tillich, and the Secular. The Journal of Religion, LII. évf. 3. sz. 223–239. o. https://doi.org/10.1086/486299

Wirzba, Norman 2021. This Sacred Life. Humanity’s Place in a Wounded World. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781009026185

Zimmermann, Jens 2012. Incarnational Humanism. A Philosophy of Culture for the Church in the World. IVP, Westmont.

Megjelent
2024-04-14
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok