Húsvét 2. napja

2Móz 15,1–11 „Győzelmet vettél, ó feltámadott…”

Absztrakt

A vasárnap jellege

Húsvét második napja, húsvéthétfő Jánossy Lajos szerint „a feltámadt Krisztussal való találkozásról, Krisztus feltámadásának bizonyságáról szól az emmausi tanítványok ősi evangéliumában”. A keresztény ünnepek második napja mindig az ünnep etikai dimenzióit tárják elénk, illetve az ünnepből eredő küldetésünket helyezik középpontba. Fókuszpontja a Liturgikus könyv szerint „a húsvéti hit Teremtője”, míg az Agenda szerint megegyezik húsvét ünnepének első napjával: „Krisztus feltámadt megigazulásunkra”. Minden vasárnap húsvét, ugyanakkor egy évben egyszer, húsvétkor sűrűsödik Krisztus feltámadásának örömüzenete, amely a negyvennapos böjti felkészülési idő és a nagyhét eseményei után következnek. Jézus Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulásától egy lelki „hullámvasútra” ül fel a hívő ember. Húsvét hajnalával elérkezik az örömüzenet: Krisztus feltámadt a halálból, amelyet húsvét hétfőjén az evangéliumi szövegben együtt élünk át az emmausi tanítványokkal.