Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti)

Ézs 40,25–31 A megfáradtak evangéliuma

Absztrakt

A vasárnap jellege

A húsvét ünnepe utáni első vasárnap (Quasi modo geniti) protestáns szokás szerint a keresztelés vasárnapja, utalva a névadó antifónára: „Mint a ma született csecsemők, az igének tiszta tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre.” (1Pt 2,2)

Az új élet kezdetének ünnepe ez a nap, amelyre már a bevezető ige is hangol minket: „Ha valaki Krisztusban van, új teremtmény az. A régiek elmúltak: íme, újjá lett minden.” (2Kor 5,17)

Bár a vasárnap maga az egész kereszténység legnagyobb ünnepének a folytatása, a hozzá tartozó igék, lekciók is afelé vezetnek bennünket, hogy nemcsak a tanítványok életében kezdődik valami új azzal, hogy megjelenik számukra a feltámadott Krisztus, és szolgálattal bízza meg őket, hanem számunkra is, akiket szívünk mélyéig áthat a halál legyőzésének, Isten kegyelmének és Krisztus szeretetének döbbenete.