„Álarca mélyén bús halál rohan”
Kurtág György és egy József Attila-i szerepjáték
Absztrakt
József Attila korai, Csend című szonettjében (1922) olyan költői képek és egzisztenciális kérdések tűnnek fel, melyek nemcsak a költő kései verseit vetítik előre, de ismerősek lehetnek Kurtág György több kompozíciójából is. A gyávaság, a halál mindent átitató jelenléte, a bizonytalanság mint a létezés alapélménye, az önmegsemmisítésre vonatkozó fantáziaképek Kurtág műveiben is gyakran megjelennek. A költő és a zeneszerző lelki rokonságának gondolata különösen erőteljes a szopránhangra írt József Attila – Töredékekben (1982). Túl azon, hogy lehetséges-e a ciklust szerepjátékként értelmezni, a tanulmány a kompozíció művelődéstörténeti, valamint a József Attila-i életmű recepciótörténeti kontextusának felvázolására is vállalkozik, megkülönböztetett tekintettel Kurtág ifjúkori eszmélésének időszakára, a költő dél-erdélyi fogadtatására az 1930–1940-es években.
Hivatkozások
Balázs István: „Egy zeneszerző képmása – ahogyan egy énekesnő látja. Beszélgetés Kurtág Györgyről Csengery Adrienne-nel”, Mozgó Világ 12/2. (1986. február), 119–125.
Batta András: „Jegyzetek Kurtág Györgyről”, Kritika, 76/12. (1976. december), 5.
Bodor Pál (Diurnus): „Anavi Ádám 100”, Irodalmi Jelen 8[9]/88., (2009. február), 3.
Breuer János: „Kadosa Pál szerzői estje”, Muzsika 9/8. (1966. augusztus), 27.
Breuer János: „Zenei krónika”, Népszabadság 38/77., (1980. április 1.), 7.
Csalog Gábor: „Tünemény – Kurtág Márta születésnapjára”, Muzsika, 60/8. (2017. október), 2-3.
Farkas Zoltán: „A töredék mint egész. József Attila és a magyar zene Bartók Bélától Kurtág Györgyig”, Literatúra, XXXI. 2005/4., 425–446.
Földes Imre: „Kurtág György: Játékok”, Parlando 24/12. (1982. december), 1–25.
g. i. [Gábor István]: „Egy ’mai magyar’ a mozdony kerekei alatt”, Brassói Lapok 43/267. (1937. december 6.), 2.
Hankiss Elemér: „József Attila komplex képei. (Mérhető-e a vers hatásának intenzitása?). Kísérletek az irodalmi hatás intenzitásának mérésére”, Kritika 4/10., (1966. október), 11–22.
Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig. Budapest: Magvető, 1969.
Kovács Sándor: „Korunk zenéje ’82”, Muzsika 26/1. (1983. január), 19–26.
Kovács János: „József Attila nyomában. Temesvári adalékok”, Élet és Irodalom 30/18., (1986. május 2.), 6.
Kovács János: „A legendák kapujában – A romániai magyar sajtó József Attila haláláról”, Igaz Szó (Marosvásárhely) 35/10. (1987. október), 337–351.
Kroó György: „Egyetlen énekhangra”, Élet és Irodalom XXVI/49., (1982. december 3.), 13.
Markovits Rodion: „A szabályos költő”, Temesvári Hírlap 35/287., (1937. december 19.), 13.
Molnár Tibor: „Beszélgetés a magyar Panait Istratival. József Attila három pohár sör mellett egy különös életről, különös lélekről beszél. A perifériák költője a nagyváros szikrázó fényei között”, Brassói Lapok 42/153., (1936. július. 5.), 4.
Molnár Tibor: „Hogyan élt és hogyan halt meg az Ady Endre óta legnagyobb magyar költő: József Attila”, Brassói Lapok 43/266., (1937. december 12.), 15.
Nonnenmann, Rainer: „Musicus Poeticus. György Kurtags Liederzyklus auf Gedichte von Anna Achmatova”, Neue Zeitschrift für Musik 172/2. (March 2011), 30–35.
Papp Márta: „Kurtág György ’orosz kórusai’”, Holmi 18/6. (2006. június), 732–741.
Raics István: „Korunk zenéje”, Népszava 110/260., (1982. november 5.), 6.
Sz. Farkas Márta: „Budapest hangversenytermeiben”, Magyar Nemzet 38/236., (1982. október 31.), 8.
Szokolay Sándor: „Két Petőfi-kórus”, KÓTA 1979/1, 4–6.
Vezér Erzsébet: „Gyermekké tettél. Londoni beszélgetés József Attila analitikus orvosával”, Élet és Irodalom 15/29. (1971. július 17.), 7.
Wilheim András: „Mindennapi”, Holmi 18/6. (2006. június), 726–231.
