A tudomány mérése az idő sodrában

Absztrakt

A tudományos teljesítmény értékelése az elmúlt évtizedekben a modern akadémiai és klinikai élet meghatározó részévé vált. Az impakt faktor, a h-index, az idézettségi mutatók, a folyóirat-szintű indikátorok, valamint az alternatív metrikák (altmetrics) ma már nemcsak a tudományos kommunikáció eszközei, hanem jelentős szerepet játszanak a kutatási források elosztásában, az akadémiai előmenetelben és az intézményi rangsorok kialakításában is. A közlemény célja áttekinteni a legfontosabb tudománymetriai mutatókat, bemutatni azok számítási elveit, alkalmazási területeit és korlátait, különös tekintettel a klinikai kutatásokra és a belgyógyászatra. A szerző ismerteti az impakt faktor, a h-index, a közleményszintű idézettségi mutatók, a „Highly cited” és „Hot paper” kategóriák, továbbá a CiteScore, SJR, SNIP és altmetrikus rendszerek alapvető jellemzőit. Külön tárgyalásra kerülnek az egyetemi rangsorok, valamint a tudománymetriai indikátorok torzító tényezői. A közlemény hangsúlyozza, hogy a bibliometriai mutatók fontos orientáló eszközök, azonban önmagukban nem alkalmasak a tudományos vagy klinikai érték teljes körű megítélésére. A klinikai orvoslásban különösen fontos a módszertani minőség, a reprodukálhatóság, valamint a betegellátásra gyakorolt tényleges hatás figyelembevétele. A tudománymetriai indikátorok ezért elsősorban a tudományos láthatóság és kommunikáció mérőszámai, amelyek értelmezése mindig kritikus szakmai megközelítést igényel.