Egy dualizmus kori vidéki nyomdász és lapkiadó életútja

Absztrakt

Magyarországon az Ausztriával 1867-ben létrejött kiegyezéssel indult el a nyomtatott hírközlés széles körű elterjedése. A kisebb vidéki városokban is megjelentek az első helyi hírlapok, amelyek néhány év alatt a közvélemény formálásának legfőbb eszközeivé váltak. Ez így történt a dél-magyarországi, harmincezer lakossal rendelkező Szentesen is, ahol a modern polgári sajtó megteremtése a francia-német származású Cherrier János nevéhez fűződik. Viszont, ha a nyomdász teljes vállalkozói tevékenységét figyelembe vesszük, akkor egy jóval gazdagabb életpálya rajzolódik ki előttünk. A Temesvár melletti Nagyőszön született Cherrier sorsa nem csak azért érdekes, mert a Kárpát-medence több, egymástól igen távol eső településén dolgozott (Léva, Nyitra, Gyöngyös, Szentes, Budapest, Kunszentmiklós), és több helyen elsőként létesített nyomdaipari üzemet, illetve adott ki helyi sajtóterméket. Hanem azért is jelentős ez az életút, mert a nyomdászt számos kudarc érte, többször került reménytelen helyzetbe, mégis mindig képes volt talpra állni, sokszor nagy anyagi és erkölcsi kockázatot is vállalva. Igaz, hogy tartós sikerben sehol nem volt része, életművének összességében mégis kevés párja akad az Osztrák–Magyar Monarchia sajtóvállalkozóinak körében.